Augusztusban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 358 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 ezer forintot tett ki – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2017 elejétől számítva mindössze két hónapban nem volt kétszámjegyű a keresetek éves növekedési üteme. Az augusztusi 3,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 8,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 11,4, a költségvetési szektorban 11,7, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőttek a keresetek.
A feldolgozóiparban 11,8 százalékos volt az éves béremelkedés és 378 800 forintot ért el az átlag, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 673 300 forint volt a bruttó átlagbér, 25,8 százalékkal nőtt tavaly augusztus óta. Az építőiparban 14,0 százalékkal 284 400 forintra emelkedett az átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási, valamint az infokommunikációs szektorban 10,4, illetve 10,1 százalékos emelkedéssel 611 500 és 601 800 forint volt az augusztusi bruttó átlagkereset. Az idegenforgalomban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 11,5 százalékos átlagos emelkedéssel 236 500 forintot tett ki.
A közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás terén 18,3 százalékkal 422 800 forintra nőtt a bruttó kereset, az oktatásban 328 400, az egészségügyben 343 900 forint volt a bruttó kereset, 3,1, illetve 9,8 százalékkal több, mint tavaly augusztusban. Az év első nyolc hónapjában a havi bruttó átlagkereset 359 800, a nettó átlagkereset 239 300 forint volt. A bruttó és a nettó keresetek 10,7 százalékos éves növekedése a 3,4 százalékos inflációt tekintetbe véve a reálkeresetek 7,1 százalékos növekedésének felel meg.
Az alkalmazásban állók száma a közfoglalkoztatottak nélkül 84 ezerrel nőtt tavaly augusztus óta, a vállalkozásoknál alkalmazottak száma 89 ezerrel nőtt, a költségvetési szektorban 12 ezerrel, a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 27 ezerrel csökkent.
Forrás: MTI
Török
2019-10-30 at 10:25
Ez rendben van,de láthatjuk nagyon kevés embert érdekelnek az eredmények,azt figyelik ki a hangosabb,ki mutat több erőt és arra szavaznak,ennyi.Ilyen egyszerűen működnek az okostelefonok és a Facebook által lebutított emberek milliói hazánkban.Lehet ötszörös fizetésemelést adni évente,le sem fogják sz@rni,ki a határozottabb,ki tudja megvédeni magát és szavazóit,ez dönt.
pampafu
2019-10-30 at 11:03
Királytigris hozzászólásait tisztelem, de jelen esetben a lényeg itt
lakozik.
Királytigris
2019-10-30 at 11:22
Így igaz, de a választásokon a szavazásra jogosultaknak kb. a fele vesz részt. Az elmaradottak másik felét, vagy azok egy részét, kellene megnyerni!
Királytigris
2019-10-30 at 10:18
Ez nagyon szép, viszont akkor a nyugdíjjárulék befizetések is ekkora mértékben növekedtek. Tehát akkor a nyugdíjak mértéke is ekkora mértékben növekedtek?
Kása mása
2019-10-30 at 10:54
A nyugdijszámitás alapja a befizetett nyugdijjárulék, és a ledolgozott
idő hossza. Ezt már megbeszéltük.A most nyugdij járulékukat megtermelőktől
nem lehet elvenni saját befizetésüket.
A gazdaság nagyobb teljesitményéből meg ők is kapnak.
A rezsicsökkentés,áfacsökkentés,gáz-villanyár támogatás meg részesülnek.
Királytigris
2019-10-30 at 11:10
Képbe helyezlek:
Felosztó-kirovó rendszer van, tehát a nyugdíjjárulékok befizetését osztják ki a nyugdíjasok között!
Ha emelkednek a nyugdíjjárulék befizetések, akkor minek is kell ennek arányában növekednie….?
Mária néni
2019-10-30 at 11:05
Aranyoskám !
Az összekulcsolt kézben mindig több marad, mint a szerteágazó
ujjak között.
Kása mása
2019-10-30 at 11:10
A kommunista Kádár erre azt mondta, nem a zsemlye kicsi, hanem a pofátok nagy. Sok dolgozó embert sértett meg vele.