Tényi István szerint jogellenes a pedagógussztrájk, a Belügyminisztériumhoz fordult

A Belügyminisztériumhoz fordult a pedagógussztrájk ügyében Tényi István, aki szerint jogellenes a mai pedagógussztrájk. Indoklása szerint „egyes köznevelési intézményekben október 5-én egyáltalán nem, vagy korlátozott mértékben folyt nevelés, oktatás, illetve tanulók a nevelés-oktatás ideje alatt demonstráltak”, ezzel pedig bizonyos alapvető jogok és alkotmányos alapelvek is sérülhettek, így például az oktatáshoz való jog.

Az Alapvető Jogok Biztosának korábbi álláspontjával azonosulva az a meggyőződése Tényi Istvánnak, hogy a jogállam alapértékeinek tiszteletben tartása és tudatos felvállalása terén a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésnek kell kialakulnia. Véleménye szerint az el nem vitatható demokratikus alapértékek között kiemelt jelentősége van a gyermeki jogok biztosításának; az állam működését át kell hatnia annak a követelménynek, hogy a döntések elsődleges szempontjának a gyermekek legjobb érdekének kell lennie. Szavai szerint a sztrájkhoz való jog a törvényben meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett gyakorolható, ilyen esetben élvez alkotmányos védelmet.

A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartam alatt is érvényesüljön. A jogalkotó feladata annak eldöntése, hogy a különleges jogrend elrendelésének feltételei fennállnak-e, és ezzel párhuzamosan indokolt-e az ilyen jogrend szerinti rezsim alapján az alapjogok korlátozása, valamint milyen mértékű alapjog-korlátozás indokolt

– vélekedik. Felidézte: az Alkotmánybíróság határozata kitér arra is, hogy a munkabeszüntetés mint az érdekérvényesítés eszköze jogintézményéből következően a „még elégséges szolgáltatás” és a munkáltató rendeltetésszerű működésének a fenntartása, vagy valamely közfeladatnak a zavartalan ellátása nem azonos fogalmak. A munkabeszüntetés a munkáltató rendeltetésszerű működésének a fenntartását akadályozza. A sztrájk munkajogi kategória, amelyet sem a munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló jogviszonyokra, sem a munkajogon kívüli jogviszonyokra nem lehet alkalmazni. A diákok megmozdulásai csak a köznevelési törvény, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények, valamint az iskola belső szabályzatai keretén belül értelmezhetők. A diákok követeléseik kifejezésére a diákönkormányzatot vagy más diákegyesületet vehetik igénybe.

Azonban, ha a demonstráció alatt valaki tanulni akar, annak erre lehetőséget kell adni. Álláspontom szerint a 2022. évi október 05. napon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett országos pedagógussztrájk jogellenes. A törvénytelen megmozdulás orvoslására a jogi lépések megtétele szükséges lehet

– húzta alá beadványában, amelyben azt is kérte, hogy a minisztérium az ügyben forduljon az első fokon eljáró bírósághoz. Annak vizsgálatát kérte, hogy

Indokolt lehet a 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján fenntartói törvényességi ellenőrzés elrendelése. Az esetleges ellenőrzés célja annak feltárása, hogy:

• 2022. évi október hó 05. napon ért-e tanulókat joghátrány?
• Voltak-e olyan tanulók, akik a meghirdetett – álláspontom szerint jogellenes – megmozdulás okán nem élhettek tanuláshoz való jogukkal?
• Milyen formában biztosított ügyeletet tanulók részére az oktatási intézmény a „polgári engedetlenség” ideje alatt?
• Milyen formában/módon kommunikálta az intézmény az eseményt a szülők/tanárok/diákok felé?

Hozzátette: az ellenőrzés célja lehet feltárni azt is, hogy az adott tanítási napon elmaradt tanórát/tanórákat mikor és milyen formában pótolja be az intézmény.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu