Vége a forradalomnak, megszavazták a pedagóguséletpálya-törvényt (Videó)
Teljes kudarcba fulladt a keddi pedagógustüntetés a Kossuth téren. Mindössze 30–40 résztvevő, néhány ellenzéki politikus és pár lelkesen táncikáló turista alkotta a nagy ellenálló/kormányváltó "tömeget". Mint ismeretes, az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén 136 igen, 58 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. A baloldal által státusztörvényként emlegetett jogszabály új keretek között szabályozza a tanárok munkaviszonyát, így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be a pedagógusoknak, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz. A pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5–6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat. A tüntetésen részt vevők közül sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy mit is takar az újonnan megszavazott törvény, de abban egészen biztosak, hogy rossz, és Orbánnak buknia kell. Nincs új a nap alatt. Az ellenzéknek pedig új téma után nézhet, amivel hergelni tudják az embereket. Részletek a videóban! Deák Dániel a PS-nek: az uniós viták egyre kiélezettebbek, szükség lesz Varga Judit tapasztalatára és kapcsolataira
A 2024-es EP-választáson a Fidesz listáját vezetheti majd Varga Judit, aki a Magyar Nemzet értesülését nem kívánta megerősíteni, mert – mint mondta – erről még a Fidesz elnökségének is döntenie kell. Az azonban biztos, hogy a választás után az Európai Parlamentben szeretné a magyar emberek érdekeit képviselni, és addig is aktívan bekapcsolódik a kampányba. Hogy ezt teljes erőbedobással megtehesse, lemond miniszteri posztjáról. Az európai parlamenti választás egy év múlva lesz, és a jelek szerint a Fidesz ott jelentősen szeretné erősíteni a pozícióit. A Fidesz jelenleg pártcsalád nélkül van, vélhetően ezt a jövőben meg szeretnék változtatni, tehát vagy a jelenlegi jobboldali frakciókból szeretnének egy újat létrehozni, vagy valamelyik pártcsaládhoz csatlakozna a Fidesz – fejtette ki a PestiSrácoknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Orosz hadihajókat észleltek Tajvan partjainál
Tajvan kedden két orosz hadihajót észlelt keleti partjainál, repülőgépeket és hajókat küldött a megfigyelésükre - közölte a sziget védelmi minisztériuma. A minisztérium kedden késő este kiadott közleményében azt írta, hogy a két fregatt északi irányban hajózott Tajvan keleti partjainál, majd "elhagyta a válaszzónát" délkeleti irányban Suao kikötővárosnál, ahol egy jelentős tajvani haditengerészeti bázis található – közölte a Reuters.
Veszélyben volt az orosz atomarzenál a Wagner-csoport lázadása miatt? – Stier Gábor elemzése a PS-nek (Videó)
Minek is nevezzük ezt a 22 órás, ponyvaregénybe illő Wagner-lázadást? Sokan puccsot emlegettek, de ez annál kevesebb volt, hiszen Prigozsinnak láthatóan nem volt sem társadalmi, sem pedig politikai támogatottsága. Sokkal inkább nevezhetjük katonai lázadásnak, zendülésnek, ám ha a tartalmát és a fellépés módját is figyelembe vesszük, akkor akár fegyveres zsarolásnak is. De vajon színjáték volt ez az egész? Aligha. Hiszen hat helikoptert és egy repülőgépet, egy hidat, utakat – ez a veszteség több tízmilliárd forintnyi – még Oroszországban sem szoktak díszletként feláldozni azért, hogy megtévesszék mondjuk az ukránokat, kiugrasszák a nyulat a bokorból, vagy félreállítsanak egy minisztert. Ami biztos, hogy a Wagner-csoport katonái ijesztő gyorsasággal haladtak Moszkva felé. Vajon veszélyben volt az orosz atomarzenál? Volt-e szerepe a lázadásban a nyugati titkosszolgálatoknak? Mi lesz Prigozsin és a Wagner sorsa? Ezeket a témákat elemezte lapunknak Stier Gábor a moszkvater.com főszerkesztője. Részletek a videóban. Kiss Rajmund a PS-nek: Az orosz-ukrán háború kezdetén sem volt párbeszéd, nem kéne elkövetni ezt a hibát a szerb-koszovói konfliktusban is (Videó)
Ursula von der Leyen azt javasolta az EU tagállamainak, hogy 2027-ig fedezzék Ukrajna összes költségének 45%-át a helyreállítás finanszírozása során. Továbbá az Európai Unió kormányai szerdán megállapodtak egy 11. szankciócsomagról, amelynek célja, hogy más országok és vállalatok ne tudják kijátszani a meglévő intézkedéseket. Japán az év vége és 2024 eleje között konferenciát rendez annak érdekében, hogy a vállalatokat ukrajnai befektetésekre ösztönözze. Eközben Brüsszelbe utazott a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Azonban a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni. Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni. Milyen problémákkal járhat ha nincs párbeszéd a két vezető között? Kirobbanhat egy szerb-koszovói konfliktus? Egyhangúan kell megszavazzák az EU-ban az Ukrajnának szánt 50 milliárdos "támogatást"? Hova lehet fokozni a szankciókat? Ezeket témákat elemezte lapunknak Kiss Rajmund az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője. Részletek a videóban. Mi kérdezünk – Ukrajna egyelőre nem kap meghívást a NATO-ba, mit kaphat helyette? (Videó)
A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése 411 milliárd dollárba fog kerülni, ami az ország bruttó hazai termékének háromszorosa. A BlackRock és a JP Morgan segítségével egy újjáépítési bank felállításán dolgozik az ukrán kormány. Az így képzett alap több százmilliárd dollárnyi magánbefektetéssel együtt irányítana állami pénzeket Ukrajna újjáépítési projektjeibe. A fegyverszállítások után Ukrajna újjáépítése lesz a legnagyobb üzlet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során arról beszélt, hogy Kína megújította ígéretét, miszerint nem küld fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai harcokhoz. Az amerikai tárcavezető viszont aggodalmának adott hangot a kínai magáncégek tevékenysége miatt, amelyek szerinte olyan technológiát biztosíthatnak, amelyet Oroszország felhasználhat az ukrajnai háborúban. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig bejelentette, hogy a katonai szövetség vezetői nem fognak meghívást intézni Ukrajnához a szövetséghez való csatlakozásra a júliusi vilniusi csúcstalálkozón. Mit kaphat helyette Ukrajna? Érdemes-e békemissziót küldeni jelen helyzetben az oroszokhoz? Kirobbanhat egy Kína-Tajvan, Szerbia-Koszovó háború a közeljövőben? Ezekről a témákról beszélgettünk Kis-Benedek József biztonságpolitikai elemzővel a Mi kérdezünk műsorában. Részletek a videóban. Szabotálhatja az ellenzék a pedagóguséletpálya-törvényről szóló szavazást (Videó)
A mai napon kezdődött meg a pedagóguséletpálya-törvény vitája a Parlamentben. Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását a kormány kezdeményezte, erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben adott tájékoztatást. A törvénytervezet miatt az Egységes Diákfront újabb demonstrációt hirdetett a szavazás napján. A Vasarnap.hu értesülései szerint az ellenzék szabotálni kívánja a mai szavazást. Információik szerint 44 ellenzéki képviselő fog hozzászólni a délután három órakor kezdődött vitához, így akadályozva azt, hogy eljussanak a szavazásig. Ezt alátámasztja Tordai Bencének a nyilatkozata, aki stábunknak azt mondta, ma még csak vita lesz és reméli, hogy szavazásig sosem jut el a törvény. Részletek a videóban.
Hektikus a Belváros és Karácsony Gergelyék kapcsolata, de ez nem gátolja a kerületi fejlesztéseket
Igenis létezik helyi szinten is innováció Magyarországon − fogalmazott a Településfejlesztési Díj átadóünnepségén Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A díjátadást idén harmadik éve rendezték meg. A miniszter kifejtette: egy éve, amikor a kormány megalakult, olyan struktúra épült ki, amely többről szól, mint hogy egy ciklusra terveznének. Hozzátette, most folynak az előkészületei annak a területi politikának, ami uralkodóvá válik 2026 után is. Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere úgy fogalmazott, a belváros megállíthatatlanul fejlődik, ennek keretében folyamatosan fejlesztik a kerület közterületeit is. Azonban a a belvárosi és a fővárosi önkormányzat kapcsolatát meglehetősen hektikusnak írta le. Részletek a videóban. Közeledne az EU a latin-amerikai országokhoz, persze "biztos nem" a lítium- és palagázlelőhelyekért
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn négy országot érintő latin-amerikai útra indul, hogy megerősítse a politikai és kereskedelmi kapcsolatokat, amelyeket az Európai Unió elismeri, hogy néha elhanyagolt. Oroszország ukrajnai inváziója óta az Európai Unió "hasonlóan gondolkodó" partnerek után kutat, akik más kereskedelmi forrásokat és a zöld átmenethez szükséges kritikus ásványi anyagokat biztosítanának, és segítenének csökkenteni a Kínától való függőségét - írja a Reuters. Nincs problémája a szexbotrányba keveredett budaörsi polgármesterrel a Momentumnak (Videó)
Budaörsön tartott rendezvényt a Momentum legnépszerűbb politikusa, Donáth Anna, aki többek között Wittinghoff Tamás polgármesterrel vitatta meg az ország jövőjét. Bár a beszélgetés nem volt zártkörűként meghirdetve, mégsem engedték be stábunkat a rendezvényre. Az indoklás szerint csak a külön meghívott sajtó kaphatott bebocsátást – ennyit a sajtószabadságért foggal-körömmel küzdő Momentumról. Viszont a DK fiókpártjának elnökségi tagját még az esemény előtt mikrofonvégre tudtuk kapni. Kele János elmondta, hogy szerinte Borkai Zsolt és Wittinghoff Tamás szexbotránya között hatalmas a különbség. A Momentum elnökségi tagja méltatta a budaörsi polgármestert. Kifejtette, milyen nagyra tartják Wittinghoff városvezetői tevékenységét, azonban a magánéletével nem kívánnak foglalkozni. Az igazi erkölcsi kettős mérce. Fegyverrel fenyegették meg stábunk vezetőjét, menekülni kellett a migránsok lakta erdőből
Nemcsak Röszkénél, hanem a déli határszakasz 165 km-es szakaszán is komolyan megerősítették a kerítést. Ennek oka, hogy a migráció továbbra is komoly kihívást jelent hazánknak. A kerítést mintegy 10 kilométeres szakaszon meghosszabbították Hercegszántó közelében, ahol a hódunai szakaszon, egy mocsaras területen korábban nem volt sok illegális határátlépés, de az embercsempészek nyáron ezt az útvonalat is megtalálták. Információink szerint Horgos helyett jelenleg a Martonos közeli erdőkben tanyázik jelentős számú fegyveres migráns. A figyelmeztetések ellenére stábunk megpróbálta megközelíteni az egyik ilyen tábort. Egy helyi férfi vezetett minket a tábor közelébe, ahol mindössze egy rövid ultimátumot kaptunk: vagy 2 perc alatt elhagyjuk az erdőt, vagy ránk eresztik a kutyákat és tüzet fognak nyitni. Részletek a videóban! Baranyi Krisztináék még a saját szavazóikat is utcára raknák? (Videó)
A Baranyi Krisztina vezette Ferencváros talán még soha nem volt olyan rossz állapotban, mint az utóbbi pár évben. Az önkormányzati lakások nagy része omladozik. A Haller utca 54. alatti társasház lépcsőháza egyszerűen összeomlott, isteni csoda volt, hogy senki nem sérült meg. A baloldali városvezetés mindent megígért, így a társasházak felújítását is – természetesen ezeket az ígéreteket elfújta a szél. A régi, jól bevált kifogás: nincsen pénz, kivéreztetnek minket, Orbán hibája. Onnan tudni, hogy hazudik a kerület vezetősége, hogy mozog a szájuk – ugyanis 3,2 milliárd forint szabad felhasználású pénz maradt csak az előző évről. Lehet, hogy tartalékolni kell az önkormányzati választásra, ahelyett, hogy segítenének a ferencvárosi embereken? Miért nincs megfelelő alternatív önkormányzati lakás a romos épületekben élő embereknek? Miért fenyegetőznek azzal, hogy ha valakinek nem felel meg a romos társasház, akkor mehet az utcára? Részletek a videóban! Mi kérdezünk – Miért támadható jogilag Karácsony lakógyűlése? (Videó)
Karácsony Gergely az általa szervezett Lakógyűléssel akarja alátámasztani hibás politikai döntéseit. Azonban ez a népszavazásnak nevezett politikai haszonszerzési eszköz több sebből vérzik. Például, hogy a kiskorú gyermekek szavazhatnak arról, hogy mennyi adót fizessen be a főváros. A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka – Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár. De a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket. Nem biztos, hogy a szülők azt akarják, hogy gyermekük adataival valamilyen módon visszaélhessenek. A Lakógyűlés tehát egy gyenge (de magas és vékony) ember gyenge próbálkozása arra, hogy hibás döntéseinek legyen valamilyen alapja. De vajon sérti-e a jogszabályokat ez a halvány kezdeményezés? Erről beszélgettünk Dr. Tóth Máté ügyvéddel, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának a vezetőjével. Részletek a videóban! További 900 millió dollárt utalhat Ukrajnának az IMF
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége befejezte az Ukrajnának nyújtott 15,6 milliárd dolláros hitelprogram első felülvizsgálatát. Az ország teljesítette az előírt feltételeket, ami megnyitotta az utat a mintegy 900 millió dollár kifizetése előtt – közölte az IMF kedden a Reuters beszámolója szerint. Összeomolhat a Wall Street, döntenie kell az USA-nak a 31,4 billió dolláros adósságplafon emeléséről
Joe Biden demokrata elnök és Kevin McCarthy, a kongresszust vezető republikánus képviselő szerdán mindkét fél által eredményesnek nevezett megbeszéléseket folytattak, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni az Egyesült Államok 31,4 billió dolláros adósságplafonjának megemeléséről és a katasztrofális fizetésképtelenség elkerüléséről. Mit keres a világ legnagyobb (amerikai) repülőgép-hordozója az orosz határ közelében? (Videó!)
A világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford behajózott Oslóba, a NATO erődemonstrációjaként a szövetség és Oroszország közötti fokozott feszültség idején. A hajó és legénysége az elkövetkező napokban a norvég fegyveres erőkkel tart majd gyakorlatot az ország partjai mentén – közölte a norvég hadsereg. Scholz: Újra kéne választani Bident, ő tudja, hogyan ne sodródjon háborúba a világ
Olaf Scholz német kancellár hétfőn kijelentette, hogy jobban kedveli Joe Biden amerikai elnököt, mint elődjét, Donald Trumpot, és reméli, hogy Bident újraválasztják második hivatali ciklusára – írja a Reuters. Scholz azzal vádolta Trumpot, hogy megosztó, és nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Németországnak is rosszat tenne, ha újraválasztanák. India 70%-kal növelte az Európába irányuló olajexportját – Működnek a szankciók?
Az indiai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Oroszországból származó olcsó importnak köszönhetően az ázsiai ország Európába irányuló éves olajtermék-értékesítése az elmúlt évben több mint 70%-kal, 15 milliárd dollárra emelkedett – számolt be a Reuters. A tendencia azt mutatja, hogy a kereskedelmi korlátozások nem hatásosak. A G7 csoport pénteken megfogadta, hogy fellépnek a szankciós kiskapuk ellen. Az energiainfláció újbóli fellendülésének kockázata azonban nehéz döntéssé teszi az orosz olaj viszonteladásának európai uniós tilalmát. 
