Képzeljük el egy pillanatra, milyen lenne a magyar kormány, ha a baloldal nyerte volna meg az áprilisi választást. Nem túl szép, ugye? Botrányhősök és megélhetési politikusok vezetnék az országot. Pont úgy, ahogyan Németországban, ahol szinte egyetlen olyan miniszter sincs, aki ne keveredett volna bele valamilyen botrányba. A V4NA egy összeállításban szemlézte a német vezetők kisebb nagyobb ügyeit.
Anne Spiegel szövetségi családügyi miniszter lemondása csak a kezdete lehet a német kormány csődjének. Spiegel 2019-ben még Rajna-vidék–Pfalz tartomány környezetvédelmi minisztereként bukott meg, amikor a súlyos mulasztásai tragédiához vezettek. Ha ez még nem lett volna elég, közvetlenül azután, hogy az Ahr-vidéken az elmúlt évtizedek legsúlyosabb természeti katasztrófája történt, Anne Spiegel négyhetes vakációra utazott a családjával. A tárcavezető a katasztrófa utáni tartományi kormányüléseken sem vett részt, ráadásul nyilvánosságra kerültek azok az üzenetek is, amelyek azt bizonyítják, hogy a tragédia éjjelén arról beszélgetett kollégáival, hogy miként hárítsa el a felelősséget és hogyan tartsa meg a politikai imázsát. Spiegel nem volt hajlandó levonni a következtetéseket, majd ezután alkalma sem volt lemondani a tartományi kinevezéséről, mert az új szövetségi kormányban megbízták a családügyi tárca vezetésével. A 2019-es botrány az elmúlt hetekben gyűrűzött tovább, az egyre nagyobb nyomás miatt pedig könnyek között mondott le a miniszteri tisztségéről – idézte a Magyar Nemzet az összeállítást.
Kollégája mellett Christine Lambrecht védelmi miniszter sem büszkélkedhet a munkásságával, aki egyik kínos helyzetbe kerül a másik után. Nem sokkal azután, hogy – az egyébként tapasztalatlan – Lambrechtet kinevezték a fegyveres erők élére, bejelentette, hogy távozik a politikából. Végül meggondolta magát, és első dolga miniszterként az volt, hogy szabadságra ment. Már most legendás az a büszke bejelentése, hogy Németország 5000 sisakot szállít a katonai segítséget kérő ukránoknak. Ezután még büszkébben jelentette be, hogy páncéltörő fegyvereket is küldenek Kijevbe, csakhogy később kiderült, hogy a legalább harmincöt éves Strela rakétákat már 2014-ben elavultaknak minősítették. Nem csoda, hiszen a leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. Nem sokkal ezután újabb kínos bakival hívta fel magára a figyelmet a német hadsereg, a Bundeswehr siralmas állapotát elbagatellizáló tárcavezető. Az uniós tagállamok külügyi és védelmi minisztereinek egyik brüsszeli ülése előtt újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Németország 2025-től egy évre biztosítani tudja a NATO számára az új, intervenciós haderőt, ami 5000 katonából fog állni. Hozzátette, hogy ez egyértelmű üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A védelmi miniszter bejelentését azonban néhány órával később a saját tárcájának kellett korrigálnia. Az egyik berlini minisztériumi szóvivő szerint hiba csúszott a miniszter szóhasználatába, és valójában arra gondolt, hogy a Bundeswehr adhatja a csapatok „magját”, ami nagyjából 1500 főt jelent. Ennél többet egyébként nem is tudna küldeni a német haderő, a miniszter látszólag mégsem volt ezzel tisztában.
Nem Lambrecht asszony volt az egyetlen a német parlamentben, akit megzavart a háború a zöldek mezőgazdasági minisztere, Cem Özdemir is mereven ragaszkodik a terveihez, amikkel csupán annyi a probléma, hogy kivégeznék a már így is gyengélkedő német mezőgazdaságot. Bár az ukrajnai háború miatt egyre több termék válik elérhetetlenné, a gabonát és az étolajat is lehetetlen beszerezni, a világ pedig valóságos élelmiszerválság felé tart, Özdemir mégsem hajlandó feladni az álláspontját, miszerint pihentetni kell a jelenleg nem használt földeket. Az emberek azért vannak felháborodva, mert Németország is el tudná magát látni gabonával, ha a miniszter engedélyezné ezt. Özdemir ehelyett egy 180 millió eurós csomagot akar előterjeszteni, hogy segítse a gazdaságokat a műtrágya és az üzemanyag többletköltségeinek enyhítésében. Egyrészt ez újabb adósságot jelent a kormánynak, másrészt hiába kérdezik a gazdák, a miniszter nem árulja el, hogy ettől hogyan lesz több gabona.
Minden további hektár, amelyet Európában termesztésbe vonunk, hozzájárulhat a világ élelmezéséhez. De úgy tűnik, ez nem győzte meg Özdemir minisztert. A német kormány nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. Konkrétan nem használja ki a németországi földeken történő élelmiszer-termelés növelésének lehetőségeit
– fogalmazott Albert Stegemann agrárpolitikai szakértő, aki ellenzékben vesz részt a német parlament munkájában. A mezőgazdaság valós problémáinak megoldása helyett Cem Özdemir a klímaváltozás lelassításával van elfoglalva. Nemrég arra szólította fel a németeket, hogy fogyasszanak kevesebb húst.
Németországban a mezőgazdasági üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint felét az állattenyésztés okozza. A klímavédelmi törvény előírja, hogy 2030-ra 56 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre kell csökkenteni a mezőgazdaság éves kibocsátását. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha az állatállomány csökken
– magyarázta a miniszter. A Bundestag többi sztárjáról, köztük a döntésképtelen kancelláról, és a jobboldalt megsemmisíteni kívánó radikális baloldali belügyminiszterről ITT olvashatnak.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
Facebook
Twitter
YouTube
RSS