Pesti Srácok

Tóta W. elhasalt a Kúrián: mégsem mocskolhatja büntetlenül a magyarokat Gyurcsány tollnoka

Tóta W. elhasalt a Kúrián: mégsem mocskolhatja büntetlenül a magyarokat Gyurcsány tollnoka

Mégiscsak van igazság! Gyurcsány Ferenc kedvenc házi publicistája, Tóta W. Árpád végül orra bukott a bíróságon, amiért gyalázkodó stílusban írt rólunk, magyarokról. Tóta W. 400 ezer forintos sérelemdíjjal és bocsánatkéréssel tartozik, ráadásul el kell távolítania a HVG.hu-n megjelent fröcsögéséből a magyarságot becsmérlő kifejezéseket.

A történet előzménye, hogy Tóta W. Árpád 2018. november 7-én a HVG.hu-n Magyar ember nem lop, csak kalandozik címen gyűlöletáriát jelentetett meg, amelyben „büdös magyar migránsokat” és „magyar banditákat” emlegetett. Íme, cikkének legelvadultabb része:

A magyar nemzet méltóságát sértő cikk miatt két magánszemély nyújtott be keresetet az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve. A felpereseket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás képviselte. 2019 májusában, első fokon a Fővárosi Törvényszék arra jutott: a HVG megsértette a felperesek emberi méltóságát, mert kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben. Emiatt aztán 400 ezer forint sérelemdíj, valamint 176 400 forint perköltség megfizetésére kötelezte a Gyurcsány Ferencet rajongásig szerető újságíró kenyéradóját. (Tóta egyébként a Gyurcsány-érában a mindösszesen 160 millióba került Modern képmesék című köztévés propagandamesét szövegezte. Ennek ellenére ő és kollégái rendszeresen propagandistázzák a velük egyet nem értő jobboldali újságírókat.)

PestiSracok facebook image
A másodfokon eljáró Kisbán Tamás még úgy találta, teljesen rendjén lévő „büdös migránsnak” nevezni a magyarokat (Forrás: HírTV)

Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla Kisbán Tamás vezette tanácsa 2019 októberében úgy döntött: mégsem követett el jogsértést Tóta W. Ráadásul az ítélőtábla csaknem 200 ezer forintos perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket. Kisbán Tamás tanácsa szerint a „büdös magyar migráns” és a „magyar bandita” kifejezések

Kérdés: ugyanígy döntött volna Kisbán Tamás, ha a magyar helyett más nemzetet, népcsoportot sértegetett volna Tóta W.? Ki tudja? Az akkori jogerős ítélet után Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek jogi képviselője a PestiSrácok.hu-nak elmondta: önmagáért beszél, hogy ezt az „átsugárzási” teóriát a liberális jogi szakirodalom használja, és a német joggyakorlatból emelték át. Az ügyvéd kiemelte: mindent megtesznek azért, hogy a magyar emberekre is alkalmazzák a kollektív személyiségi védelmet, és a Kúriához fordulnak jogorvoslatért.

Jött a feketeleves

Így is történt: Gaudiék felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a Kúria elé, amely a honlapján ma közzétett tájékoztatás szerint

A rövid közlemény rámutatott: a Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.

  • Mindez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc lekötelezett publicistája, a 160 miliós animációs sorozattal lábhoz szoktatott Tóta W. Árpád fáradhat a kasszához, és ki kell csengetnie mindösszesen 400 ezer forint sérelemdíjat, több százezer forintnyi perköltséget, bocsánatot kell kérnie, illetve törölnie kell magyarellenes zöngeményéből a Kúria által megjelölt gyalázkodásokat.

TÓTA W. ÁRPÁD nem ma kezdte a szenvedélyes magyargyűlölést. Ugyanez a lángoló honszerelem vezette a tollát, amikor például az ötvenhatos szabadságharcunkról azt írta: „1956-ban a kelkáposzta-főzelékért és a gépsonkáért harcoltunk”. Vagy amikor a magyarság drámai fogyása kapcsán megnyugtatta a nemzetet: „Most sem kevesen vagyunk, hanem buták.” Továbbá kifejtette: „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?” Szerinte kár a népességfogyáson rugózni, nem fontos, hogy többen legyünk, mint most, mert: „A ma kikényszerített gyerekeket holnap el kell tartani, vagy éhen halnak. Nem erősek leszünk velük, hanem rosszabbul járunk, mint a muszlim tömegekkel”.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.