Félelem
Megint új fogalmat, nevezetesen a félelmet hozta be a közbeszédbe Orbán Viktor a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában. Valóban ezzel az egy szóval lehet jellemezni a ma Európáját, a párizsi, a brüsszeli, a nizzai és a müncheni terrorista merényletek után. Terror Európában
Kényszerűen, de tudomásul kell vennünk, hogy vége van a gondtalan külföldi nyaralásoknak, európai utazásoknak, biztonságos városnézéseknek, tengerparti üdüléseknek. A párizsi, a brüsszeli, a kölni, a nizzai terrortámadások, erőszakos cselekmények bizonyították, hogy igazában alig van Európában biztonságos hely, ahol fel lehet töltődni, pihenni, művelődni, kulturálódni lehet anélkül, hogy valahonnan veszély ne leselkedne ránk. Európában szűkül a nyugodt, barátságos tér. Feketék-fehérek
A rendőri túlkapások elleni amerikai tűntetésen az orvlövészek a tiltakozást biztosító rendőrök közül ötöt meggyilkoltak, tizenegyet megsebesítettek. Sokkoló filmek sokasága jelenik meg a közösségi oldalakon a Dallasban történt gyilkosságokról. A CNN amerikai hírcsatorna élőben számol be, ahogyan egy rendőrt közvetlen közelről fejbe lőttek. Nem sokkal később ugyanezt az orvlövészt a rendőrök egy robottal felrobbantották. Eddig a szikár hírek.
Trükkösök
Úgy látszik, a trükközés nemcsak magyarországi, de osztrák sajátosság is. A kérdés az, hogy az ausztriai megismételt államfőválasztásnál beindul-e a nyugat-európai balliberális hadtest, megfelelő pénzügyi, multinacionális támogatással. Ennek a végeredménye komolyan befolyásolni fogja Európa további sorsát. Mert a dominóelv alapján – egy szabadságpárti, bevándorlásellenes párt győzelme esetén - borulna sok minden. Arról nem is beszélve, hogy Norbert Hofer, az osztrák Szabadságpárt újra esélyt kapott jelöltje már csak Jörg Haider tragikus példája nyomán sem aludhat nyugodtan... Marad a szürkeség
Az MSZP háza táján nem sok minden fog változni. Olyan emberek vezetik tovább a szocialista pártot, akiknek elődjeikhez hasonlóan nincs semmi víziójuk. Lendvai Ildikóéknál és Kovács Laci bácsiéknál még valahogyan eldöcögött a kerék, vitte őket előre a tehetetlenségi erő, a régi elvtársi összetartás - hiszen különleges anyagból voltak gyúrva -, de ezeknél már semmi nincs: sem úttörő becsületszó, sem a mások iránt érzett szolidaritás, a magyarság iránti elkötelezettség pláne hiánycikk. Brexit
Az látszik az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker első megnyilatkozásaiból, hogy nem érez felelősséget mindazért, ami történt. Egyre kevesebben fogják az európaiak közül eltűrni azt a fajta infantilizmust, amit Juncker képvisel, komoly dolgokat most majd nem lehet elütni egy barátságos taslival, könyökszorítással vagy tánclépésekkel. Itt egymással szövetséges nemzetek jövőjéről, életéről van szó. Nagy-Britannia népének többsége úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. David Cameron brit miniszterelnök levonta a következtetést és lemondott kormányelnöki pozíciójáról. Foci
Rosszul teszi az, aki szembe megy a nemzeti érzelmekkel, a magyar foci sikerekkel. Ez politikai kurzustól független. Az összetartozás, a közös nevező, a nemzeti büszkeség talán leghatékonyabb kifejezője éppen a foci. Mi lett volna kegyelmes barátaim, ha a Rákosi, Gerő, Farkas Mihály totális terrorizmus korszakában - amikor is valódi diktatúra volt, embereket akasztottak, börtönbe, internáló táborokba vittek, magyarok tűntek el -, ekkor egy ország ne örült volna 1953-ban a magyar-angol 6-3-nak. Csak azért ne szurkoltunk volna a magyar csapat ellen, mert kommunisták vezették az országot és vitték csődbe a nemzetet, ami elvezetett 1956-ig.
Könyvhét után
Elgondolkodtató volt ez az Ünnepi Könyvhét. Hol maradtak a térről azok az író, megmondó emberek, akik valaha a politikai, társadalmi közgondolkodást befolyásolták? Mintegy ezer szerző dedikált, háromszáz könyvkiadó kínálatának jóvoltából az országban. De mégis, idén könyvhetet a csendesség, az egyhangúság, az érdektelenség, olykor a szürkeség jellemezte. Az erőszak békéje
Gyilkos béke, Nagyhatalmi béke, Gyászbéke, Békeparancs, Fekete péntek:- ilyen és hasonló címekkel jelentek meg kilencvenhat évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a magyar lapok, a trianoni békeszerződés aláírása idején. Egyetlen felelős magyar politikus nem volt hajlandó aláírni az ország megcsonkítását, kifosztását, így sem Gróf Apponyi Albert, aki a trianoni magyar békedelegáció vezetője volt, sem Teleki Pál gróf, akkori magyar külügyminiszter. Vécépapír
Zöldek
Lassan meg kell tanulnunk, a zöldek egyre meghatározóbb politikaformáló erőként szerepel Európa-szerte. Persze a balliberálisok támogatásával, mert már talán sosem volt igaz az a politikai elvük, amit a legrégebbi zöld párt, a német Bündis 90/Die Grünen alapítója határozott meg: se nem jobb, se nem bal, hanem előre. Varázsütés - avagy egy kis történelemóra a szabadság bajnokainak
Szinte egyidőben került ismét meghatározó véleményformálók és politikusok célkeresztjének középpontjába Magyarország. A hazánkat lejárató kritikákkal kezdte Bill Clinton, volt amerikai elnök, folytatta Francois Hollande francia államfő, aztán megnyilvánult Colleen Bell amerikai nagykövet, nem maradva ki az örökké elégedetlenkedő Fischer Iván karmester, végül, de nem utolsó sorban – nyitva hagyva a kaput az újabb jelentkezők előtt -, most az Európai Bizottság bírálta hazánkat. Sváb buli
Kvóta
Most, hogy újságíróként, történészként, társadalomtudósként, aktivistaként járjuk az országot, hogy felhívjuk a figyelmet az újkori népvándorlás következményeire, a teltházas előadótermekben rá kellett döbbennünk arra, hogy az emberek nagyon is félnek. Tartanak attól, hogy hazájukat migránsok lephetik el és aggódnak azért, mi lesz Európával? Nem kell tehát sokat magyaráznunk. Tolvaj tolvajt kiált
Osztódás
Harrach Péter: Nekünk elvi, a Fidesznek taktikai kérdés volt a népszavazás ügye (PS-interjú!)
Zár! – Nyit!?
A kapkodás soha sem szül jó végeredményt. Tudomásul kell venni, hogy a jobboldalnak erős bázisa van Magyarországon és bármi történik, két és fél millió ember szavazatára mindig számíthat. Az emberek mindig is az őszinteséget értékelték a Fidesz-KDNP-pártszövetségben, amely akkor volt sikeres, amikor nyíltan beszélt. A sumákolásnak, a túlzott kapkodásnak viszont bukás lett a vége 2002-ben és 2006-ban is. Ezt is meg kellett volna fontolni, amikor a kormány a vasárnapi boltzár kérdésében engedett a szocialistáknak és a vélt többségnek. 
