Túlzó ítélet? Börtönbüntetést kapott a férfi, aki a "rabszolgatörvény" miatti tüntetésen két tojást dobott a rendőrökhöz
Spontán tüntetést tartott az ellenzék 2018 decemberében a Kossuth téren, hogy így mutassák ki nemtetszésüket az általuk csak "rabszolgatörvénynek" nevezett javaslattal kapcsolatban. A felhergelt tömeget az ellenzéki politikusok nem tudták kontrollálni, a tiltakozás vandalizmusba csapott át. Az Országházat biztosító rendőrsorfalat többször is megrohamozták a demonstrálók, köztük N. András is, akinek ügyét szerdán tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A férfit az ügyben eljáró bíró egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélte két és fél évre felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős, ugyanis N. és védője első körben felmentésért, majd enyhítésért fellebbezett. Bár a férfira nem sikerült rábizonyítani, hogy valóban eltalálta a rendőröket, a bíróság mégis hivatalos személy elleni erőszak miatt ítélte el.
Másfél éve, a választási bukás után sem sikerült kihevernie a vereség okozta sokkot a hazai ellenzéki bagázsnak, akik rendületlenül hittek abban, hogy ők lesznek "a kormánybuktató erő", így aztán nem is sokat teketóriáztak, hogy mindenből óriási közfelháborodást próbáljanak kelteni, hogy egyfajta tüntetéssorozat induljon el Magyarországon. Ehhez pedig megtalálták a megfelelő ürügyet is, éppen a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat elfogadásánál: az utcákon több ezer embert tüntetett napokig, majd az MTVA-székház elfoglalásának emlékezetes kísérlete, amiből néhány "k*rva erős kép is" született. Mint ismert, a felbujtás határát súroló politikusok betörtek a közszolgálati tévé székházába, ahol mindenképpen kamera elé akartak állni. Pedig a törvénymódosítással éppen a munkavállalóknak kedvezett a kormány, a változtatás célja ugyanis az volt, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy önszántukból többet dolgoznak.
Erőszakmentes tüntetéssorozat. Ja, nem
Több napon át tartó demonstrációt szervezett az ellenzék 2018 karácsonya előtt, ami sokszor már nemcsak provokációból állt; a tüntetők megfékezésére a rendőrök többször könnygázt használtak, mivel azok be akartak jutni a parlamentbe, hogy megakadályozzák a képviselőket a jogszabály-módosítás elfogadásában. Köztük volt N. András is, aki a bíróság szerint bizonyítottan két tojást dobott a rendőrökhöz. Kiderült: el is találta volna őket. A szerdai tárgyalásra a bíróság beidézett tanúnak egy, akkor a helyszínen szolgálatot teljesítő civil ruhás nyomozót, aki bírói kérdésre elmondta, hogy a vádlottat nem ismeri, 2018 telén szűrőtevékenység volt a feladata, a tömegben volt, és ha rendellenességet látott, jelentett a felettesének. Elmondása szerint az akkori tüntetésekre jellemző volt a tojásdobálás, azonban olyan is előfordult, hogy üveget dobtak a rendvédelmisek irányába.
Rendőröket dobáltak tojással, üveggel
A tanú elmesélte, hogy a decemberi tüntetéseken is jelen volt, azonban már nem tudja elkülöníteni a napokat; arra emlékszik, hogy a tojásdobálás miatt történt rendőri intézkedés. Kint volt a tömegben és látta, hogy jön egy férfi, akinek egy tízdarabos papír tojástartó volt a kezében, amit aztán a ruházata alá rejtett. Az elkövetőt követték, ám nem tudtak a közelében maradni; a tartót később a földön találták meg, elmondása szerint többen is elvettek azokból a tojásokból, amiket a rendőröknek dobtak. Az ügyben érintett férfit követték és intézkedtek vele szemben. A vádlott ügyvédjének kérdéseire válaszolva a beidézett rendőr elmondta, hogy többen dobáltak, azonban azt már nem látta, eltalálták-e az egyenruhás kollégáit, nem tudja, hol landoltak az eldobott tojások, csak a mozdulatot látták, és számára egyértelmű volt, hogy a cél a rendőrsorfal volt.
N. András azt elismerte, hogy valóban dobott tojásokat, ám tagadta bűnösségét, hiszen szerinte nem az volt a célja, hogy a rendőröket eltalálja, ő a parlamentet célozta és úgy gondolja, hogy ez a "véleménykinyilvánításba" belefér. Az ügyben eljáró ügyész beszédében kiemelte, hogy fenntartják a vád korábbi állításait, a vádlott védekezését nem fogadják el, mivel N. András a parlament előtt járőrsorfal felé dobott, hiába az Országházat akarta eltalálni, a rendőrök az útban voltak, így őket is érte a dobás.
Mikor a sorfal irányába dobta a két tojást, számolnia kellett volna azzal, hogy eltalálja a rendőröket, az egyik tanú szerint guggoló testhelyzetből dobott a vádlott, még ha nem is akarta a rendőröket eltalálni, belenyugodott abba, hogy eltalálja a rendőröket
– olvasta fel az ügyész, aki szerint N. nem bízhatott könnyelműen abban, hogy a tojás nem találja el a rendőröket. Szavai szerint a bírói gyakorlat szerint ez nem más, mint erőszak, és a gondatlanság fel sem merül. Az ügyész indítványozta, hogy N. Andrást bűnösnek mondják ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, enyhítő körülményként pedig vegyék figyelembe, hogy több kiskorút nevel, valamint büntetlen előéletű, míg súlyosító tényező, hogy tojásdobálás már nem először fordul elő a tüntetéseken.
A bíróság erős embere
Bár N. hibázott, amikor a tüntetés hevében és az Orbán-fóbiája miatt tojást vitt magával, hogy azokat eldobja, nem szabad elmenni amellett, hogy ezért börtönbüntetést adni súrolja, ha már át nem lépi a nevetségesség határát. Az ügyészségtől és a bíróságtól is túlzó, hogy egy több kisgyermeket nevelő családapát így meghurcolnak. Az pedig, hogy ráhúzzák a vizes lepedőt N.-re, akire rá se tudták bizonyítani, hogy eltalálta a rendőröket, a szerdán beidézett tanú pedig fel sem ismerte, mindenképpen érdekes.
A bírónak amúgy korábban is volt már szép húzása: ő volt az, aki idézés nélkül, teljesen szabálytalanul, idézés nélkül portálunk hírigazgatója, Szarvas Szilveszter rendőrség általi előállítását kérte. Egy Czeglédy Csabával kapcsolatos rágalmazási perben, ami nyilván sokkal enyhébb és piszlicsárébb dolog, mint egy komoly büntetőügy. Tömöry döntése miatt kollégánkat arccal és névvel, személyes adataival a Police.hu körözési listájára is feltették a bűnözők közé, mintha Szarvas Szilveszter is az lenne. Azaz bárhol az országban elfoghatták és őrizetbe vehették volna (a bírói meghallgatásig).
De vissza a szerdai ügyre, N. András védője a perbeszédben elmondta, hogy a tojásdobálás évszázadok óta a véleménynyilvánítás része, védence is ezzel élt; szerinte fel sem merül a hivatalos személy elleni erőszak, ugyanis védence a parlamentet célozta, meg amúgy is, külföldön ennél sokkal súlyosabb dolgok történnek. N. András védője azt mondta, hogy a tojásdobáló tíz méterre lehetett a sorfaltól, és az a megállapítás is téves, hogy egy tízes tojáspapírt vitt magával, ugyanis négy volt nála otthon a hűtőben, azokat vitte magával; és a tanúk sem emlékeztek, hogy bármelyik rendőrt eltalálta volna a vádlott, ezért mivel szerintük bűncselekmény nem történt, felmentést kérnek.
A rendőrök és az én célom nem keresztezte egymást. A rendőrök az Országházban zajló plenáris ülést akartak megvédeni, én nem akartam oda bejutni. Kitartok amellett, hogy a parlamentet találtam el, ha balhézni akartam volna, akkor maradtam volna tovább is, ám elmentem, a rendőrök is a Bank utcánál találtak meg, ott egyből beismertem a dobálást
– mondta az utolsó szó jogán a vádlott. Egy rövid szünet után a bíró kihirdette az első fokú ítéletet, amiben N.-t bűnösnek mondták ki, ezért 1 év 4 hónap börtönbüntetést szabott ki rá 2 év 6 hónapra felfüggesztve, továbbá 43875 forint bűnügyi költségre kötelezték a férfit.
Az ítélet nem jogerős, ugyanis N. és ügyvédje fellebbeztek felmentésért, majd enyhítésért.
Fotó: MTI
