Szemfényvesztés Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki törekvése, a DK vezetője nem kormányt akar alakítani, hanem egy új politikai termékkel, a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésével házal. Gyurcsány pontosan tudja, hogy esélye sincs arra, hogy újra kabinetet alakíthasson, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a szavazati jog körül kialakult vitával még tovább mélyítheti a baloldali politikai erők közötti árkokat, amelytől ő, és pártja megerősödhet, sőt, a legerősebb tényezővé válhat az ellenzékiek között – olvasható a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában.
A hetilap vezércikket, és egy nagyobb összeállítást is szentelt a témának. Utóbbi, Stumpf András írásában citálja a baloldal megmondóemberét, Tamás Gáspár Miklóst, aki szerint Gyurcsány Ferenc ismét bebizonyította, hogy rossz politikus. Stumpf ennek ellentmondva jelentette ki, hogy Gyurcsány a szavazati jog körül kialakult hisztériakeltéssel épp most bizonyítja be, hogy jó politikus, mert egy olyan témával tematizálja a közéletet, amely – bár a legtöbbünknek nem lenne gusztusa – meghozhatja a gyümölcsét. A cikk emlékeztet a Publicus Intézet augusztusban közzétett kutatására, amelynek adatai szerint a magyarok harmada elutasítja a határon túliak jogát a magyar állampolgársághoz, ugyanez az arány az MSZP-szimpatizánsok körében kétharmados. Utóbbi körök mindössze negyede tartja helyesnek, hogy a külhoniak szavazhatnak is a magyarországi választásokon, ami a szerző szerint kincsesbányát jelent Gyurcsánynak a MSZP széthullásának pillanataiban.
Gyurcsány tudatosan nyúlt bele a darázsfészekbe
A Publicus adatai ráadásul még aggasztóbbak annak fényében, hogy a teljes hazai lakosság körülbelül kétharmada ellenzi a határon túli magyarok szavazati jogát, és még többen azt, hogy az érintettek szociális juttatásokat is kapnak. Hetvenhét százalék azok aránya, akik elutasítják, hogy a kormány megkönnyíti a kettős állampolgárok szavazását, míg a külföldön dolgozó magyar állampolgárokét megnehezíti, ami azt mutatja, hogy Gyurcsány tudatosan nyúlt bele a darázsfészekbe. A bukott miniszterelnök ugyancsak tudatosan butította le a kommunikációt az ügyben, és próbál elhitetni olyan blődségeket az emberekkel, hogy a Fidesz kétharmadának alapját az Erdélyből jött voksok teremtették meg, de a fenti kutatási adatok alapján a magyar társadalomban eleve van egy elutasító hozzáállás a kérdésben, és Gyurcsány erre a piaci résre repült rá. Gyurcsány Ferenc pontosan tudta, hogy még baloldal véleményformálói is nekimennek a vállalhatatlan kampánytéma miatt, és épp ez volt a célja: azt tudja, hogy a Fideszt jövőre semmiképpen sem győzheti le, de a baloldali erők további, szisztematikus gyengítésével az öt év múlva esedékes választásokon az ellenzék vitathatatlan vezetője lehet.
Búcsú Csíksomlyóban: Tudatos félrevezetés, hogy a Fidesz kétharmada Erdélyben dőlt el. Fotó: MTI/Veres Nándor
Politikai számításból elkövetett bűn volt a 2004-es hisztériakeltés
Hasonló következtetésekre jutott az ugyancsak a külhoniak választójogának ügyében írott vezércikkében Borókai Gábor. A Heti Válasz főszerkesztője szerint bármit mond is Gyurcsány Ferenc, letett arról, hogy még egyszer Magyarország miniszterelnöke legyen. Erről árulkodik a fenti kezdeményezése, amelynek kommunikációjában ráadásul tudatosan félremagyarázza a külhoniak voksainak a magyarországi politikai erőviszonyokra kifejtette hatásait. Borókai szerint nem kérdés: Gyurcsány sosem tanulta meg a leckét, hogy a politikus célja nem lehet más, mint a teremtés és az adás. A választási győzelemhez szükséges többség nem érhető el kizárólag vádaskodó, gyűlölet – és félelemkeltő üzenetekkel. A szerző szerint Orbán Viktor kormányára is ráfér a kritika, de emlékeztet: a miniszterelnök akkor is testvérként tisztelte a határon túli magyarokat, amikor tőlük politikai hasznot nem remélhetett. Borókai Gábor következtetése szerint Gyurcsány 2004-es, a külhoniak ellen indított hisztériakeltése nem a rossz helyzetértékelésen alapuló baklövés volt, hanem politikai számításból elkövetett bűn.
Forrás: Heti Válasz. Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
Facebook
Twitter
YouTube
RSS