Továbbra is Oroszországtól vesszük a földgázt, de változik az útvonal – Szijjártó Szentpéterváron tárgyal hétfőn

Jövő hétfőn Szentpétervárra utazik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol új, hosszú távú gázmegállapodásról tárgyal a Gazprom vezetőjével, Alekszej Millerrel. És ha minden igaz, akkor végre megkötik a régóta ígért hosszú távú gázszállítási szerződést. Az ár kivételével már minden el van döntve: tudjuk, hogy a földgáz dél felől, a szerb határon keresztül fog érkezni, és mennyisége évente 8,5 milliárd köbméter lesz. Korábban itthon nagy reményeket fűztünk a Fekete-tengeri földgázhoz, de most úgy tűnik, hogy nem fogunk vásárolni, és Ausztria sem, tehát Románia nem fogja kitermelni a “nemzeti kincsét”.

Magyarország energiabiztonsága a hosszú távon kiszámítható megállapodásban érdekelt. Korábban az orosz földgáz Ukrajnán keresztül érkezett hozzánk, és a nagy része tovább is ment Ausztria irányába. Tehát tranzitország voltunk, most viszont ez a helyzet jelentős mértékben meg fog változni. Magyarország a továbbiakban a Déli Áramlaton – Törökországon, Bulgárián, valamint Szerbián keresztül – kapja majd a földgázt. Ez a hálózat a tervek szerint már az idén ősszel üzemelni fog, Nyugat-Európa pedig átáll az októberben elkészülő Északi Áramlat 2-re, így a magyar tranzitország-szerep véget ér, és sajnos megszűnnek az ebből származó bevételek. A magyar külügyminiszter szerint helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását hazánkba a szerb–magyar határtól.

Keletről jön a földgáz 90 százaléka

A Nyugat és Moszkva között az Északi Áramlat 2 gázvezetékről kötött megállapodás minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz, valamint világossá teszi, hogy fennmarad Oroszország meghatározó szerepe Európa gázellátásában. Lavrov orosz külügyminiszter a minap, Budapesten az Északi Áramlat 2-ről elmondta:

mindenki támogatja ezt az együttműködést, aki osztja az energiabiztonsági szempontokat. Az Északi Áramlat 2 a Gazprom és öt európai partner közös vállalata.

A vezeték célja, hogy orosz földgázt szállítson Németországba a Balti-tengeren keresztül. Két 1230 kilométeres hosszú vezetékből áll, amelyek éves összkapacitása 55 milliárd köbméter gáz.

Nyugati gáz is érkezik

Tavaly megállapodás született a Shell-lel: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázkereskedő vállalata 2021. január elsejétől 2027. október 1-jéig egymilliárd köbméteres kapacitást foglalt le cseppfolyósított gázra. Ennek értelmében évente egymilliárd köbméter cseppfolyósított gáz érkezik majd, amelyet a visszagázosítást követően Magyarországra szállítanak a magyar–horvát gázvezetéken keresztül.

Mindez azt jelenti, hogy 2027 végéig a magyar gázszükséglet tíz százalékát a krki LNG-terminálról fedezik majd. A Shell-lel hosszú távú vásárlási szerződést kötöttek hat évre úgy, hogy évente 250 millió köbméter cseppfolyósított gázt vásárolnak majd. Ez az első hosszú távú szerződés Magyarország történelmében nyugati szereplővel. A szerződést olyan versenyképes áron kötötték, amelynek nyomán a magyar rezsicsökkentés eredményeit, vívmányait meg tudják védeni.

Szijjártó Péter annak idején azt mondta, hogy amikor Magyarország gázellátásáról döntenek, két szempontot vesznek figyelembe: a szállítás megbízhatóságát és az árat. Részben a koronavírus, részben az azt megelőző komoly túltermelési válság miatt az LNG ára a vezetékes gázé alá esett. Ezért úgy döntöttek, hogy az LNG szerepét megnövelik az ország gázellátásában. Ennek két előfeltétele van: az egyik a kapacitásfoglalás azokban a visszagázosítással foglalkozó kikötőkben, ahová a gáz megérkezhet, a másik pedig, hogy vásárolni kell a gáz kitermelőjénél, például Katarban, Norvégiában, vagy akár az USA-ban.

A román földgáz a tenger mélyén marad

Van még egy fontos hagyományos földgáz-összeköttetésünk, méghozzá Románia irányába, amit jelentősen fejlesztettünk. A magyar oldalról elkészült a szükséges infrastruktúra a fogadóállomásokkal, kompresszorokkal, és emellett a tavalyi év végére a román fél is megerősítette a csővezetékrendszert Bukarest és a magyar határ között. Azonban még mindig nem indult meg a romániai kitermelés, holott a Fekete-tenger alatt bizonyítottan óriási mezők várakoznak a kitermelésre. Szabályozási nehézségek miatt a projekt azonban jelenleg áll – kérdés, meddig, hiszen Romániának is nyilvánvaló érdeke, hogy minden akadály elháruljon az új kutakból származó földgáz szállításának megindulása elől.

Azt se tudni, vajon ki fogja kitermelni a tenger alól ezt a földgázt, ugyanis az amerikai Exxon már távozott a projektből, és csak az osztrák OMV maradt. De a magyar a kormány azzal, hogy szinte a teljes fogyasztásunkat lekötöttük az oroszok felé, már nemigen hagy teret a román gáznak. Úgy tűnik, hogy a következő 15 évben nem fogunk onnan nagyobb tételben vásárolni. Mi maradunk a rég bevált keleti irány mellett, és csak 10 százalék részesedés marad az említett nyugati cseppfolyós földgáznak. Az osztrákokat sem érdekli igazán már a román energiahordozó, hiszen ők rá fognak csatlakozni az Északi Áramlatra. Így tehát a románok nem tudják majd eladni a “nemzeti kincsüket”.

A helyzetet színesíti, hogy a most épülő balkáni vezeték találkozik a már működő Transzadriai vezetékkel, amely Azerbajdzsánból szállít földgázt Olaszországba. A két vezeték között a már meglévő görög–bolgár interkonnektoron keresztül könnyedén kapcsolatot lehet létesíteni. Tehát idővel délről elméletileg akár Kaszpi-tengeri földgáz is érkezhet hozzánk.

Fotó: MTI