Legaggasztóbb tény az, hogy Magyarországon is az első kipróbálása bármilyen illegális kábítószernek 14 éves kor körül történik meg, és ez fokozottan veszélyeztetetté teszi a gyerekeket, hiszen amíg ki nem fejlődik a szervezet, addig minden kábítószer, még a legenyhébbnek tartott marihuána is fokozottabban rombol, ezért nagyon oda kell figyelni erre a korosztályra – mondta Téglásy Kristóf a PestiSrácok.hu-nak. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az ENSZ drogprevenciós világnapjának alkalmából arról beszélt lapunknak, hogy Magyarország uniós átlagban még nincs rossz helyzetben, viszont a tendencia folyamatosan romlik. Úgy vélekedett, a prevenciós programokat általában most már nem is középiskolás korban kellene elkezdeni átadni a fiataloknak, hanem inkább a 7-8. osztályos korban.
Az intézményi illetve a szülői prevenció kérdésében Téglásy elmondta, maga a szülő sem tud dönteni a gyereke helyett, hiszen nem állhat mindig ott mellette.
Mindenkinek az a feladata, a szülőnek, pedagógusnak, szakembernek, védőnőnek, bárkinek, hogy releváns információkkal lássák el a fiatalokat, hogy amikor döntéshelyzetbe kerül, akkor ezeknek a releváns információknak a birtokában legyen
–húzta alá.
Hozzátette, ezeket a prevenciós programokat mindenkinek a saját “nyelvén” kell átadni, vagyis a gyerekeknek olyan kommunikációs csatornákon olyan nyelvezettel, olyan képi megjelenítéssel kell átadni az információkat, amiket ők használnak, amiket ők szeretnek, amiket ők be tudnak fogadni. A szülőknek pedig megint egy más módon, a szakembereknek, például a pedagógusoknak pedig megint egy más módon.
A nemzetközi droglegalizációs hullámról, melynek során Kanadában és Németországban is szabadon fogyaszthatóvá tették a Marihuánát, a szakember elmondta, ez a politika sehova nem vezet, vagy legalábbis semmi jóra nem vezet.
Azt látjuk, körbenéztünk a nemzetközi színtéren, hogy mindenhol, ahol legalizációs kísérletek folynak, tehát megpróbálják bevezetni, vagy be is vezették, ott mindenhol az adatok romlanak, és azok az érvek, amik a legalizáció mellett szóltak, amikor ezt bevezetni szándékoztak, azok mindenhol megbuktak. Kanadában például, ahol bevezették, legalizálták a marihuánát. 14 hónap alatt duplájára emelkedett a sürgősségi ellátást kérők száma, kábítószer, marihuána probléma miatt, és amikor bevezették azt, hogy marihuána tartalmú élelmiszereket is legális árulni, mondjuk sütiket, akkor pedig megháromszorozódott, ugyanis ott nem a fiatalok körében nőtt nagyon meg a marihuána fogyasztás, hanem a középkorúak, sőt az idősek, 65+-osok körében, akik már egyébként gyógyszert is szednek vérnyomásra, szívre, bármire, amik a hatások összeadódnak
–figyelmeztetett.
A szakértő szerint nagyon komoly egészségügyi krízis lépett fel Kanadában, Németországban, ahol április 1-től hatályos a legalizáció, vagyis a legalizációs törvény, ott a közlekedésbiztonságban történtek nagyon drasztikus változások, nagyon drasztikusan romló adatok vannak, ugyanis az ott megengedett 0,5 ezrelékes alkoholfogyasztás, a hatások pedig összeadódnak. Jelezte, két hónap, három hónap alatt komoly ellenérzéseket szült ez a marihuána legalizációval kapcsolatban.
A magyar dog-helyzetről szólva Téglásy elmondta, uniós összevetésben nem állunk rosszul, nem vagyunk a fogyasztási “rangsor” első felében, de a tendencia folyamatosan negatív, romló. A szakértő szerint ennek vizsgálatakor háromféle területet kell megkülönböztetni.
Az első a marihuána, Magyarországon annak aránya, hogy valaki egyszer már életében kipróbált marihuánát, az 6,2 százalék, ami nem tekinthető túl magasnak, ez Németországban a 28 százalékot is eléri.
A második fontos pont, ami Téglásy szerint nagyon aggasztó tendencia, az a kokain, ami nyilván egy elitebb rétegeknek, a budapesti nagyvárosi elit rétegeknek a kábítószere.
Iszonyatos mennyiségű kokain áramlik be egyrészt Európába, másrészt hazánkban is nagyon felfutott ennek a használata. Ez a felső tízezer vagy a felső szintek szórakozása, viszont ott kezd egyre aggasztóbb méreteket ölteni
–jelezte.
A harmadik kockázati csoport a szakértő szerint, az a dizájnerdrogok, amik viszont fordítva, a hátrányos helyzetű térségekben, zárt közösségekben, sokszor roma közösségekben terjednek.
Ez ugye a kristály meg biofű néven ismert, aminek viszont az adagja most már egy ilyen 500 forint körüli áron van. Azért ez elérhető áron van, és tízszer, százszor rombolóbb, mint az elején említett, mondjuk így, hogy klasszikus vagy ismert kábítószerek, annál is inkább, mert nem ismerjük az összetevőit, de még a díler se ismeri, és így a hatását sem ismerhetjük, tehát nemcsak, hogy rombolóbb, károsabb, hanem egy lutri, egy emberkísérlet, amit 500 forintért megvehet bárki
–fogalmazott.
A legfőbb beáramlási helyekről szólva elmondta, első sorban a nagy kikötőkből terítik a dogot Európába, de a balkáni útvonal is él, és az embercsempészek az ember mellett kábítószert is csempésznek.
Emellett van egy úgynevezett “legális beáramlás”, amit németországi droglegalizációs törvény okoz főleg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az évi fél millió hazánkba érkező német turista, akik legálisan megvehetik otthon a marihuánát, azt a schengeni határok miatt magukkal is hozhatják.
A szakértő szerint azonban mind az uniós tagállamok nagy többsége, mind az uniós drogstratégia a józan ész pártján azt mondja, hogy nem kíván enyhíteni a jelenlegi tiltásokon.
Macron elnök például kifejezetten és határozottan nyilatkozott erről, de azért félő, hogy Németország, mint az Unió egyik legbefolyásosabb, ha nem a legbefolyásosabb országa nyomást fog gyakorolni az uniós intézményekre, vagy akár az uniós tagállamokra, hogy kövessék az ő példáját
–húzta alá.
Fotó: Drogkutató Intézet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS