1956
Kétszer mondott nemet a beszervezésre, nem taníthatott többé – Beszélgetés Fekete Pállal, a megtörhetetlen forradalmárral
Ha igent mond, egyetemi katedra várja. Ha nemet, a segédmunkások, kubikosok nehéz élete. Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke nem gondolkodott akkor, amikor 1963-ban végre kiengedték a börtönből. Nem lett a kommunisták spiclije, így egészen a rendszerváltásig megfigyelt, "másodrendű" állampolgár maradt. Akit a nyolcvanas években ismét megpróbáltak börtönbe zárni. Olyan ember ő, akire mind büszkék lehetünk. Olyan hazafi, akit nem sikerült sem megvenni, sem a kínzásokkal, vegzálásokkal megtörni. Pedig Békés megyében valóságos pokol várta a forradalmárokat, olyan embertelen bánásmód, kínzások, amelyet csak a legkeményebb emberek élhettek túl.
Malasenko lefejezett szovjet katonákról harsogott, katonái a német fasisztákat keresték – Ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikk második része következik. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert kérdezett meg 1956-ról és arra kereste a választ, miként élték át a forradalmat és a szabadságharcot. Volt, aki arról mesélt, hogyan keresték a szovjet katonák Szuezt és a német fasisztákat Magyarországon. A szovjet Malasenko a magyarok állatias kegyetlenségéről, lefejezett szovjet katonákról tódított, amit Király Béla természetesen megcáfolt. Más a budai diákok koncepciós perét szenvedte meg, amellyel Kádárék a fiatalságot igyekeztek megtörni, hallgatásra bírni. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – második rész.
„Földes Gábor színész-barátomat egyszerűen kivégezték!” – Sinkovits Imre és ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikket közlünk most le. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert megkérdezett 1956-ról. Arra kereste a választ, hogyan élték át a forradalmat és a szabadságharcot? Volt, akinek fiatal lányként egy szimpatikus fiatalember alakja maradt meg örökké, más a sortüzet és a szélben szálló szőrmedarabokat nem tudja elfelejteni. Sinkovits Imre színészlegendánk barátjára, Földes Gáborra emlékezett, akit aljas módszerrel, hazugságokra építve végeztek ki. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – első rész.
Március 15-e üzenete: ma is harcolni kell a diktatúra szellemi örökösei ellen (PS-videó)
Az 1956-os forradalom kitörésekor a pesti srácok szívébe volt írva az előző nagy szabadságharc, 1848 üzenete; megtörni a nemzetet sorvasztó zsarnokság erejét, lerázni az önkényt. A műegyetemisták ugyanúgy pontokba szedték követeléseiket, mint a márciusi ifjak, Sinkovits Imre pedig többször is elszavalta a Nemzeti Dalt a pesti utcán. 1956 után a két szabadságharc emlékezete összekapcsolódva élt tovább, a kádári hatalom rettegte a március 15-éket. A rendszerváltásig minden március idusa egy külön kis szabadságharcot jelentett a kommunista diktatúra ellen. Pákh Tibor, ’56-os elítélt szerint a ’80-as években is voltak forradalmárok, akik vállalták a folytonos vegzálásokat, a gumibotozást, csak róluk valahogy elfeledkeztünk. Wittner Mária, ’56-os forradalmár szerint a szabadságharc szellemi szinten ma is folytatódik, hiszen a kommunisták szellemi örökösei, Gyurcsány és társai ma is itt élnek közöttünk és akarják a hatalmat.
A budapestiek maguk sem tudják, hogy háborús színtereken élnek
Nem is igazán tudatosítja az ember, hogy mi mindent lát, amikor Budapesten sétál. Az persze feltűnik, hogy annyi lepusztult lakóházat, homlokzatot látunk elsősorban a belső részeken, ami már a közérzetünkre is rosszul hat. Azt viszont valószínűleg nem sokan tudatosítják, hogy mennyi golyószaggatta házat látni ma is a fővárosban, 75 évvel a második világháborús ostrom és 63 évvel az '56-os harcok után. Ezeknek járt utána most egy igényes kiadvány keretein belül Békés Márton, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója, Gyarmati István fotóművész és Takács Tamás grafikus.
Hős túlélők vallottak: Tarjánban megemlékeztek '56 utolsó csatájáról (PS-MOZI)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc méltatlanul elfeledett történésére, '56 utolsó csatájára emlékeztek hétvégén Tarjánban, ugyanis itt hatvanhárom évvel ezelőtt, november 9-én kora délután a szovjetek harckocsikkal megtámadták a corvinista felkelők Nyugat felé menekülő gépkocsi-oszlopát. Tankágyúkkal lőtték a tehergépkocsikat, ráhajtottak az élen haladó személyautóra, majd hajtóvadászatot folytattak a község utcáin menekülők után. A támadásnak hat halálos és legalább harminc sebesült áldozata lett, a felkelők egy része azonban folytatni tudta útját a határ felé. Másnap egyiküket Környén lőtték le a rendőrök, majd Kömlőd előtt a szovjetek bekerítették a menekülők maradékát, és rövid tűzharc után elfogták őket.
Horn Gyula fia vádolja kommunizmussal Kövér Lászlót
Bár közismert tény, hogy nem Kövér László, hanem a nagyapja volt csak MSZMP-tag, a felháborodott ifjabbik Horn Gyula magából kikelve kommunistázza az Index.hu-nak megküldött reakciójában a házelnököt. A szocialista miniszterelnök fia amiatt borult ki, hogy Kövér László korábban egy rádióinterjúban rótta fel az MSZP-nek, hogy néhány évvel a rendszerváltás után egy kétes 1956-os múlttal rendelkező pártfunkcionáriust ültettek az ország élére.
A német futballszövetség kevésbé érzékeny a „politikára”, mint az UEFA
Méltón emlékezett meg a berlini Hertha a várost és Németországot kettéválasztó fal ledöntésének 30. évfordulójáról. A meccset megelőző ünnepségen a felezővonalon felállított falon először egy Trabant tört keresztül, majd a játékosok ledöntötték azt. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ugyanakkor nem engedélyezte a Ferencváros szurkolóinak, hogy az ‘56-os forradalomra emlékezve a pesti srácokat ábrázoló Times címlap alapján készített élőképpel fogadják az oroszokat a CSZKA Moszkva elleni hazai meccsen. Történelem vagy politika?
Németh Szilárd: Wittner Mária erkölcsi mérce, példakép
Wittner Mária a saját szenvedésein, az 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára hétfőn, Budapesten, az 1956-os halálraítéltről készített film beharangozóján, Wittner Mária jelenlétében.Ajánljuk még