A csoportos megállapítási kereset egy új elem a német jogorvoslatban, amelyet a VW dízelbotránya miatt vezettek be. Több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a Volkswagen- (VW-) konszern ellen az autógyártó társaság dízelbotránya miatt szervezett csoportos keresethez – közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal.
A közlemény szerint a szeptember 30-án kezdődő eljárás előkészítésének részeként a keresethez csatlakozók nyilvántartásának kivonatát megküldték a braunschweigi tartományi felsőbíróságnak. A dokumentumot digitális formátumban juttatták el a bíróságra, mert kinyomtatva csaknem 67 ezer oldal lett volna. A csoportos keresethez csatlakozók nagy száma miatt a hivatalnál külön munkacsoportot állítottak fel és meghosszabbított munkaidőben dolgoztak, hogy a bíróság által kitűzött határidőre elkészüljön a nyilvántartás.
A VW ellen a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul per. A keresethez az EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Škoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak. Az úgynevezett csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) új elem a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásában: tavaly novemberben vezették be, éppen a VW dízelbotránya miatt. A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják: a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez. A VZBV és az ADAC kezdeményezése az első eset az új jogintézmény történetében. Az eljárás a számukra legjobb esetben azzal végződhet, hogy a bíróság megállapítja: a VW szándékosan méltánytalanul járt el, és ezzel kárt okozott gyártmányai vásárlóinak. A következő lépésben a keresethez csatlakozott fogyasztóknak már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.
A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Škoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár-gyártó, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket és autóbuszokat is a VW gyártja.
Forrás: MTI; Vezető kép: motor1.com
sorry
2019-08-17 at 17:27
Valóban idióták ezek a németek. Mi lesz Vaterlanddal? Ezeket is megvették?
kex&sex
2019-08-17 at 00:59
Az idióta USA a seggét verné örömében a földhöz, ha megközelítőleg olyan jó autókat tudna gyártani, mint a VW. Az idióta német pedig agyament módon a legjobb úton van afelé, hogy a legnagyobb német autóipari szereplőt taccsra vágja. Hát hajrá, a betolakodók mellé ez még egy jó nagy bónusz.
hozzaszolo
2019-08-16 at 17:22
Ez a dízelbotrány úgy ahogy van hülyeség. Mint a megadott gyári fogyasztások is. Miért nem lehet valós körülmények között mérést végezni? Lehet. Vizsgálják úgy. Ahogy van 24 órás kardio, vagy cukormérés, ugyanúgy lehet CO is, fogyasztás is. Akár tesztpályán is lehet mérni.