Az elmúlt tíz esztendő gazdasági sikertörténetének egyik alapja az, hogy kihasználva azt, hogy Európa szívében vagyunk, Közép-Európa egyik legfejlettebb közlekedési hálózatát hoztuk létre – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Debrecenben, a V-Híd Építő Zrt. gépbemutatóval egybekötött születésnapi rendezvényén.
Szijjártó Péter azt mondta, a jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági körülmények között minden idők legerősebb nemzetgazdaságát kell felépíteni. Az elmúlt 30 év tapasztalataira utalva a miniszter úgy fogalmazott:
osztály-alapon, osztályharcos alapon gazdaságot szervezni nem lehet (…), nemzetgazdaságot csak nemzeti alapon lehet szervezni.
Hozzátette:
ezért amíg mi kormányzunk, a ballib csoport is megkap minden segítséget, Leisztinger Tamás vállalkozásai is megkapnak minden segítséget, Kóka János cégeit is segítjük, ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak negatívan diszkriminálni azokat az üzletembereket és vállalataikat sem, akik köztudottan a nemzeti, konzervatív gondolkodású táborba tartoznak.
Szijjártó Péter szerint a koronavírus-járvány óta tudjuk, hogy azok az országok lehetnek sikeresek, az új világrend nyertesei, amelyek a legtöbb területen rendelkeznek saját, nemzeti alapú képességekkel és kapacitásokkal, beleértve a közlekedési fejlesztések önálló elvégzésének képességét is.
Az elmúlt tíz esztendő gazdasági sikertörténetének egyik alapja az, hogy kihasználva azt, hogy Európa szívében vagyunk, Közép-Európa egyik legfejlettebb közlekedési hálózatát hoztuk létre
– fejtette ki. Hozzátette: a következő tíz év fontos feladata a közlekedési hálózat továbbfejlesztése. A miniszter szerint ahhoz, hogy az ország beruházás-vonzó képességét meg tudjuk tartani, “megállás nélküli vasúti fejlesztések kellenek”. Szijjártó Péter jelezte: a kormány 2024-ig ötezermilliárd forintot fordít közúti és vasúti fejlesztésekre; az idén ez az összeg 300 milliárd forint.
Mészáros Lőrinc, az alapításának 5. évfordulóját ünneplő V-Híd Zrt. tulajdonosa azt mondta, Magyarországnak büszkének kell lennie a magyar építőiparra, amely száz év hátrányt ledolgozva az utóbbi harminc év alatt utolérte a külföldieket. Kifejtette: “az építőipar vergődése” a rendszerváltás idején kezdődött; akik akkor privatizálták az ágazatot, nem voltak sikeresek, de amikor külföldi nagyvállalatok átvették a cégeket, akkor jól működtek, a balliberális kormányok idején ők nyertek minden munkát. Mészáros Lőrinc úgy fogalmazott:
a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány ledarálta a magyar építőipart.
Hozzátette: 2010-től megkezdődött a fejlődés az építőiparban is, sok sikeres magyar vállalkozás nőtt fel. A piac 60-70 százalékát ma már magyar tulajdonban lévő vállalatok viszik; korábban ez 5-10 százalék volt. A nagyvállalkozó tévhitnek nevezte, hogy a magyar vállalatoknak csak úgy “odaadják a munkát”; minden esetben versenyen kell azokat elnyerni.
Kósa Lajos, a térség országgyűlés képviselője (Fidesz) beszédében a szabályozás szempontjából nehéz területnek nevezte az építőipart, amely érzékenyen reagál a konjunktúra változásaira. A politikus szerint az “EU-bürokraták” által megalkotott európai uniós szabályozások elsősorban a nagy európai vállalatoknak előnyösek és nem nekünk. A közbeszerzések rendszerére kitérve azt mondta: “a közbeszerzési eljárás Magyarországon nem megfelelő”, alkalmat ad például arra, hogy a konkurencia “szétkérdezéssel” akadályozza meg az eredményes eljárást. Felhívta a figyelmet a szakképzés fontosságára az építőiparban, de arra is figyelmeztetett, hogy az európai piac elszívja a legjobb szakembereket.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyebek közt arról beszélt, hogy a vasút jövője más dimenzióba helyeződött Európában és Magyarországon.
Az ötéves V-Híd Zrt. egyike az új magyar vállalati sikertörténetnek; a társaság megalakulása első évében nemcsak kivitelezéssel foglalkozott, hanem stratégiai tervezéssel átgondolta azt, hogyan fog a jövőben működni. Ennek köszönhetően számos sikeres vasútfejlesztés részese lett
– mondta a miniszter, megemlítve a Kelenföld–Százhalombatta és a Püspökladány–Debrecen vonalszakaszt.
A háromszáz alkalmazottat foglalkoztató V-Híd Zrt. a piac meghatározó szereplőjévé vált, és Magyarországon kiemelkedő eszközparkkal rendelkezik
– tette hozzá a miniszter. Palkovics László kitért arra, hogy a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban 51 milliárd euró forrás jut Magyarországnak, ennyi még soha nem állt rendelkezésre, és a forrás felét építési beruházásokra, egyebek között vasútfejlesztésre fordítják.
A V-Híd Zrt. születésnapi ünnepségén működés közben mutatták be azt a korszerű vágányépítő gépsort, amelyből összesen három van Európában, és ezek egyike most először került 100 százalékos magyar tulajdonba. A cég tavalyi árbevétele csaknem 33,8 milliárd forint volt, az elmúlt öt évben hatmilliárdot fordítottak beruházásra. A rendezvényre készült sajtóanyagból egyebek között az is kiderül, hogy jelenleg a leendő debreceni BMW autógyárhoz kapcsolódó munkák közül a Debrecen-Füzesabony vasútvonal korszerűsítése az egyik fő feladatuk.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS