mansfeld péter
Varga János szabadságharcos: Mansfeld Péter emléke tettre szólítja a fiatalokat, mert a bolsevikok most is itt vannak és vér fröcsköl a szájukból!
Menjenek ki a 301-es parcellába és vigyenek egy szál virágot Mansfeld Péter keresztjéhez – erre kéri a PestiSrácok olvasóit az 1956 utáni kommunista megtorlás legfiatalabb, ma 65 éve kivégzett áldozatára emlékezve Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária harcos- és elítélttársa. Varga János szerint ma, amikor a DK-ban, a Párbeszédben és a Momentumban, "ezekben a vörös brigádokban" ott ülnek a lenini anarchisták és bolsevisták, ismét óriási szüksége van a hazának olyan fiatalokra, mint Mansfeld Péter volt, aki a Széna tér parancsnoka, Szabó János mellé szegődve 15 évesen vett részt a szabadságharcban és annak leverése után is a kommunisták ellen küzdött tovább. A vörösterror kitörését a 18 éves Mansfeld Péter kivégzésével ünnepelték Dobrev Klára felmenői
Mansfeld Péter forradalmár az 1956 utáni megtorlás legfiatalabb áldozata, akit a szovjet hadsereggel a hatalomba visszatérő Kádár-Apró-Biszku-féle kommunista klikk kivégeztetett. A pesti srác, Mansfeld Péter a kínvallatások során sem volt hajlandó semmiféle együttműködésre a karhatalommal, így 1959. március 21-én végrehajtották rajta a halálos ítéletet - gyomorforgató módon éppen a magyarországi elvtársak egyik legnagyobb ünnepén, pontban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján. Tegnap Németh Szilárd államtitkár, a Honvédelmi Minisztérium nevében Wittner Mária halálra ítélt Corvin közi szabadságharcossal helyezett el koszorút Mansfeld sírjánál a fővárosi Új köztemető 301-es parcellájában, ahol a többi szabadságharcossal együtt névtelen tömegsírokban, szeméthegyek alatt pihente örök álmát a fiatal ikon, mígnem a rendszerváltás előtt a legendás Inconnu Csoport tagjai és más ellenállók felkutatták és a rendőri vegzálással dacolva kopjafákkal, keresztekkel ékesítették és rendbe hozták a hősök parcelláját. A kádári puhának hazudott diktatúrára jellemző, hogy Wittner Máriát, bár végül nem gyilkolták meg, de csak 1970-ben engedték ki a börtönből, 13 évvel a forradalom leverése után. Mi, az ifjak fogtunk fegyvert ’56-ban is
63 éve pesti és budai srácok, sutba dobva mindent, harcoltak azért, hogy szabadon élhessenek. Nem pátoszos étosz, trendi Facebook- vagy Instagram-posztok, hanem az elemi szabadságvágy hajtotta őket. Érezték a nyakukon a szovjet bakancsok nyomását, de mégsem a safe space-t keresve bújtak be egy meleg zugba. Ők fegyvert fogtak és harcba mentek, pedig sokan közülük maguk is a háború véres éveiben születtek. Küzdöttek és ott voltak az utcákon, a tereken, a lépcsőházakban és a tetőkön is, nem hátráltak meg. Mi, fiatalok, akiknek a nemzet, a haza, a hit és a család ma sem holmi elaggott frázisok, hanem mélyen bennünk élő rögök, ezért sem hátrálunk meg soha!