Pesti Srácok

Tudhat ez a nemzet valamit, ha egy Magyarország-térképtől ilyen sokan berezelnek

Tudhat ez a nemzet valamit, ha egy Magyarország-térképtől ilyen sokan berezelnek

Idestova harmadik hete rugózik egy szépséges Magyarország-térképen a honi balliberális sajtó egy része. E térkép a Fidesz Lendvay utcai székházának egyik falát díszíti, s hazánk 1920 előtti határait, illetőleg vasútvonalait ábrázolja. Néhány agymosott honfitársunk bánatosan följajdult: Juj, csak meg ne sértsük a szomszéd népek érzékenységét!

A szóban forgó atlasz nem csak szép, hanem nagy is: széltében kitölti a székház tárgyalójának falát. E pompás díszlettel a háttérben ülésezett december közepén a Fidesz elnöksége, s ekkor készült az a fotó (lásd: vezető képünket), amelyet Orbán Viktor miniszterelnök megosztott Facebook-oldalán. S amellyel sikerült rálépni Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök bütykére, aki dacosan kijelentette: „Horvátország határai ott vannak, ahol vannak”. Ami azért is fura, mert a horvát azon kivételes határunk, amellyel a magyarok többségének nincs baja...

Pár nappal ezután viszont az ATV-s Csuhaj Ildikónak sikerült az alábbi kérdéssel megörvendeztetnie Gulyás Gergely kancelláriaminisztert a kormányinfón:

PestiSracok facebook image

Itt természetesen nem a hölgy személye a lényeges, hiszen akad több tucat balliberális kollégája és kolléganője, aki pontosan ugyanebben a tenyérbemászó formában tette volna föl a kérdést. Ő csupán egy prototípus.

Prototípusa annak a nemzeti érzéseitől megfosztott, lelketlenné tett nemzedéknek, amely elszenvedte a negyven évnyi kommunista-internacionalista, majd a harminc évnyi liberális-globalista agymosást. Az ő beteg koordinátarendszerükben a hazaszeretet, a magyar zászló lobogtatása, a gúnyhatárokon túli magyarokért való kiállás „magyarkodás”. A minket ért igazságtalanságokról, égbe kiáltó bűnökről való beszéd a szomszéd népek érzékenységének megsértése. Az országrablásra való emlékeztetés úgyszintén.

Íme, az agymosás végterméke: a magyartalanított magyar ember, a homo balliberalicus, aki egész életét békaperspektívában éli, bocsánatért esdekel, amiért magyarként létezni merészel, s honfitársaitól is azt követeli, magyarságukkal, tűzre való történelmi térképeikkel vagy az igazság kimondásával ne hergeljék a szomszéd népeket. Tudniillik rendkívül érzékeny lett a lelke szegény szomszédoknak, amióta komplett országnyi területeket kaptak a Nyugattól – a mi hazánkból...

Ismerős, ugye? „Legyünk a szomszédokra tekintettel, ne magyarkodjunk, de leginkább fogjuk be a pofánkat!” – üzeni nekünk évtizedek óta az éppen aktuális balliberális megmondóember, akit alkalmasint Kádár Jánosnak, Miklósi Gábornak, Medgyessy „Pezsgőző” Péternek, Kovács Laci bácsinak („Merjünk kicsik lenni!”) vagy éppen Fekete-Győr Andrásnak hívnak, aki a magyar helyett román elnökjelölt mellett kampányol.

Miközben nekünk szigorúan tekintettel kell lennünk a szomszédok lelki békéjére és üdvére – szomszédainkra ugyanez nem vonatkozik. Egyikük, Románia éppen ünnepnappá készül nyilvánítani Trianon gyalázatos évfordulóját. Ennyit tehát Csuhaj Ildikó kérdésének azon részéről, miszerint szomszédainkat irritálná Trianon. Frászt! Ők imádják Trianont. Csak minket gyűlölnek – mert létezésünk emlékezteti őket az ősbűnre. Tudják, amíg egy magyar is lélegzik a Kárpát-medencében, addig nincs biztonságban az ebül szerzett jószág. Gyanítják, soha nem mondunk le ideiglenesen megszállt földjeinkről, túszul ejtett magyar testvéreink millióiról. Soha!

Sztereotípia

Tegnap a 24.hu írt egy cikkecskét az őket változatlanul kínzó történelmi Magyarország térkép ügyéről. A Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor barátságosan meghívta és körbevezette a balliberális portál újságíróját a Lendvay utcai pártszékházban, és türelmesen elmagyarázta neki: bizony, nem ők tették oda azt a térképet, hogy azzal irritálják Csuhaj Ildit meg a szomszéd népeket, hanem az ott volt eredetileg is. Ám a kommunista időszakban egy kárpittal eltakarták. Az épület 2016-2017-os felújításakor „bújt elő” a térkép a textil alól.

A cikkből kiderült, hogy „az épületet három évtizeden át a Máramarosszigetről indult, fakitermeléssel dúsgazdaggá vált Groedel család lakta, ők 1905-ben költöztek be a Kármán Géza Aladár és erényi Ullmann Gyula tervei szerint megszületett épületbe. Az utcában a két világháború közt több épületet is birtokló, értékes műgyűjteményt felhalmozott családtagok az erdélyi, majd felvidéki és lengyel erdők kitermelésével a magyar vasútépítés létfontosságú részesei voltak, de számtalan középület és villa berendezése, illetve belső díszei is az általuk szállított faanyagból születtek meg” – írta a 24.hu, majd következett az a mondat, amelyért az eddigieket is idéztem:

Hogy miért? Például – most kapaszkodjon meg a 24.hu! –, mert 1905-ben ez volt Magyarország. Tádám! Vagy például azért, amiért a két világháború közti revizionista irodalom jeles alakjai között szép számmal voltak zsidó honfitársaink. Szerették a hazájukat, Magyarországot, tetszik érteni? A Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország! mond valamit? Vagy Szép Ernő Felhő című verse? Gondolom, semmit. Mindegy.

A jövő térképe

Nem tudom, miért, de idetolakodott elém egy régi kis történet emléke. Egyszer egy liberális ismerősöm ekképp fakadt ki: „Úgy fölpofoznám, akinek az autóján Nagy-Magyarország-matricát látok”. Persze, ennek gyakorlatba átültetésével később mégsem próbálkozott, mert bár agymosott liberális volt, azt azért tudta, a fogsorára szüksége lesz a későbbiekben is.

Ha még nem említettem volna, Gulyás Gergely azt válaszolta a szomszéd népek érzékenységéért aggódó ATV-riporternek: „Ha valakinek nyugodtan lehet érzékenysége , az éppen Magyarország, a világ magyarsága és a magyar nemzet”. Gyanítom, ebből egy szót sem értett az, akinek szánták. De sebaj, itt van egy Ismerős Arcok-idézet, hátha az segít:

Vagy így sem érthető? A Lendvay utcában vagy bárhol a világon féltve őrzött összes Nagy-Magyarország-térkép nem csupán a múlt és a jelen része, eldugott szobák, tárgyalótermek éke, naponta elmormolt imák tárgya. Akár tetszik ez egyeseknek, akár nem: e térkép bizony a jövő is.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.