kárpátalja
Szijjártó Ukrajnában: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig
Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Ungváron.Három és fél év kitiltás után ismét Kárpátaljára látogatott Potápi
A Facebookon jelentette be a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter delegációjának tagjaként látogatott ismét Kárpátaljára. Mint ismert, a magyar külügyminiszter a Zelenszkij–Orbán-találkozót ment előkészíteni.Készülnek a románok az újabb átállásra? – Romániához csatolná Kárpátalját az AUR alelnöke
Onnan lehet tudni, hogy hogyan is áll valójában az orosz–ukrán (vagy bármelyik) háború, hogy éppen kinek az oldalára állnak a románok. Ezúttal úgy tűnik, hogy tényleg elért az összeomlás szélére Ukrajna, hiszen a román nacionalista párt bejelentkezett Kárpátaljáért mint közismerten ősi román földért. Úgy tűnik, nekik szabad ilyesmit tenni. Zelenszkij elnök tehát felkötheti a harci macinacit, ugyanis a dáko-román kontinuitás lassan Kijevig terjeszkedik."Az ukránok egyszerűen orvosolhatnák sérelmeinket, csak a korábbi jogainkat kellene visszaadniuk" – A Zelenszkij-Orbán találkozó magyar elvárásairól
Szijjártó Péter halálos megfenyegetése; Donald Tusk hazánkat lejárató kijevi látogatása; magyarellenes propaganda-hadjárat az ukrán sajtóban - a borús viharfelhők gyülekeztetésével a háborúpárti erők láthatóan mindent megtesznek a Zelenszkij-Orbán találkozó meghiúsítása érdekében. Az ukrán és a magyar elnököt még az argentin államfő beiktatási ünnepségén "sodorta egymás mellé a szél", Zelenszkij akkor vetette fel a tárgyalások lehetőségét, amelyre Orbán Viktor úgy reagált, szívesen kezd párbeszédet, ha annak lesz eredménye. Ennek előkészítése a két ország külügyminiszterére vár, akik január 29-én találkoznak majd. A folyamatokkal kapcsolatban felidézzük az ukrán-magyar viszony elmérgesedésének állomásait, és azt, milyen elvárásokkal áll neki az egyeztetéseknek a magyar fél.Lövöldözés volt a magyar–ukrán határon
A Munkácsi Határőrosztag munkatársai kedden napközben figyeltek fel egy 12 fős csoportra, amelynek tagjai gyalog haladtak Magyarország felé – írja a hvg.hu. A férfiak állítólag fejenként 155 ezer forintnyi hrivnyát fizettek egy embercsempésznek, hogy a zöldhatárra szállítsa őket.Lövések dördültek az ukrán–magyar határon – Behívó elől menekülő kárpátaljai férfiakat tartóztattak fel
Figyelmeztető lövésekkel állítottak meg az ukrán határőrök 12 határsértőt január 2-án, kedden az ukrán–magyar zöldhatáron – írja a Kárpáti Igaz Szó."Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.Karácsony Kárpátalján (vagy bárhol)
Ezen sorok első olvasója, nevezetesen a karácsonyt ismét szerencsétlen módon kifogó lapszerkesztő valószínűleg mást vár, mint amit végül kap. Ez azonban a karácsony része, mind másra számítunk, mint ami a fa alá kerül. Így van ez Magyarországon, Kárpátalján, Erdélyben, mert a fa alá mindig kerül valami, bárhol is legyünk, és bárkivel is ünnepeljünk.Novák Katalin: legyen béke!
Karácsony idején is erőt és kitartást kívánt, valamint támogatásáról és együttérzéséről biztosította a kárpátaljai magyar közösséget Novák Katalin köztársasági elnök a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai magyar hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. Elmondta: "arról szeretném biztosítani a magyar közösséget a Kárpáti Igaz Szó hasábjain keresztül is, hogy gondolatban, szóban, imádságainkban is velük vagyunk mindennap. Karácsonykor különösen".Ajánljuk még