Pesti Srácok

Több megemlékezés tartottak a Felvidéken

Több megemlékezés tartottak a Felvidéken

Több megemlékezést tarottak a nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken, köztük a pozsonyi megemlékezés hagyományos helyszínén, a Medikus kertben lévő Petőfi Sándor szobornál is, ahol több százan gyűltek össze csütörtök délután.

A pozsonyi megemlékezést a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte. Az emlékezők közt a helyi magyar közösség politikai érdekképviseletének vezetőit, Magyarország külképviseletének tagjait valamint számos ismert közéleti személyiséget is látni lehetett.

A Radnai Béla keze munkáját dicsérő szobornál elsőként Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete mondott beszédet, abban az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot nemzeti identitásunk alapkövének nevezve. Kiemelte: a 170 évvel ezelőtt történtek nem csak a magyarok életében jelentettek különleges és dicsőséges eseményt, hanem az egész térség: Közép-Európa és egész Európa számára is mérvadóak voltak. Hangsúlyozta: 1848 a régió népei számára mai is példát kell adjon, azért hogy próbáljanak meg a nemzeti kizárólagosság gondolatán a megértés jegyében változtatni, mert különben az előttük álló időkben egyaránt áldozatokká válhatnak. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) a megemlékezésen ugyancsak jelenlévő elnöke a rendezvény kapcsán az ünnepről azt mondta: március 15. üzenete ma is az, hogy az embereknek a szabadságért hallatniuk kell a hangjukat és nem szabad a beletörődés útját választaniuk. Menyhárt József az MKP nem sokkal később Galántán kezdődött központi rendezvényén mondott beszédében is azonos gondolatokat hangoztatott. Még a csütörtöki megemlékezést megelőzően, szerdán este Magyarország külképviseletének fogadásán Áder János magyar államfő által a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas rangú állami kitüntetéseket is átadtak öt neves felvidéki magyar közéleti személyiségnek tevékenységük elismeréseként.

PestiSracok facebook image

A magas rangú állami elismeréseket a kitüntetetteknek Pető Tibor nagykövet adta át, Szigeti László volt MKP-s oktatási miniszternek a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, Grendel Lajos, Kossuth-díjas és József Attila-díjas írónak a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, Öllős László politológusnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, Jókai Tibornak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének a Magyar Arany Érdemkeresztjét, Huszár Lászlónak, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatójának a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Forrás: MTI; Vezető kép: Felvidek.ma

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.