A haszonbérleti szerződések lejárta tehet pontot a nagyiváni zöldbáró, a potom százmilliókat kaszáló Lajtos István helyi kiskirálykodásának a végére. A Hortobágy Döbrögijének is becézett Lajtos, aki ráadásul Nagyiván polgármestere is, óriási üzletet kötött a szocialista kormányok regnálása alatt. Lajtos biznisze tökéletesen beleillik a szoci földrablások sormintájába, sőt, talán felfelé még ki is lóg a díszes társaságból.
A zsíros üzlet lényege, hogy Lajtos István, Nagyiván polgármestere a Hortobágyi Nemzeti Park előző vezetésével kötött jól jövedelmező szerződést, amelynek értelmében a település első embere két, érdekeltségébe tartozó vállalkozáson keresztül 2200 hektárnyi, értékes nemzeti parkos földterületre tette rá a kezét. A nagyiváni zöldbáró a jelenlegi piaci ár harmadáért bérelhet 1540 hektárt, de a maradék 660 hektárért is potom összegű bérleti díjat fizet. A mesés birtokán korábban Gyurcsány Ferencet és Vadai Ágnest is vendégül látó Lajtos István (vezető képünkön) évi 370 millió forintos állami támogatást és százmilliós extraprofitot tehet zsebre az agrárbizniszből, miközben a helyi gazdákat is megkopasztja. A termelők a falu fura urának területein kénytelenek legeltetni állataikat, Lajtos pedig szép summát kér e monopóliumáért. A nemzeti parknak hiába lett elege Lajtos „kiskirálykodásából”, a bíróság tehet pontot az ügy végére. Első fokon ugyan a zöldbáró nyert, de a Debreceni Törvényszék új eljárásra utasította a járási bíróságot. A haszonbérleti szerződések az év végén járnak le, így jövőre kezdődhet új élet Nagyiván környékén.
A nemzeti park előző, szocialista vezetése az MSZP-s kormányzati ciklusok alatt a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft.-vel és a Delihalom Mezőgazdasági Kft.vel kötött csak csókosokat megillető haszonbérleti szerződéseket, mind a két cég Lajtos érdekeltségébe tartozik.
A 2015. december 31-én lejáró kontraktusok szerint a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft. 1540 hektárnyi állami földterületet bérel, hektáronként kevesebb mint háromezer forintért, míg a Delihalom Mezőgazdasági Kft. 660 hektárhoz jutott hozzá 7700 forintos bérleti díj fejében. A fizetendő összeg azért is kirívó, mert közben a nemzeti parkban hektáronként tízezer forintot is meghaladják a bérleti díjak.
A nagyiváni gazdák szerint a 3000 forintos bérleti díj aprópénz a Hortobágyi Nemzeti Park földjeiért. A falu első emberének ráadásul igencsak jól fialnak az előnyös haszonbérleti szerződések. Miután természetvédelmi területekről van szó, a hektáronkénti 60-70 ezer forintos területalapú támogatás mellett kiegészítő támogatásokra, harminc-negyvenezer forintos pluszra rúgó AKG-ra és Naturára is jogosultak Lajtosék.
A nagyiváni zöldbáró két agrárcégének 2012-es eredménykimutatásában például összesen 370 millió forint mutatkozott az egyéb bevételeknél, ahol ezeket a dotációkat tüntetik fel. Mindez azt jelenti, hogy naponta mintegy egymillió forintos bevételt hozott Lajtosék konyhájára a szocialista szerződés. A két kft. egyébként 2012-ben 110 millió forint hasznot termelt Lajtoséknak. A Nagyiváni Mezőgazdasági Kft. értékesítésének tavalyi nettó árbevétele több mint 311 millió forintra rúgott…
A nagyivániak szerint az agrárbizniszeiből százmilliós extraprofitot zsebre tevő polgármester még a helyi gazdákat is megkopasztja. A termelők ugyanis a falu fura urának területein kénytelenek legeltetni állataikat, Lajtos pedig szép summát kér e monopóliumáért. Állatonként, éves szinten 7000-7500 forint a legeltetés díja, így ha egy gazda húsz szarvasmarháját akarja ráereszteni Lajtos földjeire, akkor 140-150 ezer forintot kell kifizetnie a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft.-nek. A társaság és a nemzeti park haszonbérleti szerződése szerint ugyan a falubeliek állatait is be lehet vonni a legeltetésbe, hogy meglegyen az előírt állatállomány, de ezért nem lehet lehúzni a gazdákat. Ez ugyanis már alhaszonbérletnek minősül. A helyeik azonban tartanak a polgármestertől, hogy ha lázadnak, veszélybe kerül a megélhetésük, így inkább fizetnek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS