A Nézőpont Intézet elemzője szerint az uniós források megérkezését lassítja Brüsszel és a magyar baloldal is, pedig ettől függ a tanárok béremelése. Rotyis Bálint az M1 aktuális csatorna szombati műsorában a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat kapcsán azt mondta, hogy a kormány felismerte: a pedagógusok helyzetét mihamarabb rendezni kell.
Emlékeztetett: a kormányzati tervek szerint 2025-től a pedagógusok bére átlagosan 800 ezer forintra nőne. Ennek – mint fogalmazott – két lába van: az egyik, amit az állami büdzsé áll, évi 10 százalékos béremelést biztosít, a másik pedig – ahol “fennakadások” vannak – az uniós források.
Mind Brüsszel, mind a magyar baloldal azért küzd, hogy ezek a források a lehető legkésőbb érkezzenek meg
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ez álszent, kétarcú politika: miközben hangosan aggódnak a pedagógusok megélhetése miatt, valójában azért dolgoznak kint Brüsszelben, hogy a pénzek minél később érkezzenek meg. Elmondta azt is, hogy az új életpályamodell rendezi a szabadság kérdését is, ami 10 hetet jelent a pedagógusok esetében, illetve a kormánypártok javaslata szerint a heti kötelező óraszám 24 lenne. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a baloldal az eddigi sikertelenségét próbálja valahogy kezelni, ezért döntöttek úgy, hogy erre az ügyre megpróbálnak “rátelepedni”, nemcsak a parlamentben, hanem az utcán is. Az utcai akciók az utóbbi időben erőszakosak, ugyanakkor ezek a tüntetések kezdenek “kifulladni”: már csak pár száz, pár ezer ember vesz rajtuk részt. A tüntetések – Rotyis Bálint szerint – már nem a diákokról vagy a pedagógusokról szólnak; a politikusok és politikai aktivisták általánosságban a kormány ellen szólalnak fel.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS