A tűz keletkezésének oka csak valószínűsíthető, a ház pedig megfelelő tűzvédelmi körülményekkel rendelkezett, ebben egyetlen szakhatóság sem talált kifogást – olvasható többek között abban a PestiSrácok.hu birtokában lévő szakvéleményben, amelyet a tavaly nyáron leégett Kodály köröndi társasház jogi képviselete rendelt meg, hogy megvédje a ház érdekeit a bíróságon. Korábban ugyanis a katasztrófavédelem tűzvizsgálati határozata kimondta: építési tevékenység történt a végzetes napon. Emiatt az épület több százmilliótól eshet el a biztosítói szerződés záradéka miatt. A szakértői vélemény több esetleges hiányosságot is feltárt a tűzvizsgálattal kapcsolatban.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu
Folytatódik a nyáron leégett Kodály köröndi ház kálváriája, ugyanis elkészült a társasház jogi képviselete által kért szakértői vélemény, amely alkalmas lehet arra, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatával szemben megvédje a ház érdekeit a bíróságon. Ahogy arról a PestiSrácok.hu már többször beszámolt ez azért lenne fontos, mert a társasház biztosítása a szerződésbe foglalt záradék értemében nem fedezi az építési munkálatok által keletkezett károkat, így az Andrássy út 83-85 súlyos százmillióktól eshet el. Portálunkhoz eljuttatott, Palik István igazságügyi szakértő által készített szakértői vélemény a ház állapotát, az épületszerkezeti elemek hiányát, a tűz keletkezésének körülményeit és okait veszi számba.
Jogilag az épület megfelelő tűzvédelmi körülményekkel rendelkezett
A harmadik szint és a padlástér a tűz előtt Fotó: Nagy Ákos
Az előzményekről a sajtó már sokat írt, jórészt arról, hogy a ház offshore cégek fogságában raboskodott már a 2000-es évek eleje óta. A külső, belső megújulást ígérő befektetők 2009-ben a harmadik emeletet és a padlást teljesen kibelezték, ott hagyva a szinteket falak és födém nélkül. Nem véletlen, hogy a társasház érdekeit képviselő szakértői vélemény erre a tényre helyezi a hangsúlyt. “Az érvényben lévő jogszabályok alapján az épület megfelelő tűzvédelmi körülményekkel rendelkezett, mivel azt a területileg illetékes építésügyi hatóságok- ill. szakhatóságok- hatósági eljárás keretében korábban sem kifogásolták. A tűzesetet megelőző időszakban kiadott építésügyi engedélyek sem tartalmaztak az épület egészét érintő- különösen tűzvédelmi tekintetben- építészeti kifogást, mely alapvetően megváltoztatta volna az épület jellegét, annak tűzvédelmi körülményeit.” A szakértő ezután hosszas fogalommagyarázatba kezd, amely leírja, hogy a tűzszakasz olyan határoló szerkezet, amelynek az a feladata, hogy az esetlegesen keletkező tűz az egyik tűzszakaszából a másikba átterjedni ne tudjon. Magyarul ez annyit tesz, hogy a nagy társasházak padlásain tűzfalakat építenek, hogy egy esetleges tetőtűz ne terjedhessen ki az egész tetőszerkezetre. Azonban a házban “a tüzet megelőzőleg az átépítési munkálatok kapcsán a kialakított tűzszakasz határokat elbontották. Amennyiben a helyükön álltak volna, a tűz területi kiterjedése valószínűleg egy tűzszakaszra korlátozódott volna, a jelenlegi tűzeset által érintett terület kb. 1/3 részének arányában.” Mint ismert a PestiSrácok.hu szerkesztősége korábban az Andrássy úti palotában volt, szerkesztőségünk tagjai végignézték a tűzesetet, amelynek terjedése felfoghatatlanul gyors volt, percek alatt lángba borult az 1000 négyzetméteres tetőszerkezet.
Évek óta nem voltak tűzszakasz határok az épületben Fotó: MTI
“Én okoztam a tüzet”
A dokumentum a tűz keletkezésének körülményeit is elemzi a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati határozata alapján, amelyről portálunkon számolt be elsőként. A dokumentum szerint nyílt lánggal járó építőipari tevékenység következtében keletkezett a tűz. A társasház által felkért igazságügyi szakértő szerint “a megfogalmazott tűzkeletkezési ok bizonyítottsága a vallomást tevő “anonim” tanú nyilatkozatára épül, aki szerint “én okoztam a tüzet” nyilatkozatot tette. Később ezt “anonim” munkatársa is megerősítette a rendőrség illetékese előtt, mely szerint “mi okoztuk a tüzet.” Palik István szakértő azonban a tavaly nyáron tartott bejárás alkalmával kapott iratok és információk alapján kiegészíti a tűzvizsgálati határozatot. A tanúvallomásokat visszaidézve (“éreztem a hátam mögül füst szagot” és “kb, 1 méterrel fölöttem lévő tetőszerkezet dobozából füst kiáramlását láttam” ) szerinte a megnevezett keletkezesi ok csak valószínűsíthető, annak ellenére, hogy a tetőn dolgozó munkások elismerték tettüket. “Megítélésem szerint a nyilatkozatuk azon esetben lehet bizonyító erejű, amennyiben látták volna a nyílt lángú melegítő berendezés és az éghető épületszerkezeti elemek “érintkezését” egymásra hatását vagy a berendezés által termelt hőmennyiség közvetlen hatását, azaz az éghető épületszerkezeti elemek meggyulladását. Nem vált igazolt módon bizonyítottá, mivel ok- okozati összefüggés nem igazolódik.”- olvasható a szakvéleményben.
A tanúvallomások ellenére a szakértő szerint nem egyértelmű a tűz keletkezése Fotó: pbgazpalack.hu
A szakértői vélemény több, a dokumentációkban nem szereplő hiányosságra is rávilágít: “történt-e laboratóriumi vizsgálat kezdeményezése annak megállapítására, hogy az égési folyamatot segítő- gyorsító anyag kerülhetett-e a tűz keletkezési helyének, ill. a tűz által érintett terület környezetébe? (…) a tűz oltásában résztvevő tűzoltókkal történt információcsere megerősítette az ilyen szakirányú vizsgálat indokoltságát. ” A dohányzás, mint tűzkeletkezési ok vizsgálata Palik szerint rendkívül fontos. A ház által megbízott szakember kiemeli, a tanúvallomásokban nem talál arra utaló nyilatkozatot, hogy korábban illetve a tűz keletkezésének időpontjában dohányzott- e valaki.
Jogi értelmezés zűrzavarában
A legnagyobb kérdés a ház és a biztosítás szempontjából annak a jogi zűrzavarnak a kibogozása, amely végül is bekategorizálja a tűz napján végzett munkálatokat. A viharkárok miatt elrendelt bádogozást a katasztrófavédelmi tűzvizsgálat építési tevékenységnek nyilvánította, ami miatt viszont az épület több száz milliótól eshet el a biztosítási szerződés azon záradéka értelmében, amely kimondja: építési tevékenységből keletkező károkat nem térítenek meg. A társasház igazságügyi szakértője szerint az elvégzett javítás semmiképp sem építési tevékenység mert: ” amennyiben építési tevékenység végzése történt volna, ahhoz a fentiek alapján építészeti- műszaki tervdokumentáció készítése kötelező. Mivel- ismereteim szerint- ilyen nem készült a tárgyi napon végzett munkálatokra, így az nem minősíthető építési tevékenységnek.” A szakember visszaidézi az épület közös képviselőjének, Székely Imolának a vallomását is: ” a beázást kellett megakadályozni.” Szerinte ez egyértelműen a kármegelőzés, kármentesítés fogalomkörébe sorolja a végzetes napon elkezdett munkálatokat és semmiképpen sem az építési tevékenységbe. Kérdés, ezt a bíróság is így látja majd.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS