Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az ügyészség még 2011. decemberében vádolta meg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel.
Elítélték, majd végül felmentették Szilvásyékat
A Debreceni Törvényszék 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében el is marasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándort az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont felmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát, amely bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat, de a végső verdiktet a Kúria mondta ki, helybenhagyva a felmentő ítéletet.
Nyolcmilliós kártalanítás a volt főigazgatónak
Galambos Lajos az eljárás kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, így a bűncselekmény hiányában történt felmentés után megnyílt annak a lehetősége, hogy kártalanítási pert indítson a magyar állam ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig a 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte is az alperes magyar államot, hogy nyolcmillió forintot fizessen meg Galambos részére – erősítette meg portálunk értesülését a törvényszék sajtóosztálya. Az ítélet nem jogerős, így a per másodfokon folytatódik.
Az ügyészség szerint Gyurcsány emberei kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak
Noha korábban az ügy iratanyagát 2041-ig titkosították, a Legfőbb Ügyészség törölte a kémper titkosítását és a vádirati tényállás kivonatát, valamint a bírói döntés lényegét közzétették. A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – állt a vádiratban, amely arra is kitért, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A Gyurcsány szerint a volt főigazgató csak “ügyetlen” volt, bizalmasa ezt nem így látta. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat a – szintén megvádolt – P. Lászó végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült – írta az ügyészség a vádiratában.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Gyurcsány: Galambos csak ügyetlen volt – Laborc: az információ kiszivárogtatása bizonyított, a véletlenség vagy tudatlanság kizárt
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit
– ez már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cinikus nyilatkozata azután, hogy egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és Galambosékat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Az interjúban Gyurcsány – miután megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében tette a fenti kijelentéseit.
A vádirat Laborc jelentéséből idézett.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc feltáró jelentésében (amit a Gyurcsány által ismert vádirat is részletezett) konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség vagy tudatlanság kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy magas rangú beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Galambos Lajos ellen még egy eljárás folyamatban van, ugyanis az ügyészség szerint százmilliókkal vesztegette meg őt és vádlott-társát a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS