cey-bert róbert gyula
Cey-Bert Róbert Gyula a PS-nek: az inga nem áll oda vissza, ahol volt – Avagy, kik akarnak sast ültetni a Turul helyére, és hogyan gátoljuk meg őket?
Ismerjük a politikai irányzatok képviselőit. Tudjuk mit mond a nemzeti oldal és mit mondanak odaát, de mi határozza meg a magyar nemzeti ideológiát? Milyen filozófiai fonal az, amelyre felfűzhetjük a történelmünket, amely összefoglalhatja a magyar öntudatot? Ezekre voltam kíváncsi, mikor Cey-Bert Róbert Gyulával találkoztam egy budai kávézóban. Sokkal többet kaptam válaszul, mint vártam. Lássuk azt az egyenes utat, amit nem csak bejárunk magyarként, de amit képviselünk is itt a Kárpát-medencében, hídként Kelet és Nyugat között.
Küzdőtér – Cey-Bert Róbert élete 1956-tól kezdve a küzdelemről szólt, magyar forradalmárként kellett helyt állnia a nemzetközi színtéren
Cey-Bert Róbert élete nagyon kalandos és izgalmas volt az elmúlt évtizedekben. A legújabb Küzdőtér adása az ő életútjával foglalkozik. Egészen 1956-tól indul vendégünk története, amikor pisztollyal a zsebében kellett utazzon Budapest és Kaposvár között, miközben dúltak az 1956-os forradalom súlyos harcai. Később magyarként kellett Ausztriában és a Svájcban is helytállnia, majd jött Franciaország. Most első kézből tudhatjuk meg, milyen volt menekültként az ötvenes években külföldön élni, egyetemre járni és megmaradni tiszta szívű magyarnak.
Kalandos életű '56-os forradalmár, hazafi – Cey-Bert Róbert író az Öregnél
Cey-Bert Róbert író, '56-os szabadságharcos ellen liberális hiénák lejárató cikksorozatot indítottak. Megkérdőjelezték, hogy Pongrátz Gergely mellett harcolt a Corvin közben, ahogy azt is, hogy emigrálása után Genfben doktorált szociológiából, gasztronómiából, és azzal kapcsolatban is kétségeiket hangoztatták, hogy a Gasztronómiai Világtanács főtitkára lett volna. És azt valótlanként ábrázolták, hogy részt vett volna a Burmában élő karenni nép szabadságért folytatott küzdelmeiben, emellett azt is megpróbálták cáfolni, hogy barátságot ápolt Mindszenty József bíboros hercegprímással. Szélhámos lenne Cey-Bert Róbert, ahogyan a többi között Eörsi László is pedzegette?
Békés Márton a Bem téren: 1956 hősei halhatatlanok és jelen vannak mindörökké (Videó és fotógaléria!)
Halhatatlanok napja címmel szervezett megemlékezést a PestiSrácok.hu november 4-én. Szerkesztőségünk 2017 óta immár hagyományos módon tiszteleg a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. Az idei megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeltük a hősöket. A rendezvényen Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője mondott nyitóbeszédét követően Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatójának előadását vastapssal jutalmazta a közönség. A rendezvényen jelen volt Varga János Corvin közi szabadságharcos is, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, A megemlékezésen Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje is értékes gondolatokkal gazdagította a rendezvényt, melyen Wittner Mária versét portálunk főmunkatársa, Jurák Kata szavalta el, a jelenlévők Fekete Bori énekes előadásában is gyönyörködhettek.
Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.
Ismerje meg a Corvin köz valóságát, hallgassa meg, hogyan harcoltak Wittner Máriáék azokon a drámai napokon! (Polbeat-videó)
Szokatlanul hosszú, ám kordokumentum értékű és hol szívet szorító, hol rendkívül drámai Polbeat-beszélgetésben tártuk fel, hogyan harcoltak a Corvin közi, Üllői úti pesti srácok 1956-ban, hogyan tartották állásaikat a november 4-i, totális szovjet invázió után, teljes reménytelenségben, mégis hősiesen kiállva még november közepéig. Varga János Corvin közi szabadságharcos, "a Janika", illetve "a Kicsi", a múlt hét szerdáján elhunyt Wittner Mária harcos- és elítélt társa, illetve Cey-Bert Róbert író, az Üllői úti felkelő csoport tagja elevenítette fel adásunkban a győztes forradalom egy hetének napjait, majd a letámadást és a vakmerő ellenállás időszakát. Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve, a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben, nézőink kérdéseire is válaszolva a szabadságharcosok visszaemlékeztek Wittner Mária tetteire, barátságára. Varga János részletes elbeszéléséből az is kiderül, hogy a kommunisták által halálra ítélt Wittner Mária és mártírtársnői milyen kivételes bátorsággal vettek részt a harcban, milyen emberfeletti önfeláldozást vittek véghez a magyar nemzet szabadságáért.
Két 56-os legendával, Varga Jánossal és Cey-Bert Róberttel beszélgetünk Wittner Mária harcairól a Polbeatben (felvétel csütörtökön, este hétkor)
"Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt" - így jellemezte a múlt hét szerdán elhunyt Wittner Máriát Stefka István. Most kizárólag róla és a Corvin közi ellenállók hősi harcáról beszélgetünk a Polbeatben, Wittner Mária egykor bebörtönzött harcostársával, jóbarátjával Varga Jánossal, a Corvin közi Janika szobor alakjának ihletőjével és Cey-Bert Róbert 1956-os szabadságharcossal, aki szintén a Corvin köz és az Üllői út környékén szállt szembe a szovjetekkel, majd elmenekült a megtorlás előtt és hihetetlenül érdekes, kalandos életet élve, végül íróként teljesedett ki. A velünk élő legendákkal Huth Gergely és Stefka István beszélget, csütörtök este hét órakor, a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben.
Corvin közi hősök a Polgári Mulató közönségének: A PestiSrácok.hu és a Pesti TV áll legközelebb a nemzeti értékekhez (videó)
Ambrózy Áron, Dezse Balázs, Huth Gergely, Jeszenszky Zsolt és Stefka István volt a Polgári Mulató legutóbbi fórumának vendége, a meghívóra pedig ez került: Mi lesz veled, Pesti TV? Bár a televíziós műsorkészítést május 31-én, tulajdonosi döntésre megszüntettük, de hírül adtuk: van folytatás, a szerkesztőség nagyobb része együtt dolgozhat tovább a PestiSrácok.hu-n és a Pesti.tv nevű leendő videóoldalon. Három, a legkeményebb 1956-os honvédő harcokban hősiesen részt vevő ikon, Wittner Mária, Varga János és Cey-Bert Róbert Gyula ugyanakkor úgy érezte, másodszorra is szólniuk kell, ezért a fórum közönségéhez írt levelükben arra kérték a kormányt, hogy külön is "támogassa az 56-os szabadságharc szellemiségének leghűségesebb médiaképviselőit".
Petíciót indított Wittner Mária és '56-os szabadságharcos társai a PestiSrácok.hu és a Pesti TV fennmaradásáért
A PestiSrácok.hu és a Pesti TV tevékenységükkel, hírmagyarázatukkal, műsor-összeállításukkal kifejezik 1956-os szabadságharcunk eszményeit, a vélemény- és sajtószabadságot, az igazmondást, a hazaszeretet értékeit – fogalmaznak a CitizenGO életvédő civil szervezet honlapján indított petíciójukban Wittner Mária, Cey-Bert Róbert Gyula és Varga János 1956-os szabadságharcosok, akik indoklásukban kiemelik: "a PestiSrácok.hu tízéves fennállása alatt rendkívül sokat tett a nemzeti értékek népszerűsítéséért, a magyar lélek megerősödéséért".Ajánljuk még
Vajon mikor merül fel Brüsszelben, hogy szolidaritásból az olajunkat is át kellene engedni a közösségnek?
Adni a rászorultnak, ha kell, akkor olajat...
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Deák téri bukta – Budapesten is apad a Tisza
Alapvetően utálom a tömegszámolgatás tudományát, ezért most ahelyett, hogy a Békement után számolnék be arról, hogy mi voltunk többen, inkább előre szaladok. Abból ugyanis, hogy a Deák téren lesz Bütyökék vergődése vasárnap könnyen megfejthető, hogy már a fővárosban is fogyatkozik a gyülekezet.
Kabul rózsaja is passzív agresszív lett Orbán Viktor videójától
