Több ezer fekete életébe került a rendőrség „visszafogása” az USA-ban
Két éve, 2020. május 26-án történt Minneapolisban, hogy igazoltatás közben egy fehér rendőrtiszt olyan erőszakosan lépett fel az afro-amerikai George Floyddal szemben, hogy az intézkedés alá vont férfi az életét veszítette. Az esetről videofelvétel is készült, amely hatalmas médiavisszhangot gerjesztett és óriási felháborodást váltott ki világszerte. A történtek utáni napokban hatalmas tüntetési és lázongási hullám kezdődött Minneapolisban és további több mint száz nagyvárosban a világ minden táján. Ezek eleinte békések voltak, később viszont erőszakos incidensekbe és összetűzésekbe csaptak át. Egy évvel később a demokrata többségű Minneapolis vezetősége a rendőrségtől – többek között a radikális baloldali BLM nyomására – megvonta a finanszírozásának egy részét, és állományának nagy részét leszerelte. Ugyanez történt egyébként többek között Portlandben és New York Cityben is. A társadalmi kísérlet azonban a várost elborító bűnügyi káoszhoz vezetett.
Szegő Miklós írása
2014-ben a Missouri állambeli Fergusonban, egy rendőrökkel folytatott tűzpárbajban halálos lövést kapott Freddy Gray és Michael Brown, két afro-amerikai bűnöző. Ott is sajtó- és hisztériakampány indult; a helyi rendőrség az őket ért vádak miatt kénytelen volt „visszavonulni”, csökkenteni a bűnmegelőzési tevékenységét, többek között a feketék lakta környékeken. Ennek következtében, nem meglepő módon hirtelen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma, ami természetesen a fekete lakosságot érintette a leginkább. Ezt a jelenséget rendőri körökben „Ferguson-effektusnak” nevezték el: tulajdonképpen arról volt szó, hogy egyszerre érvényesül a „haladó” sajtó nyomása és a felheccelt közösség rendőrellenessége. A rendőrség ennek hatására, pontosabban a helyi politikusok döntése alapján kevesebbet járőrözik, nem igazoltatja a gyanús embereket, tulajdonképpen nemcsak békén hagyja a lakosságot, hanem magára is hagyja őket.
Úgy tűnik, ez az effektus létezik másutt is. A napokban jelent meg az FBI jelentése arról, hogy 2020 végéig összesen hány fehér, illetve afro-amerikai veszítette életét erőszakos cselekmények miatt országos szinten. Az adatsorokból világosan látható, hogy Gray és Brown 2014-es halála után egy évvel, 2015-ben csaknem ezerrel több afro-amerikai áldozatot követeltek a különféle összecsapások. George Floyd halálának évében az év végéig 9941 feketét gyilkoltak meg, azaz csaknem kétezer-ötszázzal többet, mint egy évvel korábban (2019-ben 7484 embert). Ugyancsak 2020-ban az FBI adatai szerint 7043 fehér embert gyilkoltak meg, ami azt jelenti, hogy 2898-cal több feketét öltek meg, mint fehéret, pedig a népszámlálási adatok szerint a fehér amerikaiak a lakosság hetvenhat százalékát teszik ki, míg a fekete amerikaiak csak tizenhárom százalékot képviselnek.
Mindezek alapján Minneapolisban a tavalyi év végén a fejükhöz kaptak a város vezetői. Hosszas viták után úgy döntöttek, hogy ettől az évtől visszaállítják a rendőrség tekintélyét, háromszáz új rendőrt vesznek fel és húszmillió dollárral megemelik azt az összeget, amelyet 2019-ben, a Floyd-gyilkosság előtti évben adtak a testületnek. Egy 2021 nyarán közzétett statisztika szerint ugyanis a George Floyd halálát követő egy évben az erőszakos bűncselekmények száma tizenhét százalékkal megemelkedett Minnesotában, beleértve a gyilkosságokat is.
A bűnözési ráta általában sokkal magasabb volt az állam nagyvárosi területein, mint a vidéki Minnesotában. A gyilkosságok és gépjárműlopások száma tízszer annyi, a rablásoké pedig tizennégyszer annyi volt ugyanebben a relációban. A gyilkosságok száma ugyanis száznyolcvanötre emelkedett, ami ötvennyolc százalékkal több, mint 2019-ben volt, a gyújtogatások száma ötvennégy, a tulajdon elleni bűncselekmények pedig ötvenöt százalékkal növekedtek. Az Állami Bűnüldözési Hivatal (Bureau of Criminal Apprehension, BCA) statisztikai adatai szerint a vizsgált egy éves időszakban az ügyeletes rendőrtisztek elleni támadások száma is jelentően, hatvankét százalékkal emelkedett meg Minnesota állam városi övezeteiben.
Vezető kép: MTI/EPA/Craig Lassig
