dornfeld lászló
Pofára osztályoz Brüsszel? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. A műsorban szó esett arról, hogy az Európai Bizottság megszüntette a Lengyelországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást – elmondásuk szerint azért, mert már nem áll fenn a kockázata annak, hogy Varsó megsérti a jogállamiságot. De mi a helyzet azzal, hogy az újdonsült Tusk-kormány karhatalma erőszakkal foglalta el a közmédiát, és elnöki kegyelemben részesített politikusokat hurcolt el? Hazánk helyzetével összehasonlítva hogyan láthatjuk Magyarország jogalkotási erőfeszítéseit és az elért eredményeket az uniós eljárások megszüntetése, vagy épp az EU-s pénzek megszerzése kapcsán? Mi a liberális kettős mérce alapja, és vajon tényleg pofára osztályoz Brüsszel? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legújabb Grundban.
Donáth Anna akár hazánk EU-tagságát is veszélyeztetné? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. Donáth Anna ismét az EU-hoz rohant Magyarországot befeketíteni, hiszen a momentumos EP-képviselő vizsgálatot kezdeményez az Európai Parlamentnél Magyar Péter hangfelvétele ügyében. A hazáját feljelentgető liberális képviselőnő szerint az ügy akár Magyarország uniós forrásait is veszélyeztetheti, EU-tagságunkat pedig megkérdőjelezheti. Mennyiben lehetséges mindez, és vajon milyen politikai magatartásra utal, hogy a magyarokat sújtó bármilyen következményhez proaktívan szeretne hozzájárulni a magyarországi baloldal üdvöskéje? A műsor második felében az új NATO-főtitkár idén esedékes megválasztásáról beszélgettünk. A nemzetközi sajtó két politikust emleget lehetséges aspiránsként, Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnököt és Klaus Iohannis leköszönő román elnököt. Hogyan alakulnak az esélyek, és miként formálódik az egyik vagy másik jelölt mögött felsorakozó tagállamok köre? Mit jelentene Iohannis vagy Rutte NATO-vezetése térségünkre és az észak-atlanti szövetség jelenlegi célkitűzéseire nézve? Ezeket is áttekintettük a legfrissebb Grundban.
Alapjogokért Központ: hiába a fenyegetőzés, tárgyalásos megállapodással zárult az EU-csúcs
Hosszú brüsszeli fenyegetőzések sora után végül mégiscsak a megbeszélés döntött a február 1-jei EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzek ügyében. Valahogy így kéne működnie az uniós politikának: a tagállamokat nem belezsarolni kell a kívánt álláspontba, hanem meg kell érteni a kételyeiket, és választ keresni rájuk – írja az Alapjogokért Központ. Elemzésükben olvasható: ezen az elven alapult az az európai projekt, amely nem birodalomként, hanem egyenrangú felek együttműködéseként indult, még akkor is, ha ez nehezebb és időigényesebb.
Szakértő a PS-nek: Orbán Viktor esetleges elnöksége komoly hisztériát váltana ki a liberálisok között
Ismeretes: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elindul a júniusi európai parlamenti választásokon. Ha megválasztják, akkor július közepén foglalhatja el a helyét az Európai Parlamentben – ez pedig azt is jelenti, hogy megüresedik a tanács vezető posztja. Vagyis Orbán Viktor miniszterelnök szervezhetné és vezetné ezeket az EU-csúcsüléseket is, ennek pedig már a lehetősége is álmatlan éjszakákat okoz az EU baloldali politikusainak. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunknak úgy nyilatkozott: a nyugati sajtó részéről Orbán Viktor nevének emlegetése inkább már a választási kampány részének tekinthető.
