Tudod, mi lesz holnap és holnapután?

Küldjünk fegyvereket Ukrajnának! Mi is vesszünk össze Oroszországgal! Mi is kezdjük el felvilágosultan vegzálni a nálunk levő orosz balett-táncosokat meg fociedzőket! Liberális demokráciához méltón mi is foglaljuk le a nálunk lévő orosz érdekeltségek magántulajdonait! Firkáljuk rá az oroszokhoz köthető boltok kirakatára, hogy „RUSSIAN SCUM”, ahogy a híresen toleráns náci Németországban csinálják most, meg a ’30-as években csinálták a zsidó boltokkal! Ilyeneket csinál amerikai parancsra, de talán saját agyalágyultságból is az Európai Unió elitje, és ilyenekre akarna rávenni minket a magyarországi baloldal. Jó, de utána mi lesz? A következményekért ki vállal felelősséget? Ki oldja majd meg őket? Egyáltalán érthető még a „felelősségvállalás” kifejezés?

Igen, igen, a morál az nagyon fontos. Amióta Nyugat-Európa újjáépült a világháborús pusztításból, majd elkezdett irreálisan magas életszínvonalon élni, azóta előtérbe került a morál. Amikor ők eljutottak ide, akkor nálunk még simán bebörtönöztek embereket egy rendszerkritikus punkdalért. Ennyivel előrébb járnak időben az elbutulásban. De aztán mi is eljutottunk ide; a magyarországi fogyasztás sosem látott szinten pörög, alig van parkolóhely a bevásárlóközpontoknál, az utcákon egyre fiatalabb és egyre jobb állapotú autópark flangál, és a budapesti agglomerációban meg a városok jelentős részében gombaként nőnek ki a földből az újabb és újabb Lila akác közök.

Egyre többen élnek olyan jómódban, hogy már nem kell aggódniuk a holnapi nap felől, mint amikor az MSZP-SZDSZ-kormány rommá adóztatta őket. Ráérnek hát moralizálni. Kitalálják, hogy a jómódjukat lehetővé tevő kormány helyett inkább olyan politikai erőt kéne hatalomba szavazni, amely tizenpár éve rommá adóztatta őket. Kitalálják, hogy teljes mellszélességgel álljunk bele az oroszok és az ukránok testvérháborújába, mert ugyan nem érint minket, de hát emberséghumánum, meg áldozatok, meg menekültek, meg hős Zelenszkij meg hatalommániás őrült agresszorsátán Putyin.

Oké, hogy morál meg ön-vállonveregetés, de azért ki vállalja a felelősséget, hogy Magyarországgal mi lesz? Hogy tízmillió emberrel mi lesz a TE jóemberkedésedért.

Gondoltál a következményekre?

Mi lesz a következménye Magyarországra nézve annak, ha összeveszünk az oroszokkal, mert a Fényességes Nyugati Morál meg persze még inkább az amerikai üzleti érdek ezt kívánja? Vagy csak a felelőtlen felnőttgyerekként lelki önmegvalósítás vakon bele a nagyvilágba? Így, hogy egyre kevesebbeknek kell aggódniuk a holnap felől, láthatóan el is szoktak tőle, hogy gondoljanak rá.

1941-ben beugrottunk mások háborújába, és ez lett a következmény (kép forrása: Fortepan)

Magyarország nemcsak a lakóhelyed, hanem a hazád, az örökséged, és a többi magyarral együtt a közös feladatod is. Mi lesz vele ilyen zűrös nemzetközi helyzetben egy hónap múlva, egy év múlva, tíz év múlva? Van erről elképzelésed, miközben azt követeled, hogy sodródjunk bele egy konfliktusba, amihez semmi közünk, és csak veszthetünk rajta? Ki gondolkodik ennyi idővel előre a követelőzők közül? Vagy csak kiben merül föl egyáltalán, hogy ennyi idővel előre is kell gondolkodni?

A nemzetközi viszonyok és benne egy-egy ország közép- és hosszútávú sorsa az sok lépéssel előre átgondolt sakkjátszma, nem pedig óvodai fogócska, ahol egyszer te kapsz el, máskor téged kapnak el – tét nélkül.

Van olyan, hogy mindent elveszíthetünk?

Az első világháborúba úgy léptünk be, hogy igazából semmit nem nyerhettünk, viszont rengeteg vesztenivalónk volt, de a szövetségeseink annyira rá voltak izgulva, hogy most kell agyoncsapni az ellenséget, hogy végül belerángattak minket, és végül tényleg rengeteget vesztettünk. Dereng még ez a történet? Csaknem félmillió magyar és még 200 ezer más nemzetiségű magyarországi életet, 232 ezer négyzetkilométer területet, 13 millió lakost, ebből 3,3 millió magyart. Ebből a 3,3 millió magyarból rögtön a háború után tízezreket gyilkoltak meg a magyar területeket megszálló román, szerb és cseh hatóságok. Mindezt azért szenvedtük el, mert a bezsongott szövetségeseink győzködése és zsarolása hatására beugrottunk egy olyan konfliktusba, amihez semmi közünk nem volt, és nem volt érdekünk beleugrani.

Megérte beleokoskodni mások háborújába?

A második világháborúban igazából már választási lehetőségünk sem volt, hogy melyik szövetségi rendszer szippant be minket teljesen: a németek ráncigáltak minket magukkal Sztálingrádig, aztán vissza egészen Ausztriáig. Dereng még ez a történet? Rommá vált az országunk, és elvesztettünk 350 ezer katonát, a málenkij robotról soha vissza nem tértekkel együtt 150 ezer civilt, belehalt a holokausztba 400 ezer magyar zsidó, és a háború végén Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában ismét meggyilkoltak összesen 100-150 ezer magyar civilt. Ez összesen több, mint egymillió magyar ember halála – azért, mert a legfőbb szövetségesünk ragaszkodott hozzá, hogy mi is vegyünk részt az ő őrületében.

Elesett magyar katonák a Don-kanyarnál, mások háborújában (kép forrása: filmarchiv.hu)

Hányszor lehet belelépni az úton ugyanabba a szarba?

Érdemes harmadszor is megpróbálni, milyen az, amikor semekkora mozgásterünk nincs? Jó lesz ez? Igen, rettenetes látvány az utcán fekvő halottak, a síró gyerekek, a hontalanná vált menekültek. Akin tudunk, segíteni kell, és közben hálát adni a Jóistennek, hogy ezúttal ez nem magyarok százezreivel történt, ahogy az elmúlt száz évben többször megesett. Épp ezért ismét megeshet velünk is. Akarod látni? Jó lenne, ha megint megtörténne? Megéri ezért beleokoskodni mások háborújába?

Megér nekünk ennyit Ukrajna, amely nem katonai szövetségesünk, nem politikai szövetségesünk, és ahogyan üldözi a kárpátaljai magyarokat, még csak nem is barátunk? Megéri harmadszor is bepróbálkozni mások érdekeiért? Azért, hogy egy csapat dologtalan baloldali politikus meg a jóléti unalmukban folyton moralizáló figurák Jó Embernek érezhessék magukat?

Biztos nagyon fontosak ezek az egyéni lelki önmegvalósítások, de ezt legyenek szívesek nem Magyarország sorsával játszva intézni!

Kinek az érdeke?

Miből fogsz fűteni októberben, ha elzárják a gázcsapot a teljesen elhülyült EU-s vezetők, ahogy azt a hazai baloldaliak is követelik? Mi lesz, amikor elkezd fázni otthon a gyereked? Szívesen megvásárolod három-négy-ötszörös áron az amerikai palagázt? Persze, tudom, amiatt nem lesz pénzed a sokkal drágább gázra, mer’ a Zorbán ellopta. Azt hiszed, ha Márki-Zay meg Gyurcsány megcipőzi Mészáros Lőrincet, akkor hirtelen mindenre is lesz korlátlan mennyiségű pénz, igaz? Nos, ha Mészáros Lőrinc teljes likvid és befektetett vagyonát azonnal szétosztanák az emberek között, egy hónapra sem fedezné azt a különbözetet, amennyivel drágább lesz a gáz, ha lekapcsolódunk az orosz csőhálózatról. De mondjuk, hogy ezzel kihúzod te is az októbert. És aztán?

Mivel fogsz fűteni novemberben? Mi lesz, ha fázni fog a gyereked? Vagy mi lesz, ha éhes lesz, de te már minden pénzedet elfűtötted, és Mészáros Lőrinctől se tudtok már többet elkobozni? Hol fognak az emberek dolgozni, ha kellő földgáz híján bedől az országunk ipara? Miből lesz megélhetésük az embereknek?

A gáz nemcsak üzlet az eladónak, hanem napi szükséglet is nekünk (fotó: Tanjug/Sinisa Kupinovic/bs)

Az lesz, hogy újra nyitva lesz az út az elszegényedés felé, amit a baloldal a 2000-es években már egyszer olyan szépen kikövezett az ország népének. De ez az út csak az európaiaknak lesz nyitva. Neked. Az európaiak lesznek rákényszerítve, hogy megvegyék az amerikai gázt, és ezzel megcsinálják az USA-nak a nagy üzletet. És mire kényszerülnek rá eközben az amerikaiak? Joe Biden elnök egyik tanácsadója, Cedric Richmond beszélt a lehetséges olajipari szankciókról, amelyeket az Egyesült Államok hozhatna Oroszország ellen:

„Amikor az olajról beszélünk, arról beszélünk, hogy itthon az amerikaiak fájdalmai fokozódnak, és megemelkednek a gázárak és a mindennapi kiadások” (…) „erre a döntésre még nem állunk készen”

Az amerikaiak fájdalmai, azok nagyon fontosak, úgyhogy ők nem szankcióznak. Inkább megparancsolják az európai csicskaállamaiknak a szankciókat, fájjon nekik! Legalább olyan önzetlen, jóbaráti hozzáállás ez, mint amit a Magyarországot kifosztó, katonáinkat vágóhídra küldő náci Németországtól tapasztaltunk legutóbb, amikor belerángattak minket az ő konfliktusukba.

Akkor mi legyen?

Nézd a menekülőket! Magyarok ezrei is jönnek. Többek között nekik nem akarta megadni a baloldal a magyar állampolgárságot. Most már persze nem tehet mást, beletörődött, hogy megkapták, de a baloldal sose adta volna meg. Még erőteljes ellenkampányt is csinált 2004-ben az erről szóló népszavazásra. Most viszont milyen jól jön, hogy a magyarság összetartozása nemcsak érzés, hanem papír is van róla. Ezek a magyarok így nemcsak menekültként jönnek, mint az ukránok, hanem haza, mert ők itt is otthon vannak. Azért, mert Magyarország 2011-től végre felelősséget vállalt értük. Az előrelátó felelősségvállalás kifizetődő. Hallod, baloldal?!

kép forrása: Facebook

A kormányt már az foglalkoztatja, hogy az ukrajnai menekülteket becsatornázza a közmunkaprogramba, a magyar munkaerőpiacra, a gyerekeket pedig az oktatásba, hogy valamilyen szinten tudjon folytatódni az életük az itt tartózkodásuk idején. Ez az előrelátó felelősségvállalás, ami tényleg segít embereken. Nem pedig az, amikor ötliteres termoszt kunyerálsz kölcsönbe a Facebookon, hogy 300 forintos ráfordítással lefőzött cukros teával pózolj a Jó Ember szerepében.