Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk. A gazdaság van az emberekért, nem az emberek a gazdaságért
Folyamatosan jelenti be a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Reménytelen és értelmetlen ellenzéki bírálatok következnek majd, amelyeknek az lesz a lényege, hogy sokkal több pénzt kellene elkölteni és azt nem a gazdaság újraindítására kellene fordítani, hanem segélyként odaadni az „embereknek”. A kommunistáktól és a nyilasoktól a liberálisokig terjedő szivárványkoalíció minden tagja mindig is összekeverte a hangulatjavító intézkedéseket a gazdaságpolitikával. Pontosan ugyanazt csinálnák most is, amit mindig. Eladósítanák az államot, miközben az aktuális kihívásokra nem reagálnának, és hagynák, hogy a multinacionális vállalatok kimaradjanak a válságkezelésből és persze a közteherviselésből. A gazdaság magyar tulajdonú részét pedig jó szokásuk szerint ellenségként kezelnék. Karácsony Gergely a járatritkítással demonstrálta is, hogy miért nem szabad rábízni a járvány elleni védekezést
Karácsony Gergely Facebook oldalán még Soros György egymillió eurós politikai támogatása a felragasztott vezető hír. Alatta azt olvashatjuk, hogy a kormány el akarja venni a főpolgármesteri hatalmát. Ez alatt közvetlenül meg azt, hogy visszavonja a számtalan ember megfertőződését lehetővé tévő ostoba döntését, a tömegközlekedés szombati menetrendre történő átállítását. Hány ezer ember életét tette kockára a liberális városvezetés dilettáns döntése?
A túlélés ára
Természet anyánk törődik velünk, de nem úgy, ahogy azt mi szeretnénk, vagy kényelmesnek találnánk. Nem ismer érdemességet, igazságosságot, csak egy tautologikus szabályt: az éli túl, aki túléli, az marad meg, aki kibírja. Az egyébként kényelmi és túlélési céljaiban nagyon sikeres technikai civilizációt azért építettük fel, mert tovább és egészségesebben akartunk élni, nagyobb kényelemben. A túlélés hirtelen bizonyosság lett, nem esély. Legalábbis ezt hihettük, hiszen az elmúlt hatvan évben még az egykori kommunista megszállás alatt lemaradó Közép-Európa is elképesztő biztonságot, egészségügyi ellátást és társadalmi segítséget tudott adni az itt élőknek, a világ többi részéhez képest. Miért nem működik a szolidaritás az Európai Unióban most sem?
Azért, mert a szolidaritás – leánykori nevén testvériség – emberi érzelem és nem intézményi viselkedés. Csak ember érezhet részvétet, szánalmat, barátságot, intézmények nem. Vezetők, nemzetek lehetnek szolidárisak más emberekkel, nemzetekkel. Intézmények és az ezeket az intézményeket vezető bürokraták viszont jól láthatóan nem képesek ilyesmire. A szolidaritás nem politikai kategória, hanem emberi. Szolidáris csak az lehet, aki maga mond le valamiről, és nem az, aki másokat akar rákényszeríteni állítólagos jó cselekedetekre. Járványdiktatúra, avagy nincs olyan vészhelyzet, amit a mi ellenzékünk ne tudna tovább rontani
Magyarországon ma nincs politikai válság. Világjárvány van és ezért van Magyarországon is járványügyi vészhelyzet. A járvány következtében gazdasági nehézségek is vannak és lesznek, de attól még hónapokra vagyunk, hogy ennek politikai vetületei lehessenek. Ez a kérdés majd csak a járvány elmúltával merül fel. Magyarországnak nemcsak kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánya van, hanem ez a kormány alaphelyzetben is rendelkezett a választópolgárok több, mint ötven százalékának a támogatásával, a válság kitörésének pillanatában is. Sőt a lakosság több, mint kilencven százaléka a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit is támogatja. Az Európai Unió arra a feltételezésre épült, hogy a jövőben minden rendben lesz!
A koronavírus-járvány jelentéktelenné tette az EU körüli problémákat, a mondvacsinált kötelességszegési eljárásokat, az európai liberális pártok „liberális jogállamért” folytatott gátlástalan harcát, és természetesen magát az EU-s intézményrendszer nagy részét. Egyértelműen kiderült, hogy az EU csak politikai válságok, részben az általa, illetve a létezése által generált válságok kezelésére alkalmas; valóságos, valós térben és időben zajló vészhelyzetek kezelésére nem. Tehát minden olyan, a nemzetállamok által átadott szuverenitás-elemet vissza kell venni, amelyek az EU-t alkotó államok területi integritásának és állampolgárainak védelme érdekében szükséges.
Ennivaló az lesz, együnk és segítsük a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart!
Magyarország a világ egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa. A járvány nem fenyegeti az élelmiszer-termelést, mert a mezőgazdaságban és a hazai feldolgozóiparban foglalkoztatott munkaerő megbetegedésből eredő kiesésével nem kell számolnunk jelenlegi tudásunk és más országok tapasztalatai alapján sem. Hazai eredetű ennivaló tehát lesz, sőt, meg is kell vásárolnunk azt és meg is kell majd ennünk. A magyar mezőgazdaság ugyanis alapvetően nemcsak jó minőségű élelmiszert termel, hanem sokkal többet, mint amit magunk meg tudnánk enni. Ha az ellenzék és a sajtója így folytatja a pániknak lesznek áldozatai nem a járványnak!
2015 után nem nagyon lehetnek arról illúzióink, hogy az ellenzék és az ellenzéki sajtó hogyan viselkedik egy nemzeti válsághelyzetben. Nagyon hülyének kellett lenni ahhoz, hogy valaki tényleg azt gondolja, hogy 4-500 ezer fiatal, katonaviselt muszlim férfi jót tenne Magyarországnak, meg az ellenzéki szavazók életszínvonalának, de akkor legalább volt valami nagyon halvány és csak a fanatikusok számára járható ideológiai menekülőút. De arra semmi értelmes magyarázat nincs, hogy most miért álltak a koronavírus oldalára. Népvándorlás és járvány, avagy a válságok egymást is erősíthetik
A XXI. századi Európa legnagyobb tesztje következik. A II. világháború vége óta először fordul elő, hogy egyszerre két megjósolhatatlan kimenetelű válság is próbára teszi a teljesen békeidőkre berendezkedett európai államokat. Olyan politikai eliteknek kell kezelnie ezeket a kihívásokat, amelyeknek minimum harminc éve csak demokrácián belüli frakcióharcokkal és ideológiai küzdelmekkel kellett foglalkoznia. Mindeközben az Európa szomszédságában található minimum nagyhatalom Oroszországot és a középhatalom Törökországot olyan nacionalista politikai elitek vezetik, akik számtalan háborúban és hatalmi harcban edződtek. „Kommunista veszély” Amerikában
Egyelőre a demokrata párti vezetés rémálmának megfelelően alakulnak a párt elnökjelöltjének kijelölésére szolgáló előválasztások. Annyira súlyos a helyzet a demokratáknál, hogy már azt is elkezdték pedzegetni egyes hírportálok, ha az előválasztási folyamat tragikusan alakul és egy vállalhatatlan, vagy Trumppal szemben esélytelen és ezért vállalhatatlan jelölt nyeri meg az előválasztást, akkor a végén „nyílt” elnökjelölt jelölő konvenciót fognak tartani. Vagyis figyelmen kívül hagyják az előválasztás eredményét. Nekünk a kommunizmus áldozatainak emléknapja után azon érdemes elgondolkoznunk, hogy 30 évvel a kommunizmus bukása után miként sikerülhetett nálunk is, és Amerikában is kimosni a szocialista és kommunista kísérleteket a százmilliós tömeggyilkosságokért, totális gazdasági csődökért és társadalmi katasztrófákért viselt felelősségből? A honvédek azok a fasiszták, akik mögött felkelést lehet kirobbantani, amikor akadályozzák a felszabadító csapatok behatolását az országba
A szokásos agysejtölő hisztériát váltotta ki a külföldpárti ellenzéki pártoknál, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök meghívta a hadsereg korábbi és jelenlegi vezetőit az évértékelő beszédére. Az egyenruhásokat halálosan gyűlölő liberálisok ugyanis a hadsereget nem a nemzet önvédelmi eszközének, hanem a fasiszta állam erőszakszervezetének gondolják. Szerintük csak két funkciója van a Honvédségnek: a liberális szabadságharcosok lemészárlása, illetve rablóháborúk kirobbantása. Meggyőződésük szerint az államhatár védelme például nem tartozik a Honvédség feladatkörébe. Hiszen emlékezhetünk: akkor is ki voltak akadva, amikor 2015-ben a Honvédség először segített megvédeni a Rendőrségnek a déli államhatárt. Ternák professzor: minden járványból tanulni kell és készülni a következőre
Az objektív tájékoztatás legnagyobb problémája az, hogy miként lehet megírni a tudomány, a szakértők ismeretei szerint az igazat és azt, hogy mi az, amit a dolgok jellegéből adódóan nem tudhatnak egy új kórokozó (egy régi kórokozó új változata) által okozott járványról. Az álhírek, rémhírek és tudatos „kattintásvadász” túlzások tömegéből mindig az igazi szakértők hangja hallatszik ki a legkevésbé. Ezért kérdeztük meg dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét. Ő 8 évet dolgozott Afrikában és több évet Laoszban. Maga is kezelt tábori körülmények között Lassa-lázban szenvedő betegeket, amelynek akkor és ott 80 százalék környékén volt a kórházi halálozási aránya. Aki bármikor lekapcsolhat téged!
Nem kellemes szembesülni azzal a ténnyel, hogy valaki vagy valami bármikor lekapcsolhatja az embert. Az még kellemetlenebb, hogy ez a valaki valaminek álcázza magát. A Google nevű valami lekapcsolta a PestiSrácok.hu YouTube-csatornáját, és úgy tesz, mintha ez nem valakinek a cselekedete volna, hanem sorsszerű, emberi döntésektől független esemény, ami csupán kőbe vésett erkölcsi aspektusokból következik. Nyilván teljesen független esemény az is, hogy másnap Gyurcsány Ferenc csatornáját is lekapcsolták. Nyilván annak sincs semmiféle oka, hogy az övét egy-két nap múlva csendben visszakapcsolták, a mienkét pedig végleg törölték. Egyáltalán nem a sajtófigyelem megosztása és a függetlenségük látszatának fenntartása volt ennek a két egymástól „független” esemény „egyidejűsítésének” a célja. Merkel a pártját és riválisait is kicsinálta, de Orbánnal igyekszik kibékülni
Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) lemond a CDU elnökségéről, miután kiválasztották az utódját, aki egyúttal a párt kancellárjelöltje is lesz a következő általános választásokon. Ez a "merkelizmus" totális bukásának beismerése. Merkel kénytelen lesz végignézni politikai hagyatékának teljes felszámolását. AKK volt a kijelölt utód, de nem volt képes népszerűvé válni, sem a választók között, sem a CDU tagjai körében. Mert AKK lemondása a CDU tagság csendes lázadásának következménye valójában. Elegük van. A Demokrata Párt épp kinyírja magát, káosz a demokraták iowai előválasztásának szavazatszámlálásán
Az amerikai baloldal, a liberálisok, akik manapság a Demokrata Párt körül tömörülnek, egyre jobban hasonlítanak a mi helyi liberális ámokfutóinkra. Amerikában persze a baloldali, szocialista, liberális teljesen mást jelent, mint Európában, de a pszichiátriai okok és legyünk jóindulatúak, a gazdaságiak és az ideológiaiak azért hasonlóak, mint nálunk. Amerika most találkozik az ultrabalos ideológiákkal először a mainstreamben és nem viseli jól. A hagyományos demokraták és az összes „rendszerkritikus” irányvonal összemixelése már Clintonnál sem sikerült, pedig ő tényleg integratív jelölt volt, mert el lehet adni centrum politikusnak, miközben a feminizmus, a genderőrület és a szocialisztikus elvek képviseletét is bele lehetett látni a személyébe. Aztán most nem tudnak eredményt hirdetni Iowában, az első nagy figyelmet kapó előválasztáson, mert valami nem stimmel. És persze senki nem tudja, hogy mi. Az ellenzék már rég nem a normális emberek szavazatait akarja megszerezni! (PS-elemzés)
Évente kétszer-háromszor spontán politikai történések következtében megteremtődik annak a lehetősége, hogy a folyamatosan a szélsőbal – és ezzel együtt természetesen a szélsőjobb – irányába tolódó ellenzék, vagy annak egyes képviselői lassítsanak vagy gesztusokat tegyenek a politikai centrum, a normális, az átlagos választók felé. Ezt azonban az elmúlt tíz évben egyetlenegy alkalommal sem használta ki az ellenzék, sőt, egyetlen ellenzéki politikus sem. Ebből következően – mert az ilyen megnyilvánulások szükségesek egy országos választás megnyeréséhez – vagy nem abban gondolkoznak, hogy választásokon szerzik meg a hatalmat, vagy nem uraik a saját tetteiknek, csak viszi őket az ideológia. A rend helyreállt, győzelem Győrben - PS-elemzés!
Az egyesült ellenzék Győrben is a jellegtelen, teljesen alkalmatlan jelölttípussal próbálkozott, amely Budapesten és másutt is váratlan győzelmekhez vezetett októberben. A korábbi tapasztalatok alapján nem eldönthető, hogy eleve föladták a várost, hiszen valódi esélyük csak tavaly lehetett volna, vagy ezt komolyan (is) gondolták. De nem egy jobboldali városban aratott meggyőző jobboldali győzelem számít, hanem a szavazói mozgások.