A demokrácia végjátéka Amerikában
Az USA mindig is irányított demokrácia volt, csak a két nagy párt jelöltjének volt esélye megnyerni az elnökválasztást. Az újabban „mélyállamnak” nevezett összefonódás-rendszer a gazdaság, az államapparátus, a választott tisztviselők és a különböző gazdasági szereplők között már Kennedy idején is leválthatatlan volt. Amerika sorsa akkor fordult tragikusra, amikor a „mélyállam” kulcspozícióiból a pénzügyi rendszer cápái kiszorították a hagyományos termelővállalatok képviselőit. A nyolcvanas évektől középosztály-ellenes kormányzás kezdődött, mert a termelővállalatok topmenedzserei összefogtak a pénzügyi szektor vezetőivel és együtt már rendszeresen erősebbnek bizonyultak, mint a választókra támaszkodó politikai vezetés.
Soha rosszabb évünk ne legyen!
Vannak évek, amiket csak túl kell élni. A túlélés is egy siker, ezt ne felejtsük el. Sok rossz éve volt ennek az országnak az elmúlt 100 évben, 1920-21, 1929, 1930, 1931, 1941-től a hatvanas évek végéig meg mindegyik. 1987-88-89, 1994-98, 2002-től meg mindegyik 2010-ig. Hogy csak a kiemelkedően pocsék évekről emlékezzünk meg. 1990 után csak annyi változott, hogy nekünk, magyaroknak sokkal nagyobb befolyásunk volt a saját sorsunkra, mint az előző 50 évben bármikor. Hoztunk rossz és jó döntéseket, de ezeket szinte mindig közösen hoztuk meg. 2021-ben viszont minden tapasztalatunkra szükség lesz, hogy megőrizzük a szabadságunkat, mert a természet és az ideológiavezérelt embertársaink is mindent megtesznek, hogy ne legyen nyugtunk. Mert a nyugalom az egyik legnagyobb szabadság, ne felejtsük el.
Totális ultraliberális-újkommunista fordulat Amerikában
Jelenleg úgy tűnik a georgiai szavazatszámlálás jelenlegi állása alapján, hogy a republikánusok elvesztik a szenátust is, hiszen a szavazatszámlálást novemberben is a demokraták nyerték. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban teljes liberális és baloldali fordulat következett be. A teljesen zavarodott republikánusok pedig képtelenek egységesek lenni. A Trumpot támogató szavazó- és aktivistatábor hiába erős, hiába erősebb, mint bármilyen konzervatív erő valaha is, nem rendelkezik komoly befolyással a mainstream sajtóban, a gazdaságban és az államapparátusban, sőt, még a republikánus pártban és a konzervatív értelmiségben sem.
A III. katasztrófa, Gyurcsány Ferenc első ámokfutása
Valójában 2004 végén veszítették el a hatalmat a posztkommunisták Magyarországon, akkor, amikor az MSZP és az SZDSZ frakciója miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet. Na nem azért, mert az Apró-klán vagy Gyurcsány Ferenc nem lett volna maga is a megtestesült posztkommunizmus, hanem azért, mert a kommunisták túlélő hálózatai addig egy állandóan megújuló, de kiegyensúlyozott megegyezésrendszer alapján osztoztak meg a zsákmányon. A régiek közül szinte senkinek nem engedték el a kezét. Még olyanok is voltak köztük, akik éreztek némi, korlátozott felelősséget az országért és az emberekért. Sőt olyanok is, akik a maguk érthetetlen módján kedvelték ezt az országot. Na, tőlük szabadult meg először Gyurcsány. És ő soha többet nem egyezkedett az MSZP-vel sem. Szinte teljesen megszűnt az addigi hatalommegosztás, az Apró-klán birtokolt minden hatalmat Magyarországon.
Szavazzon 2020 legjobb PS-es véleménycikkére!
2020 sokak számára volt a legnehezebb év a rendszerváltás utáni válságokban bővelkedő három évtizedből. Emberemlékezet óta először kellett megküzdenünk olyan válsággal, amely nem politikai eredetű, amit valószínűleg nem az emberi ostobaságnak köszönhetünk, hanem olyannal amellyel természetanyánk figyelmeztetett minket arra, hogy azért ő az úr. Hirtelen jelentéktelenné vált a "globális felmelegedés" néven futtatott hisztéria, de lett helyette Black Lives Matter, viszont a transzjogokért, illetve az elnyomó patriarchátus elleni harcot még a járvány sem volt képes megfékezni. Trump nem tudta megvédeni az elnökségét, pedig soha nem látott mennyiségű szavazatot kapott vesztesként. Az EU vezetői pedig gyakorlatilag idén bejelentették, hogy ők igazából egy birodalom vezetői és az Európai Unió egy Birodalom. Sorszáma még nincs, de sokak szerint nyugodtan lehetne IV. Birodalom. Az előbbiekről is mind irtunk, de a válogatásba ezúttal más témák kerültek be. Kérjük válasszon a 2020-as év legjobb PS "publijai" közül!
A II. katasztrófa: Medgyessy Péter két reménytelen éve
Az első MSZP–SZDSZ-koalíció annyira szörnyen kormányzott, hogy a gyakorlatilag százszázalékos sajtófölénye ellenére is elvesztette a választást 1998-ban. 2002 örök tanulsága, hogy a jó, a nagyon jó kormányzás sem elég, ha a sajtó 95 százaléka 100 százalékban a liberálisok és a posztkommunisták oldalán áll. Az SZDSZ-es értelmiség, amely tulajdonképpen irányította a hatalom visszaszerzésének projektjét, semmit sem felejtett és semmit sem tanult. Ugyanolyan undorító magyargyűlölő gazembereknek bizonyultak, mint korábban. És a lopást továbbra is azonosnak tekintették a kormányzással. Annyit loptak, hogy az még a szocialisták számára is túlzásnak tűnt, Medgyessy Péter belebukott ebbe a mondatba: az SZDSZ "tele van korrupciós ügyekkel". Medgyessy persze csak azért próbált meg előre menekülni, mert a liberálisok annyit loptak, hogy az már az ország napi működést veszélyeztette.
Az I. katasztrófa: eddig három választást nyertek meg a kommunistából lett liberálisok...
A nyilasoktól a liberálisokon át a posztkommunistákig ívelő ellenzéki összefogás létrejöttével és Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségével reális veszéllyé vált, hogy a magyar szuverenitás ellenségei visszaszerzik a főhatalmat Magyarországon. Most, hogy összefogtak azok, akik az elmúlt bő száz évben mindig az oroszoknak és/vagy a németeknek akarták eladni Magyarországot, érdemes emlékeztetnünk magunkat és mindenki mást arra, hogy mi történt az elmúlt három alkalommal, amikor ezek az erők, vagyis tulajdonképpen a külföldi gazdáik nyerték meg a magyar országgyűlési választásokat.
Hol lennénk most, ha nem lenne karácsony?
Fekete István valamelyik könyvében van egy karácsonyi jelenet, amelyben gyertyagyújtáskor azt mondja az "öregember", hogy "Adjon az Isten békés karácsonyt a jóakaratú embereknek!" Ritkán használjuk ezt a szót, hogy jóakaratú, pedig nagyon fontos szó, talán az egyik legfontosabb. Ha nem lenne karácsony, vajon mi lenne most velünk? Feltehetjük a kérdést úgy is: milyen lenne a megváltatlan világ? Vagy földi, hétköznapi módon is: milyenek lennénk, ha ez az ünnep sem lenne már?
Adóemelést szeretnél? Unod a családi adókedvezményt? Szavazz az ellenzék közös listájára!
Emlékezzünk vissza azokra az időkre, amikor a liberálisok hevesen ellenezték a minimálbér emelését. Akkor éppen a béremelést, mert az tönkreteszi a vállalkozásokat. Persze ezt azért mondák, mert a külföldi munkaadóknak is meg kellett emelni a fizetéseket és az nagyon fájt nekik. Amikor kormányon voltak, bért ugyan nem nagyon emeltek, legfeljebb a segélyeket, viszont az adókat nagyon lelkesen tolták az egekbe. Továbbá rendkívül határozottan tettek különbséget a tisztességes és tisztességtelen vállalkozások között. Az előbbiekből kipréseltek minden jól megemelt adót, az utóbbiakat meg békén hagyták. Nem csoda, hiszen ezekkel jártak össze hétvégén és nem azokkal, akik becsületesek voltak.
Brüsszel egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy Moszkva legyen, de persze szeretne az lenni
A színfalak mögött valószínűleg sokkal nagyobb ellenállás mutatkozott a „jogállami” diktátummal szemben, mint ami az EU egyre korlátozottabb nyilvánosságába kikerülhetett. Minden később csatlakozott ország miniszterelnöke pontosan tudta: hiába liberális, kommunista, zöld, hiába hűséges a politikai halál előszobájáig a mindenkori német kancellárhoz, bármikor hozzá is bekopogtathatnak a szivárványkabátos jogállami verőlegények, ha valamelyik nagyobb európai multinak, vagy egy képzetes kisebbségnek nem tetszik valami.
Néhány csendes napot szeretnénk, egy ünnepet!
Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a korok és kultúrák jelentősen különböznek egymástól. Persze ez sok dologban nagyon igaz, de az ember, az általános ember társadalomtól és korszaktól függetlenül ugyanaz. A belső hajtóerőink változatlanok sok évezrede már, ugyanolyan nehéz volt elviselni egymást és magunkat Mátyás idején, mint manapság. A XX. század harmadik harmada egy nagy általános újítást hozott a nyugati ember számára, azt, hogy olyan társadalomban él, amely nem áll meg egy percre sem, amelyben nincsenek ünnepek, nyugalom, amely állandóan pörgeti a saját őrületeit és nem hagyja békén soha saját magát.
Hétköznapi járványtan
Az egyik legnagyobb tanulsága ennek a járványnak, hogy a tudományunk nem sokat ér, ha az emberek nem értelmes lényként, hanem politizáló emberként, közösségi média függelékként vagy egyszerűen hisztériás kisgyerekként viselkednek. A viselkedés a kulcsszó, ha a járványhoz alkalmazkodó rutinokat követjük a viselkedésünkben, akkor sokkal kisebb eséllyel fertőződünk meg. És ha elég sokan elég fegyelmezettek vagyunk, akkor meg tudjuk fékezni a járványt. Ha viszont túl sok a hülye, akkor meg nem.
Donald Trump vagy Kamala Harris? (Nem, nem Biden.)
Ma valószínűleg nem tudjuk meg, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, de már világosan látszik, hogy az amerikai progresszió nem volt képes legyőzni a nagybetűs Amerikát. Trump sokkal jobban szerepel, mint azt a közvélemény-kutatások jósolták (a szakmailag megbízhatóak is), ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy a Trump-szavazók már tömegesen titkolják a politikai nézeteiket, mert akkora a liberális nyomás a konzervatívokon. Más országban ezt már minimum hibrid rezsimnek, de inkább diktatúrának neveznénk.
Durvul a járvány: fegyelmezettnek és eltökéltnek kell lennünk!
Meg kell tanulnunk együttélni egy járvánnyal. Nem gondoltuk volna ezt egy évvel ezelőtt, azt hittük talán, hogy győzelemre állunk a betegségekkel vívott küzdelemben. A természet most megtanít bennünket arra, hogy ne gondoljunk magunkról túl sokat. Komoly lecke ez, de nem kíván tőlünk a helyzet lehetetlent, csak azt, hogy tegyük meg magunkért és egymásért, amit lehet. Más kérdés, hogy ez ma a komplett baloldalnak nem megy: miattuk a hétfői szigorításra is két hetet kellett várni...
Forradalmárportrék a HVG-től (Free SZFE!!!)
Ki hitte volna, hogy a forradalom vicces is lehet? Nos, a forradalmárok és a sajtójuk egészen biztosan nem. Ahogy egyre jobban tolódik a liberalizmus a dühöngő elmebaj felé, egyre gyakrabban írják le büszkén és teljesen komolyan azt, amit leginkább titkolniuk kellene. A HVG, hogy egyem a szívét, bemutatta az SZFE főforradalmárait. Ezt pedig talán mégsem kellett volna. Vigyázat, erős tartalom következik.
Az oroszok még mindig azt hiszik, hogy a szovjetek „felszabadítottak” bennünket?
Az orosz külügyminisztériumba még nem jutott el a híre, hogy megszűnt a Szovjetunió, legalábbis ez derül ki abból, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy Facebook-bejegyzésben az 1950-es szovjet álláspontot képviselve sértődött meg Orbán Viktor egy beszédén. Veszélyes idea ez, hogy a jelenlegi Oroszország a Szovjetunió jogfolytonos örököse. Akkor különösen, ha az orosz külügyminisztérium indul ki ilyen elképzelésekből. Persze a külügyi szóvivő Facebook-bejegyzése a diplomácia legeslegalsó szintje. Ez alatt már csak a folyosói káromkodás van.
Taxisblokád: az első szabotázs a rendszerváltás és a demokrácia ellen
1990. október 25-én este, látszólag és állítólag spontán módon, egy „hirtelen” bejelentett hatvanöt százalékos benzináremelés hatására a „taxisok” először a parlament elé vonultak, majd „hirtelen” kitalálták, hogy országosan megbénítják a közlekedést. Meg is tették, október 26-án szinte az egész országban megállt az élet. A kormány és a „taxisok” között tárgyalások kezdődtek, amelyek következményeként 28-án este a taxisok feloldották a blokádot, mert megegyezés született a felek között. Az első demokratikusan megválasztott kormány rendre lett utasítva.Ajánljuk még
Hatalmas ukrán veszteségek minden fronton
Az USA számai szerint, több mint egymillió ukrán katona esett el a fronton
Terroristák luxusszállodákban - GEOrgPOLITIKA
Egyiptom befogadott több életfogytiglani börtönre ítélt terroristát.
Szeretetország helyett zártosztályt épít a Tisza
Elképesztő, hogy egy magyar ember, hogyan tud örömködni egy másik magyar halálán.
Orosz kémfelszerelés a hajóroncsban, titkos kommandók és drónok
Állítólag mélytengeri szenzorokkal és mikrofonokkal figyeli Oroszország a NATO tengeralattjáróit és hadihajóit
