Tévészékház ostroma: nem sokon múlott a rendőrök élete

A tanú megemlítette a Holota-század esetét is. Az egység gyakorlatilag életveszélybe került, miután a demonstrálók egy csoportja közrefogta őket, ezért az egyik egyenruhás éles fegyverrel többször is a levegőbe lőtt. A tárgyaláson szóba került az ötödrendű vádlott által vezetett, kudarcba fulladt vízágyús tömegoszlatás is. A járműre, miután elakadt, Moltotov-koktélokat dobtak, a benne ülők pedig a legrosszabbra számítva, csőre töltötték fegyvereiket…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Az Ignácz- és a Papp-bizottság 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos prezentációjának megtekintésével folytatódott a rendőri vezetők pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A prezentációkat, melyen videofelvételeket és telefonforgalmazásokat is bemutattak, az a Magyar István honvéd alezredes tartotta, aki mindkét bizottság munkájában részt vállalt. A bemutatott felvételek elején látható volt például, amint 2006. szeptember 18-án este Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondásáért tüntető, több ezres tömeg kezdett gyülekezni a Kossuth téren, miközben zúgott a “hazaárulók” rigmus.

Toroczkai szavára mozdult a tömeg

Egy másik videón pedig a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom korábbi vezetője, Toroczkai László társaival a Magyar Televízió székházánál a biztonsági őrrel vitatkozik és azzal fenyegetőzik, ha nem olvashatják be követeléseiket, „akkor tízezer emberrel fognak visszajönni”. Magyar alezredes ezzel kapcsolatban elmondta, Toroczkai úgy követelte pontjaik beolvasását, hogy akkor még semmiféle petíció nem létezett. Rögzítették azt is, hogy Ásotthalom jelenlegi polgármestere, miután visszatért a Kossuth térre, a Parlament előtt felállított színpadon arra buzdította a feldühödött, Gyurcsányt szidalmazó tömeget, hogy „mindenki menjen át a tévészékházhoz”.

A tévéostrom után Toroczkai László egyezkedik a rendőrökkel. Fotó: Alfahír.hu

Fejbe dobták a parancsnokot

Az Ignácz-bizottság munkáját jelentős mértékben segítő prezentáció nagy figyelmet szentelt a székház védelmére kirendelt, hiányosan és rosszul felszerelt Baranya megyei századnak. Szóba került, hogy a századhoz tartozó egyik egység lemaradt, parancsnokuk, miután egy kővel fejbe dobták, súlyosan megsérült, illetve az egyik rendőrnek, akit letepertek, eltűnt a szolgálati fegyvere. Az alezredes elmondta, a székházat védő csapaterő felszerelése annyira rossz minőségű volt, hogy dobálás és ütés hatására a pajzsok könnyedén eltörtek. Bemutatták azt az azóta már elhíresült felvételt is, ahogy egy feldühödött fehér pólós, kopasz férfi, kezében egy bottal, üti a rendőröket. Magyar István arra is felhívta a figyelmet, hogy volt olyan tüntető, aki a nála lévő zászlóra egy bicskát ragasztott és azzal inzultálta a székház védőit.

Éles lőszert is használtak

A tanú megemlítette a Holota-század esetét is. Az egység gyakorlatilag életveszélybe került, miután a demonstrálók egy csoportja közrefogta őket, ezért az egyik egyenruhás éles fegyverrel többször is a levegőbe lőtt. De szóba került az ötödrendű vádlott által vezetett, kudarcba fulladt vízágyús tömegoszlatás is. A járműre, miután elakadt, Moltotov-koktélokat dobtak, a benne ülők pedig a legrosszabbra számítva, csőre töltötték fegyvereiket. Végül nem történt tragédia, mert néhány tüntető „magyar rendőr velünk van” felkiáltással kimentette őket az égő járműből. Egyébként a tömeg brutalitására jellemző volt, hogy az egyik rendőrt benzinnel leöntötték, egy másik, földön fekvő társára pedig egy poroltót akartak rádobni, de mindketten időben elmenekültek. Az alezredes elmondta, a rádióforgalmazásokat alig lehetett érteni, sokszor elbeszéltek egymás mellett és ezzel magyarázható, hogy nem mindig jutott el megfelelő helyre a kiadott parancs. Itt lett megemlítve az a hangfelvétel, amin a parancsnokságot ténylegesen ellátó Giber százados megtagadja a parancsot és kivezeti az egyenruhásokat a televízió épületéből. Magyar István alezredes ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az elhangzottakat „nem kívánja kommentálni”. A székház előtt gyülekező tömegről az alezredes kijelentette, körülbelül száz-százötven agresszív, zömében futballszurkoló vett részt ténylegesen az ostromban. A mögöttük állók fizikai segítséget nyújtottak nekik, míg az ott lévők nagy része „katasztrófaturistaként”, vagy pedig pszichikai támogatóként vett részt az eseményekben. Ugyancsak említve lett, hogy a székház védelmére kijelölt parancsnokot, Mittó Gábor negyedrendű vádlottat a később oda vezényelt egységek sehol nem találták.

A tévéostrom 2006. szeptember 18-án. Fotó: HPGY

A rendőrség fekete napja

A bizottság vezetője, a mai tárgyaláson is jelen lévő Ignácz István nyugalmazott vezérőrnagy súlyos szakmai hiányosságokról beszélt korábbi tanúkihallgatásán. Szerinte hibák sorozata vezetett a tévészékház feladásához. Súlyos hibának tartotta, hogy az épület főlépcsőjéhez vezényelt, rosszul felszerelt baranyai századot bízták meg a székház védelmével. A nyugalmazott dandártábornok úgy vélte, a székházostrom „erős fekete napja volt a rendőrségnek”, hozzátéve, hogy vágóhídra küldték bajtársait és a rendőrség aznap “vereséget szenvedett”. Hozzáfűzte azt is: a baranyai századot a parancsnokok annak ellenére küldték – részben sisak és pajzs nélkül – a székházhoz, hogy tudták, mi vár rájuk. A nyugalmazott vezérőrnagy azt sem értette, hogy miután a Kossuth tér már szinte teljesen kiürült, miért nem vezényelt át több csapaterőt a Szabadság téri eseményekkel tökéletesen tisztában lévő vezetés. Ignácz István ugyanis megerősítette azokat a korábban tett vallomásokat, miszerint Gergényi Péter és a többi vezető élőben nyomon követte az eseményeket a Hír TV közvetítéséből.

A tanú szerint időben el lehetett hagyni a Fidesz rendezvényét

A 2006. október 23-ai eseményeket vizsgáló Papp-jelentéssel kapcsolatban Magyar István leszögezte, csak az akkor rendelkezésre álló adatok alapján tudtak dolgozni. A tanú szakmailag elemezte az eseményeket, felvételeken bemutatva, hogy a rebiszes és BRFK-s egységek hogyan látták el a feladataikat. Elmondta, már délután támadás ért egy rendőrt, akit az arcán egy késsel megvágtak, amire válaszcsapásként a tömeget könnygázgránáttal oszlatták, akik pedig építkezésekről szerzett törmelékekkel dobálták a rendőröket. Az egyik hangfelvételen az is hallható volt, amint valaki rémülten tájékoztatta elöljáróit, hogy egy T-34-es tankot is beindítottak a tüntetők, de felvételeket mutattak az elhíresült lovasrohamról is. Az Ignácz- és a Papp- bizottságban is részt vállaló honvéd alezredes kiemelte, 2006. október 23-án nem sikerült az agresszív csoportokat leválasztaniuk a vétlen járókelőkről, ugyanakkor azt határozottan cáfolta, hogy a rendőrség szándékosan tolta volna rá a feldühödött tömeget az Astorián lévő Fidesz nagygyűlésre. Ezt egy hangfelvétellel próbálta bizonyítani a tanú, amiben a helyszíni parancsnok hallható, aki addig megtiltotta a tömegoszlatást, amíg tart a Fidesz megemlékezés. Szerinte elég ideje volt mindenkinek elhagyni a rendezvényt és csak az „keveredett bele az eseményekbe”, aki nem távozott a helyszínről. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy tucatnyi vétlen, a rendőrök által brutálisan megvert ember is azt állította, hogy nem lehetett kikerülni a tömegoszlatást.

Szóba sem kerültek a jogsértések

Érdekesség, hogy a prezentáción említést sem tettek az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt brutális rendőri bántalmazásokról, pedig már a délutáni óráktól összecsapások voltak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A belvárosi Fidesz-megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő ártatlan civilek összekeveredtek a tüntetőkkel, és a rendőrség az egyesült tömeget egyként kezelve kezdett oszlatni és alkalmazott túlzott erőszakot. A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt és 33-an szorultak kórházi kezelésre. A gumilövedékek miatt a tüntetések két résztvevője a fél szemére megvakult. A mai napig az sem derült még ki, hogy kik juttatták kórházba a Fidesz egykori szóvivőjét, Révész Máriuszt, akinek a lapockáját is eltörték. A tüntetők, illetve a vétlen járókelők közül sokan indokolatlanul kerültek előzetes letartóztatásba.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per február 24-én folytatódik.

Címlapfotó: MTI/Soós Lajos