Értékelhetetlenek voltak a kémper bizonyítékai
Megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetője, valamint P. László ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben pénteken kihirdetett másodfokú végzésével. A Pestisrácok.hu-nak nyilatkozó védőket nem lepte meg a döntés, de Sebes Péter, Szilvásy György ügyvédje arról is beszélt, hogy még az ügyészség sem vitatta, hogy súlyos és nagyszámú szabálysértést követett el az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Mohácsy Zsuzsanna a Fővárosi Ítélőtábla szóvivője és elnökhelyettese a PestiSrácok.hu-nak elmondta, megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt helyezte a táblabíróság hatályon kívül a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét és utasította új eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát. A szóvivő közölte azt is, hogy a törvényszék által felvett bizonyítékok egy részét sem tudta értékelni az Ítélőtábla. Ismert, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Szilvásy György másodrendű vádlott, a Gyurcsány-kormány titokminisztere felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándor volt dandártábornok, negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
A védőket nem lepte meg a döntés
Zamecsnik Péter, a harmadrendű vádlott, Laborc Sándor védője a PestiSrácok.hu-nak az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy szerinte csak ez az egyetlen korrekt és tisztességes döntés születhetett, hogy a táblabíróság új elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el. Hasonlóképpen nyilatkozott Galambos Lajos védője, Molnár Lajos is, aki hozzátette, ő már az elsőfokú ítélet után azt mondta, hogy megalapozatlanság és súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül kell helyezni a Debreceni Törvényszék döntését. Az ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának a bűnügyet teljesen előröl kell letárgyalnia, így többek között újból sor fog kerülni a vádlottak és a tanúk meghallgatására is. Szerinte a vádlottak a másodfokú bíróság döntésének köszönhetően esélyt kaptak arra, hogy a bizonyítékokat tisztességes módon vizsgálják meg, és ez alapján hozzon a bíróság ítéletet. Nem lepte meg a mai ítélet Sebes Pétert, a volt titokminiszter, Szilvásy György védelmében eljáró ügyvédet sem. A védő hangsúlyozta, azt még az ügyészség sem vitatta, hogy súlyos és nagyszámú szabálysértést követett el a Debreceni Törvényszék. Ezen kívül a védelemnek még több más, ténybeli és tartalmi kifogásuk is volt az elsőfokú bíróság döntésével összefüggésben - tette hozzá Sebes Péter. Csiha Gábor ügyész, az ügyben másodfokon eljáró Fellebbviteli Főügyészség szóvivője ugyanakkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a vádhatóság szakmai meggyőződése szerint az elsőfokú eljárás hibái az ügy lényegét nem érintő, másodfokon korrigálható szabálysértések voltak, tehát a tábla érdemi döntéssel zárhatta volna le az eljárást másodfokon. Miután azonban az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított a másodfokú bíróság, jelentős időmúlással kell számolni az ügyben.
Nem egyezik a leirat?
A Napi Gazdaság egyébként már áprilisban arról írt, hogy súlyos jegyzőkönyv-vezetési hiányosságok miatt nagy a valószínűsége annak, hogy újratárgyalják Szilvásyék perét. A lapnak az eljárás részleteit jól ismerő, nevük elhallgatását kérő jogi szakértők azt mondták, hogy a hatályon kívül helyezést az alapozhatja meg, hogy elkészült az a dokumentum, amely az elsőfokú per során rögzített hangfelvételek leiratát tartalmazza. Csakhogy a leirat számos ponton lényegi eltéréseket mutat a debreceni tárgyalásokon elhangzottakat rögzítő, jegyzőkönyvektől. A Napi Gazdaság által megkérdezett bennfentesek szerint az elsőfokú ítélet kihirdetése után másfél hónappal a törvényszék megkezdte a hangfelvételek szöveghű írásba foglalását, és ekkor derült ki, hogy a kiemelt ügyként nyilván tartott eljárás során elhangzottakat a bíróság sajnálatos módon igen rossz minőségben rögzítette.
Bizalmas adatok kerülhettek orosz kézbe
Habár a kémper minden részletét államtitokká minősítették, korábban más lapok mellett a Magyar Nemzet írt bővebben az ügy hátteréről. Eszerint a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Magyar Nemzet szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A PestiSrácok.hu összeállítását a kémperről ITT olvashatja el.
Galambos egy másik titkosszolgálati bűnügyben is érintett
A PestiSrácok.hu bő egy hete írt arról, hogy a kémügy elsőrendű vádlottjának, Galambos Lajosnak egy másik, vesztegetési perét is előröl kezdték tárgyalni a Kaposvári Törvényszéken. Abban az ügyben a volt titokminisztert, az NBH egykori műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt, valamint a szervezett bűnözés egyik meghatározó figuráját, Jakubinyi Róbertet folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Ügyükben a nyomozás az Egymásért alapítvány egykori rendőrnyomozó vezetőjének, Földesi-Szabó Lászlónak a vallomásával kezdődött. Az Egymásért alapítvány 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azt értékesítették. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Földesi-Szabót – társaival együtt – adócsalásért hét évre ítélték első fokon, majd kitálalt az ügyészségnek az alapítvány valódi céljairól. Kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működött évekig. Ennek az ötlete Jakubinyi fejében fogant meg, de az alapítvánnyal összefüggő hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Jakubinyi szolgálataiért cserébe azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyeit. Földesi-Szabó szerint ebben az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői partnerek voltak. A volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott, ám ellene végül nem emelt vádat az ügyészség.
Lepaktáltak az alvilággal
Gyurcsány egykori legfőbb politikai bizalmasa, illetve Laborc Sándor kapcsán pedig érdemes kiemelni, hogy hozzájuk köthető a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb politikai botránya, hiszen a baloldal és a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori irányítója lepaktált a több leszámolásos gyilkossággal is összefüggésbe hozott Portik Tamással. Ismert, 2008-ban, Szilvásy György minisztersége alatt a volt NBH főnök a Portik-Laborc tényfeltáró albizottság megállapításai szerint súlyos szakmai hibát vétve többedmagával személyesen ült le alkudozni a maffiafőnökkel. A találkozók alkalmával Portik Tamás hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát és minden szolgálatát felajánlotta a szocialistáknak és Laborc Sándornak. A közös cél, az akkor ellenzékben lévő fideszes politikusok lejáratása volt. Az első célszemélyek a PestiSrácok.hu értesülése szerint Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak. A találkozók hiteles, anonimizált jegyzőkönyve ITT, míg a PestiSrácok.hu postaládájában landolt, anonimizálatlan és hitelesnek tűnő verzió ITT olvasható el.
Címlapotó: Origo.hu
