1956
Mező Gábor: Dobrev mindenét az elnyomó hálózatnak köszönheti, de van pofája a forradalomra is rátenni a mancsát
"Dobrev Klára nem azért aljas személyiség, mert Apró Klára és Apró Antal unokájaként, illetve Apró Piroska és Petar Dobrev gyerekeként beszélt ötvenhatról. Hanem azért, mert mindenét ennek az elnyomó hálózatnak köszönheti. És van pofája még a forradalomra is rátenni a mancsát" – fakadt ki "A Hálózat" Facebook-oldalán Mező Gábor, kutató. A PestiSrácok.hu kiemelt főmunkatársa felidézte: Gyurcsányné - Göncz Árpád szavaival élve - azt puffogta a forradalom hatvanötödik évfordulóján, hogy „Ötvenhat mindenkié”.Gulyás Gergely: csődbe vitte az országot és lábbal tiporta az emberi jogokat a baloldali kormányzás
Nemcsak csődbe vitte a baloldali kormányzás Magyarországot, ami együtt járt a tizenharmadik havi nyugdíj elvételével, hanem az emberi jogokat is lábbal tiporták – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Szolnoki Galériában tartott sajtótájékoztatón, miután a Hild téren megtekintette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Civil Összefogás Fórum Vérbe fojtott szabadság című vándorkiállítását.Ilyen egy magyar hős – Mansfeld Pétert kínvallatással sem tudták megtörni a bolsevikok
Nyolcvan esztendeje született Mansfeld Péter, az 1956-os szabadságharc utáni kommunista tömeggyilkosságok legfiatalabb s egyik leghősiesebb áldozata. Az elfogásakor még csupán 17 esztendős gyermekembert válogatott kínvallatásokkal sem bírták megtörni a vörös ördögök. Az emiatti fékevesztett gyűlölet eredménye, hogy koncepciós perében végül halálra ítélték, majd megvárták, míg betölti tizennyolcadik életévét, és fölakasztották. Gyilkosai ma már a pokolban fortyognak – Mansfeld Péter viszont bekerült a legnagyobb magyar hősök panteonjába.Varga Mihály: Ma lenne 80 éves az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata
Ma lenne 80 éves, de már 62 éve halott az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter. Egy budai srác, aki 15 évesen a Széna tériekkel harcolt, akitől annyira félt a hatalom, hogy kamaszként halálra ítélték. A 18. születésnapja után 11 nappal végezték ki – így emlékezett meg Varga Mihály közösségi oldalán a fiatalon kivégzett magyar szabadságharcosról.Donáth, Apró – Őskommunista klánok, avagy a XXI. század kamudemokratái
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója az Apró és a Donáth családok párhuzamos történetét dolgozta fel az illegális kommunista szervezkedéstől kezdve 1956-os szerepükön át a rendszerváltásig, illetve az azt követő időszakig. Mint a tanulmány kiemeli, bár 1956-ban elváltak egymástól az életutak, az unokák jelen korunkban ismét a baloldalon tevékenykednek, ráadásul szoros szövetségesei egymásnak.Eltüntették Pongrátz Gergely portréját Jakab Péter irodájából
Jakab Péter, a Jobbik elnöke napokban posztolt „A munka nem áll meg” címmel, a képen pedig jól látható, hogy a politikus mögül eltűnt Pongrátz Gergely, a Corvin köziek főparancsnokának portréja, a helyére pedig egy fotómontázs került. Szimbolikusan is befejeződött Teplán István útmutatásának, azaz a régi ideológia elhagyásának végrehajtása a Jobbikban – írja a Magyar Nemzet, miután kiszúrta a kicserélt képet.„Megismertem a hazugságot a máig Népszavának hazudott Pártszavából” – Veszely Ferenc költő kalandos élete, 2. rész
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 ezer kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig – a fentiek okán – érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Második rész.„Nagy Imrét kisajátíthatják a posztkommunisták, de ’56-ot nem!” – PS-interjú Wittner Máriával a november 4-i emléknapon
Az övék a munkásőr-mundér, és nem a nemzeti mundér – szögezte le Wittner Mária a PestiSrácok.hu-nak a kommunistákra és posztkommunistákra utalva. Az egykori szabadságharcost a november 4-i emléknap alkalmából kérdeztük, elsősorban arról, hogy hol a helye az emlékezetünkben ennek a napnak. Ez ugyanis a korábban ’56 első számú hőseként és mártírjaként kezelt Nagy Imre tényleges bukásának a napja, ám a valódi, hősies szabadságharc csak azután eszkalálódott. Az utcákon harcoló pesti srácok ugyanis még napokig-hetekig állták a sarat a kilátástalan helyzetben, és fegyverrel védték a magyar szabadságot a Szovjetunió egyre nyomasztóbb katonai fölényével szemben. Wittner Mária üzenetét a Halhatatlanok napján, a PestiSrácok.hu és a PestiTV ma este hatkor, a budai Bem József téren kezdődő megemlékezésén is felolvassuk, a forradalmárok előtti tisztelgésünket hat órától a PestiTV élőben közvetíti.Ajánljuk még