Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz, így az Európai Uniónak is rivalizálás helyett a kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott kapcsolatokra kellene koncentrálnia – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülésen tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a legtöbb tagállam veszélyként tekint a Kínával fenntartott gazdasági együttműködésre, azonban hazánk eltérő állásponton van.
Mi nem látunk semmifajta kockázatot vagy fenyegetést Kínában, mi Kínában olyan országot látunk, amellyel ha normálisan együttműködünk, akkor abból nagyon sok hasznunk származhat
– húzta alá.
Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.
Ha Európa egyfajta riválisként tekint Kínára, akkor Európa ezen rajta fog veszíteni
– figyelmeztetett.
Majd hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak nem a két gazdaság szétválasztásáról vagy a kockázatok csökkentéséről kellene stratégiát készítenie, inkább arra kellene fókuszálni, hogy az együttműködésből Európa és benne Magyarország a lehető legtöbb haszonra tudjon szert tenni.
Érdemes a politikai és filozófiai magasságokból lejönni a realitások, a való élet talajára, és megnézni, hogyan is néz ki az európai-kínai együttműködés a gyakorlatban
– fogalmazott.
Az akkumulátorgyárakról
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar megújulásához a nyugati autógyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra, márpedig ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, s különösképpen a kínai vállalatoktól.
Szavai szerint ez az “egészséges munkamegosztás” ugyanakkor nem kockázat, hanem inkább lehetőség arra, hogy erre építve széles körű, civilizált kelet-nyugati együttműködés jöjjön létre.
Példaként Magyarországot hozta fel, amely sokat profitál abból, hogy az utóbbi időszakban a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált. Aláhúzta: ez hosszú távú garanciát jelent a gazdasági növekedés fenntartására.
Emlékeztetett, hogy Kína és Németország mellett egyedül hazánkban van gyártási kapacitása mindhárom német prémium autómárkának, miközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is négy már jelen van, és ez a szám tovább fog nőni hamarosan.
Ha Brüsszel politikai-ideológiai alapon megpróbálná mesterségesen szétvágni ezt a munkamegosztást, azzal hatalmas károkat okozna az európai gazdaságnak – vélekedett.
Veszélyes az új szankciós csomag
Ennek kapcsán pedig kitért az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag javaslatára is, amelyet nagyon veszélyesnek nevezett, mert nyolc kínai céget is érintene. Leszögezte, hogy erre Peking határozott választ adna, ami viszontreakciót szülne, és ez a negatív spirál rendkívül ártalmas lenne.
A miniszter érintette az európai-amerikai gazdasági kapcsolat ügyét is, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok által hozott patrióta intézkedések abszolút privilegizált helyzetbe hozzák a hazai vállalatokat, miközben az európai cégek súlyos versenyhátrányba kerülnek az újabb és újabb szankciók miatt.
Az amerikai válasz jó minden amerikai vállalatnak, az európai válasz rossz minden európai vállalatnak
– mondta.
Majd naiv illúziónak minősítette, hogy az Európai Bizottság tárgyalni próbál az amerikai kormányzattal az európai cégeket sújtó diszkrimináció mérsékléséről.
Kiemelte: ehelyett tükörintézkedésekre lenne szükség, le kellene másolni az amerikai lépéseket úgy, hogy azok az európai vállalkozásokat hozzák előnyös helyzetbe.
Végül pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a brüsszeli testület elfogadhatatlanul hosszú eljárás során ad csak engedélyt arra, hogy a tagállamok saját forrásból támogassanak bizonyos beruházásokat, így például a Samsung magyarországi fejlesztése esetében ez csaknem öt évig tartott. Fontos lenne, hogy ez az idő a jövőben legfeljebb egy hónap legyen – közölte.
Forrás, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS