Több mint 25 éve harcol az asszimiláció ellen a Rákóczi Szövetség
Az immár 27 éves Rákóczi Szövetség a rendszerváltás hajnalán egy asztaltársaságként indult gyakorlatilag az ország első civilszervezetei között. A mozgalom elindítói lelkes felvidéki kötődésű ember voltak, akik fontosnak tartották kifejezni és a nyilvánosság elé tárni a korábban tabunak számító határon túlra szakadt felvidéki magyarság ügyét. A hosszas névkeresgélés után az alapítók azért választották II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem nevét, mert azon kevés személyek egyike, akit semmilyen politikai ideológia nem kezdett ki. A Szerencsés Találkozások rovatunkban ezúttal a Rákóczi Szövetség mutatkozik be, amely alapszabályában is kinyilvánította politikai függetlenségét, ugyanis szerintük ez a civilség egyik alapvető tulajdonsága.
A több, mint 25 esztendeje sikeresen működő szövetség az egész Kárpát- medencében igyekszik képviselni a magyarság érdekeit, sőt ma már azon túlra is nyújtózkodik, ugyanis a Diaszpóra- és Szorványprogram több száz külhoni magyar fiatal számára biztosít magyarországi tanulmányutat.
Az ifjúság, lehetőség- és kapcsolatteremtés, mint politikán felülálló érték
A több mint 25.000 tagot számláló szervezet számos sikeres programot működtet, amelyek legfőképp a fiatalságra összpontosítanak. "Óriási büszkeség számunkra, hogy kétszázötvennél is több Kárpát- medencei középiskolában gombamód szaporodnak a Rákóczi ifjúsági csoportok irodalom és történelem szakos tanárok segítségével. Fontos hangsúlyoznom, hogy a szövetségi tagok negyven százaléka középiskolás, az átlag életkor a szervezetben huszonegy- huszonkettő év, és minden esztendőben nagyjából kétezren csatlakoznak hozzánk. Ma már közel félszáz programot bonyolít a központi irodánk, amely nagyjából 50.000 külhoni magyar embert, elsősorban fiatalt érint. Hiszünk abban, hogy, a közösség, az ifjúság, a lehetőség- és kapcsolatteremtés valamint a magyar kultúra ápolása a legfontosabb értékek a mai világban, amelyek a politikán felülálló dolgok.- kezdte az összegzést Csáky Csongor, a szövetség főtitkára.
A rossz iskolaválasztás az asszimiláció útjára löki a külhoni magyar gyereket
A Rákóczi Szövetség egyik legfontosabb projektje a Szerencsejáték Zrt. támogatását is élvező Beiratkozási program, amelynek szülőatyja az egyesület elnöke, Halzl József. "2004-ben szembesült a szervezet vezetése azzal a szomorú ténnyel, hogy a magyar szülők egyötöde szlovák iskolát választ gyermekének. Szerintünk ez egy hibás döntés, ugyanis eme lépés a hat éves gyermeket az asszimiláció útjára löki, és ezzel a magyar kultúra, a magyar identitás gyengül."- hangsúlyozza Csáky Csongor.
A szövetség főtitkára szerint az iskola kiválasztását mindig hasonló aggodalmak befolyásolják szülői oldalról. "Van egy több évtizedre visszavezethető félelem, miszerint, ha magyar nyelvű intézménybe íratják gyerkőcüket a szülők, akkor ők nem tanulják meg megfelelően az államnyelvet, és emiatt a jövőben hátrányos megkülönböztetés éri őket. Viszont mi pont azt mondjuk, hogy egy gyermek jobban érvényesül majd, ha többlettudáshoz jut, amelynek a záloga a magyar iskola.Felvidéken évente nagyjából ezer fiatal szerez úgy diplomát cseh vagy szlovák egyetemeken, hogy korábban magyar iskolába érettségizett. "
Nem a boríték, hanem a magyar emberek közti kézfogás a lényeg
Ennek a helyzetnek a kiküszöbölése miatt indult útjára a szövetségben csak beiskolázási programnak nevezett kezdeményezés, amely a felvidéken indult el és jelenleg két eleme van. "Az egyik az iskolaválasztási kampány, amikor óvodáskorú gyerekeket ajándékozunk meg karácsony előtt. A csomag tartalma egy, a szülőket megszólító levél is, amelyben különböző érzelmi és észérveket sorakoztatunk fel tizenkét pontban a magyar iskolaválasztás mellett. A levélben a szervezet ígéretet tesz arra, hogy amennyiben a szülők vállalják gyermekük magyar oktatási intézménybe íratását, számíthatnak az iskolakezdést követően a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíjára. Az iskolakezdési kampányban a szövetség támogatóikkal együtt minden magyar iskolát választó családnak tízezer forintot ad át ünnepélyes keretek között személyesen a tanévkezdés után. Ilyenkor nem a borítéknak van értéke, hanem annak, hogy két magyar ember kezet fog, valamint annak, hogy ezek a szülők vállalták a magyarságukat akkor is, amikor a gyermekük jövőjéről van szó, 2016-ban például több, mint 5900-éról. A kezdeményezés sikerét mutatja az is hogy a Felvidéken 2010 óta nem csökkent a magyar iskolába lépő gyermekek száma, sőt az utóbbi két évben egy növekedés figyelhető meg."
Csáky Csongor szerint a pedagógusoknak, a helyi magyar közösségeknek és a sajtónak is fontos szerepe van abban, hogy ez a program sikeresen működik. "Számomra mindig azok az utak a legkedvesebbek, amikor olyan magyar családokat keresünk fel iskolakezdés után, akik már beíratták gyermeküket például szlovák iskolába. Az egyik legemlékezetesebb ilyen látogatássorozatunk a szlovákiai Csáb községben volt, ahol öt családhoz mentünk el. A beszélgetés után ötből négy család vitte át gyermekét magyar nyelvű iskolába, akik később úgy nyilatkoztak, hogy ezzel a váltással új lehetőségek, új kapcsolatok születtek számukra."
Vezető képen Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára. Készítette: Horváth Péter Gyula /PS
