Termet neveznek el az EP-ben a "hős" Hornról, aki feltehetően Moszkva utasítására vágta át a vasfüggönyt

Termet neveznek el az Európai Parlamentben Horn Gyuláról, aki a belügyi titkos iratok szerint a Moszkva rendelte határnyitás „hőse” volt. A hírt a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba közölte. Utóbbi kezdeményezte az akciót, mégpedig Udo Bullman, a német szociáldemokraták brüsszeli vezetőjének segítségével. Az EP vezetése hétfői ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy „tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére”. Tabajdi méltányosnak nevezte a döntést a jobboldali többségű Európai Parlament részéről, hiszen - mint fogalmazott - az egykori magyar miniszterelnök történelmi szerepe nem kérdőjelezhető meg. A szocialista EP-képviselő hozzátette: „Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággalkezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. (...) Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi.”

A Tabajdi által említett „példátlan bátorságot” igencsak megkérdőjelezik azok a titkos iratok, amelyeket a Hamvas Intézet dolgozott fel, s amelyről a PestiSrácok is beszámolt korábbi cikkében (Reagantől Hornig: titkos jelentések a hidegháborúról). Ezek szerint Moszkvában akarták úgy, hogy Magyarország legyen a kapocs Nyugat és Kelet között, hogy békés legyen az átmenet a rendszerváltás idején. A mostani döntést követően kedden a Fidesz EP-küldöttsége is közleményt adott ki, amelyben szintén azt hangoztatják, hogy a néhai kormányfő személye megosztja a magyar társadalmat. Világossá teszik, hogy ellenezték, hogy terem viselje Horn Gyula nevét, egyúttal arra az álláspontra helyezkednek, hogy a döntés további méltatlan vitákat fog generálni, amelyek a szélsőségesek és nem a nemzet egységének érdekét szolgálják. "A rendszerváltás utáni Magyarország 1956 szabadságszeretetére és szellemiségére épül. Olyan elvekre és értékekre, amelyek az Európai Unió alapját is képezik. Horn Gyula rendszerváltás előtti életpályája és tevékenysége azonban élesen szemben áll ezekkel az elvekkel és értékekkel" - áll a fideszes politikusok kommünikéjében. A Jobbik még korábban úgy reagált: az MSZP-nek nem azért kellene latba vetnie nemzetközi befolyását, hogy a pufajkás Horn Gyuláról nevezzenek el termet az Európai Parlamentben, hanem azért, hogy európai béreket és jogokat biztosítsanak Európa közepén”.

Forrás: MTI, fotó: MTI