Tárt karokkal várják az illegális migránsokat a Brexit ellenzői

Miközben naponta érkeznek újabb menedékkérők a La Manche-csatornán át, a Brexit-ellenes aktivisták örömmel tapasztalják, hogy Nagy-Britannia nem képes „visszaszerezni a határai feletti ellenőrzést” – írja a latoszogblog.hu.

A hangsúlyosan a brit szuverenitás visszaszerzése céljából véghezvitt Brexit ellenében kardoskodók egyre messzebb mennek a nemzeti érdekek tagadása szempontjából. A balliberális mainstream úgy tűnik, egészen odáig eljutott, hogy kétségbe vonja Nagy-Britannia határainak szükségességét.

Lord Ricketts, a Külügyminisztérium apparátusának volt vezetője szerint nem az illegális bevándorlással van baj, hanem a Brexit mellett felhozott érvek „ürességével”. Ami nagyjából annyit tesz, hogy a határokat nem kell túl komolyan venni. Aki a sorok között olvas, nehezen tud szabadulni az érzéstől, hogy Rickettnek a brit határok feletti ellenőrzés visszaszerzésének ürességéről szóló szavaiban több nyilvánul meg, mint a káröröm enyhe fuvallata

– írja a portál. A magukat haladókként aposztrofáló maradáspárti politikai garnitúra valósággal lelkendezik afelett, hogy a brit kormány számára nehézséget okoz a La Manche-csatornáról áramló illegális migránsok feltartóztatása.

David Miliband volt munkáspárti külügyminiszter szavai szerint a Franciaországból Angliába átkelő migránsok áradatának szabályozása kétséget támaszt a kilépési kampány fő törekvései iránt: „Most aztán alighanem mikroszkóp alá kerül az az állítás, hogy a határok feletti ellenőrzés visszavétele a tét”

– számol be a Látószög blog. Persze a britek többsége is problémát lát az illegális bevándorlásban, de az emberektől elszakadt politikai buborék tagjait ez szemernyire sem zavarja. Számukra a jelenlegi határállapotok lehetőséget jelentenek, amivel bizonyítani kívánják, hogy a Brexit ténye és alapeszmeisége egy meghaladott korszellem, és a bonyolult, globalizált világ már rég meghaladta ezt az avitt, konzervatív elképzelést. Jól ismert frázisok ezek, amiknek a végén a kisebbségi vélemény képviselői kicsavarnák a döntési lehetőséget a nép kezéből, helyette pedig a nagy nemzetközi szervezetek és a senki által meg nem választott NGO-kat pozícionálnák.

Az eddigi tapasztalat tanúsága szerint a nemzetközi konvenciók és értelmezéseik lényegében legalizálják az illegális migrációt. Ezzel magyarázható, hogy manapság a határőrizet a menedékstátuszra jelentkező migránsok esetében inkább csak rituális jellegű. Az esetek túlnyomó többségében, ha egyszer valaki belép Nagy-Britannia területére, ott is marad, még ha menedékkérelmét vissza is utasítják a hatóságok. Ha egyszer átlépték a brit határt, a migránsoknak aligha kell súlyos következményekkel számolniuk, amiért törvénytelenül léptek brit földre

– fogalmaz a Látószög blogon megjelent tanulmány, amely rámutat, hogy az utóbbi évtizedekben Nagy-Britanniában az egymást követő kormányok a közpolitikai eredménytelenségük és hatékonytalanságuk palástolására erkölcsi és szimbolikus ügyek mentén folytatták a kormányzást.

A legutóbbi évtizedekben a média befolyásos szereplőinek sikerült erkölcstelennek és embertelennek beállítaniuk a migráció szabályozását. Olyan képet festettek, mintha a határellenőrzés eleve egyszerre provokatív és veszedelmes valami volna. A Brexitről szóló viták idején a „kemény határ” kifejezést mindkét oldalon negatív értelemben használták. Ha azonban a „puha határ” erkölcsileg magasabb rendű, akkor nem sok értelme marad amellett érvelni, hogy szerezzük vissza az ellenőrzést a határok fölött

– írja a blog. Kétségkívül a La Manche-csatornán folyó beáramlás komoly döntés elé állítja a briteket is. Döntenie kell a szigetország lakóinak – amíg még ők dönthetnek erről –, hogyan kívánják folytatni az életüket. A döntés technikailag talán csak annyi, hogy a londoni parlament, avagy nemzetközi szerződések szabályozzák-e a bevándorlás lehetőségét és mikéntjét. A gyakorlatban viszont az illegális bevándorlásról kell döntsenek az egykori világbirodalmat életre hívó társadalom tagjai.

Ha az Egyesült Királyság polgárai úgy döntenek, hogy az államhatár nem számít igazán, és a határok szigorú őrizete nem lényeges cél, az is rendben van, már ha hajlandóak együtt élni e döntésük következményeivel. Ha azonban úgy döntenek, hogy az államhatár fontos dolog, és ellenőrzéséről gondoskodni kell, akkor kétségbevonhatatlan legitimitással látják el azt az elképzelést, hogy Nagy-Britannia szerezze vissza az ellenőrzést határai fölött. Ha a nép kinyilvánítaná, hogy az ellenőrzés visszaszerzése együtt jár a demokratikus döntéshozatallal, a lehető legcsattanósabb választ adná a világ minden Millibandjének és Rickettjének

– zárul a Látószögön megjelent írás.

Forrás: latoszogblog.hu; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq