Magyarország az EU és a NATO tagja; mi békét akarunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy megvédjük magunkat – mondta a honvédelmi miniszter az Indexnek adott interjúban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az internetes lapnak egyebek mellett azt mondta: az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van. Ha ilyennel nem rendelkezik a tagállam, akkor a NATO sem jelent elegendő védelmet.
A NATO ereje a nemzeti haderők felajánlásaiból áll össze; ha ezt a feladatot a többi ország, és mi sem végeznénk el – ez az eshetőség nálunk nem áll fenn –, akkor a NATO nem maradna más, mint néhány jól kidekorált tábornok Brüsszelben, akik parancsokat ugyan adnak, csak nincs, aki végrehajtaná őket. Nekünk az a feltett szándékunk, hogy a békét az erő pozíciójából őrizzük meg katonai értelemben is. Így egészíti ki egymást az önálló haderő és a NATO adta biztonság
– hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy mindenkivel vitában vagyunk, aki azt állítja, hogy elkerülhetetlen, vagy szükséges NATO-csapatok, NATO-tagállamok katonáinak Ukrajnába küldése.
Ez a felvetés a magyar kormány számára egyértelmű eszkalációs problémát jelent, ezért vitatjuk szándékait és céljait, támogatni pedig végképp nem tudjuk. A NATO bármilyen jellegű, fokozottabb bevonódása a konfliktusba a III. világháború és az atomkatasztrófa rémét vetíti előre. Ne játsszunk a tűzzel, mert fölemészt bennünket!
– fogalmazott a miniszter, rámutatva, hogy az álláspontunk változatlan: sem fegyvert, sem lőszert, sem embert nem küldünk a konfliktusba. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a csádi misszió kapcsán elmondta, hogy nekünk, magyaroknak – tágabban Európának – az az érdekünk, hogy aki onnan eddig el akart indulni, annak legyen oka otthon maradni.
Ha a stabilitáshoz és a migráció fékezéséhez hozzá tudunk járulni, akkor ezt örömmel és büszkén tesszük. Erről szól ez a történet
– mondta. A honvédséget érintő jogszabályi változásról a tárcavezető közölte, hogy az a jogi környezet, amely a honvédek jogállását szabályozta, békeidőszakra tervezett, inkább az egyenruhás munkavállaló hangulatára és értékrendszerére telepített jogszabályi környezet volt.
A vezérkar főnök úrral az a feladatunk, hogy garantáljuk az ország biztonságát, bármilyen körülmények között. Ezt úgy lehet megtenni, ha az a jogi környezet, ami a honvédek jogállását szabályozza, rugalmasabb lesz. Gyorsabbá, hatékonyabban irányíthatóvá tesszük a honvédséget, ami bürokráciacsökkentéssel és számos egyszerűsítéssel jár. Ez a magyar emberek érdeke is
– emelte ki, hozzátéve, hogy ettől nem lesz kisebb parlamenti kontroll, hiszen a kormánynak beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés felé. A miniszter rendkívül fontosnak nevezte a hadiipar fejlesztését, ami a szavai szerint messze túlmutat a haderő korszerűsítésén, de katonai szuverenitás szempontjából is jelentős katonai védelmi iparra van szükség.
A jelentősége ennél mégis sokkal nagyobb, az ebbe fektetett állami beruházásokon és a partnereink tőkebefektetésén keresztül valami sokkal nagyobb épül, olyan, ami az exportpiacokra is ki tud lépni. A katonaságnál használt eszközöknek hosszú távú piaca van, a szállítási határidők jelenleg nagyon megnyúltak. Még ha a háborúnak holnap vége is lenne, a kiürült stratégiai tartalékok feltöltése és a fejlődőben lévő haderők igényei egy évtizedre előre biztosítják a megrendeléseket
– fogalmazott. A toborzás kapcsán Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, “most jó lenni katonának”: soha ennyi társadalmi, politikai és pénzügyi támogatást nem kapott a modern kori történetében a haderő, mint most, ami indokolható a környezetünkben történtekkel és a kormány nemzetbiztonsági szemléletű irányításával.
Az új honvédséget azzal a “kicsit provokatív” kérdéssel mutatták be, hogy “és Te készen állsz?”. Ezután konkrét értékajánlatokat tettek, ezek az “Embert a vasra” első és második programjai – mondta a tárcavezető.
A lapnak adott interjúban a miniszter mellett a Honvéd Vezérkar főnökét is kérdezték. Böröndi Gábor vezérezredes egyebek mellett arról beszélt, hogy a NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg. Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk; Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk. A második a békeműveletekben történő szerepvállalás; Magyarország az egyik legnagyobb csapathozzájáruló a KFOR-ban, ami a NATO legnagyobb szárazföldi missziója. A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése; Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem. Jelezte, hogy a NASAMS-alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építenek, jól haladnak. A másik a nehézdandár felállítása. Itt is látványos eredményekről tudott jelenteni: a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, amelyek a magyar igényeknek megfelelő, legmodernebb harckocsik Európában. Működésbe lépett a PzH 2000-es önjáró löveg osztályunk is, valamint megjelent a csapatoknál a Magyarországon gyártott Lynx harcjármű.
A NATO szempontjából Magyarország katonai megítélése jó, a NATO-szövetségesek körében Magyarország megbecsült tag. Ami a háborút illeti, a NATO önmagában nem tud belesodródni a háborúba, ehhez politikai döntésre van szükség
– hangsúlyozta Böröndi Gábor. A csádi szerepvállalás kapcsán úgy fogalmazott: “a politikai és egyéb feltételek megteremtése már nem katonai kérdés. A felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént. Azt tudom jelenteni, hogy a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült, kiképzett”.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS