Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését

A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.

Szili Katalin a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a “felelősséget érez”, hanem a “mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló felelősséget visel” kifejezést használja a határon kívüli magyarsággal összefüggésben.

Nem tudjuk visszafordítani a történelem kerekét, de tompítani lehet azon, ami a trianoni fájdalmakat kíséri; a kultúra, a hagyomány, az identitás és a nyelv összeköt bennünket még akkor is, ha nemzettársaink, akár a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, vagy itt lent, Baranya–Somogy határán a határon túlra szakadtak

– közölte. Szili Katalin Kossuth Lajost idézve azt mondta: “veszve csak azon nemzet lehet, amelyik lemond önmagáról”. A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: “mi nem mondunk le önmagunkról”.

A magyar nem kudarcos, hanyatló nemzet, hanem olyan, amelyben nemcsak az önbecsülés, hanem a tartás is megvan, és ez hosszú távon erőforrást jelenthet számára ebben a világban

– fogalmazott. Hozzátette: ez az erőforrás segíthet abban, hogy a magyarság a jövőben is békében és biztonságban tudjon élni. A miniszterelnöki megbízott szavai szerint fontos, hogy a magyarság XXI. századi válaszokat tudjon adni az olyan új kihívásokra, mint a migráció, a pandémia vagy az Ukrajnában dúló háború. Ennek során a nemzetre – bárhol is legyenek közösségei, diaszpórái a világban – úgy kell tekinteni, mint egy és azonos, összetartó közösségre. Szili Katalin kiemelte, hogy az a nemzeti érzés, amelyet június 4-én, de a hétköznapokban is érez a magyarság, a valódi európaiságot is jelenti.

Olyan európaiságot, amely nem egy megalkuvó Európában, hanem a nemzetek olyan Európájában hisz, ahol a szuverenitásunkat meg tudjuk őrizni, ahol a szabad együttműködés biztosítja a közös értékeken alapuló együttműködést

– jelentette ki. Úgy vélte, csak ez lehet a jövő, ez biztosíthatja, hogy “magyarok tudjunk maradni bárhol a világban és mindig számíthassunk egymásra”.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás