Pesti Srácok

A Bajnaibőrbe bújt Vadai Ágnes

A Bajnaibőrbe bújt Vadai Ágnes



PestiSracok facebook image

A nemzetpolitikában is korszakváltást tart szükségesnek Bajnai Gordon. A baloldal sírásójamegmentője csütörtökön Budapesten azt mondta: szerzett jogot nem lehet visszavenni a határon túli magyaroktól, így állampolgárságukat és szavazati jogukat is tiszteletben kell tartani 2014 után.


Azt azonban elfelejti Bajnai, hogy sohanem is akart nekik jogokat adni. Pár hónapja a Klubrádiónak ugyanis bevallotta, hogy nem vett részt a 2004. december 5-i népszavazáson. Bajnai most csütörtökön azt mondta, hogy „felelős politikus nem cselekszik a nemzet érdeke ellen”. 2004-ben úgy tűnik, mégis megtette. Bajnai azt is mondta, hogy „a nemzet egy magasztos fogalom”, amelyhez azonban realistán kell közelíteni. Hogy mit is jelent nála a realizmus ez esetben, azt jól példázza, hogy 2009-ben a szlovák nyelvtörvény-vita kellős közepén, Sólyom László Szlovákiából történő kiutasítása után Mesterházy Attilával közösen ellátogatott a Szlovák Nagykövetségre, hogy együtt ünnepeljen a Fico-kormány nagykövetével a „Szlovák Köztársaság Nemzeti Ünnepe és a Haderő Napja” alkalmából rendezett fogadáson.


Szerencsére azért Bajnainak jutott ideje csütörtökön az önkritikára is. Károsnak nevezte ugyanis, hogy a baloldal a kettős állampolgárságról szóló 2004. decemberi népszavazás idején "egy tragikusan rosszul feltett kérdésre" válaszul szociális irigységet keltett a külhoni magyarokkal szemben. A miniszterelnököt akkor Gyurcsány Ferencnek hívták, Bajnai Gordon évtizedes cimborájának. A Demokratikus Koalíció vezetője egyike volt azoknak, akik 2010-ben nemmel szavaztak a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáson (a másik Molnár Csaba, DK-alelnök és Szanyi Tibor, az MSZP jelenlegi alelnöke). Vadai Ágnes, szintén DK-s politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy „Gordon közülünk jön”, és politikája is a DK-hoz áll a legközelebb, így nem határolódhat el túlságosan. Ennyit az ellenzéki összefogás várható dilemmáiról.


Bajnai Gordon szerint tehát korszakváltásra van szükség a nemzetpolitikában is. Biztosan elkerülte a figyelmét, hogy ez a korszakváltás 2010-ben már megtörtént a Trianon-emléknap bevezetésével, a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával, melynek eredményeként 2011. január 1. óta 422 870 magyar vagy magyar származású személy kérte a honosítását. Bajnai szerint a "semmit róluk nélkülük" elvnek kell vezérelnie a mindenkori kormány nemzetpolitikáját. A fentiekből az látszik, hogy ő csak a „nélkülük”-et tartja fontosnak.
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.