kertész Ákos
Elhunyt Kertész Ákos, akire Kossuth-díja ellenére már csak arról fogunk emlékezni, hogy a „magyar genetikusan alattvaló”
Elhunyt Kertész Ákos Kossuth-díjas író, aki 1932. július 18-án, Budapesten született zsidó családban, a holokausztot gyerekként élte túl. Kétszer is József Attila-díjat kapott, 1992-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is neki ítélték, majd 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.Itt a lista azokról a "független" szakértőkről, akik Gyurcsány megszorító intézkedései mellett kampányoltak
A magyarországi politikai élet állandó pezsgésének köszönhetően hamar feledésbe merülnek olyan történések is, melyeket mégiscsak érdemes néha felidézni. Az ellenzék által generált napi hírdömpingben most egy kis szünetet tartunk, hogy visszapörgethessük az idő kerekét 2008-ba, amikor a hazai „értelmiségiek” (értsd: posztkomcsi közgazdászok, szociológusok, írók) nyílt levélben támogatták Gyurcsány Ferenc reformtervezetét. Az ominózus nyílt levél már csak azért is érdekes, mert annak aláírói közül többen még mindig az ellenzék megmondóembereinek számítanak. Sőt, akad köztük olyan közgazdász is, akit hiteles szakértőként szólaltatnak meg a balliberális sajtóban, dacára annak, hogy néhány évvel ezelőtt még a csúfos kudarcba fulladt gyurcsányista reformok mellett kampányolt lelkesen.Felbüfögött egy kis régi frusztrációt Kertész Ákos, miután bátorrá emigrálta magát – Mégis genetikailag alattvaló a magyar
Régi frusztrációnak hosszú az árnyéka: Kertész Ákos visszavonta a visszavonást, 9 év elteltével mégiscsak vállalhatónak tartja a 2011-ben közzétett fajelméletét, miszerint a magyar genetikailag alattvaló – ezt a Hírklikk nevezetű szennyportálnak nyilatkozta Kanadából, ahol minden sokkal jobb, legfőképpen azért, mert az egy rendes, multikulti társadalom, ott mindenféle ember él, szingaléztől kínaiig bezárólag, ráadásul genetikailag alattvaló magyarok sem piszkolják össze a kanadai nép nemes DNS-ét.Jávor Benedeken már a kakival töltött postaládája sem segíthet
Jávor Benedek ablakát állítólag (ő állítja) bedobták egy kővel, megelőzően pedig ismeretlen eredetű kaki került az ablakába, illetőleg a postaládájába – utóbbiba kis híján belenyúlt, előbbit viszont le is fényképezte, okulásul. Látszik is az internetre föltett fotón: valami van az ablakban, de hogy pontosan mi, annak kivizsgálását én egy parlamenti bizottságra bíznám. Azért első körben nem zárnám ki, hogy arra reppenő szabad madarak könnyítettek magukon, netán a macskára jött rá a szapora. Mégiscsak valószínűbb, minthogy dühös hazafiak fejezték volna így ki véleményüket a Sargentini-jelentés megszavazásáért.Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – De miért épp a Gulág?
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.Vona: Az egyszerű emberek olyanok, mint a papucsállatkák, vagy mint a moslékban hempergő, mindent megzabáló disznók
Egy egészen döbbenetes Vona Gábor-írásra bukkant a PestiSrácok.hu. A Magyar Hüperion nevű folyóirat egyik 2013-as számában a Jobbik elnöke közölt cikket, amelyben típusokra osztja az embereket. A legalsó szintre az egyszerű, általa hülyének („stupid”) tartott embereket sorolja, akiket aztán válogatott sértések kíséretében gyaláz és ócsárol: moslékban hempergő, mindent megzabáló disznókhoz, papucsállatkákhoz hasonlítja őket, majd azon sajnálkozik, milyen kár, hogy nagyon sokan vannak. Sokkoló, hogy ezek szerint a miniszterelnökségre készülő Vona Gábor gyakorlatilag állatként tekint a magyar emberek egy tekintélyes részére.Ajánljuk még