Pesti Srácok

„Mi nem fogunk világtörténelmet írni…” – Kuncze Gábor, 2013. október 23.

„Mi nem fogunk világtörténelmet írni…”  – Kuncze Gábor, 2013. október 23.

Hát így nem is… De mondjuk ezt egy Kunczétól nem is várnánk el. Ehhez az kevés, hogy a Mackó eljárogat a Gyuriferiékhez főzni, hogy közösen megalkossák a baloldali összefogás receptjét. Ki is főztek ők valamit 23-ára, ami nekik fincsi volna. Kuncze azonban egyaránt tehetségtelen szakács és politikus, mert egyáltalán nem érti a baloldali dilemma lényegét, így többiek elhúzódtak a kondértól. Kriptaliberális barátunkat egy rendőrakadémiai idézettel szeretnénk a tévelygésből helyrebillenteni: Kivételesen a rossz segget nyalja, kedves Mauser!”
PestiSracok facebook image

Korábbi posztunkban is utaltunk rá, hogy a baloldal szélesebb palettát kínál jövőre a választóinak, lesz MSZP, meg PM, meg E14, meg DK, meg a Liberálisok, meg a Szociális Unió, meg a Magyarországi Szociáldemokraták, meg az LMP, ha addigra elkurvul. Ez a sok pártocska (mínusz LMP) október 23-án azért gyülekezett össze, hogy arról beszéljenek, amit nem akarnak igazán megtenni. Most erre az összefogás dologra gondolok, mert a méltó ünneplés alanyi jogon fel se merülhetne bennük. Nehéz is lett volna elképzelni például a Mesterházyról, hogy 56’ témában érdekelt, mikor néhány napja még Naésgyula szobrot avatott a székházban. Nem. Ezen a szerdán mindenki a saját összefogás-verzióját ismertette a nagyközönséggel, de csak Gyuriferi gondolta úgy, hogy meg is szavaztatja a nézőket, akik spontán skandálást küldtek emelt díjas SMS-ek helyett. Csak értelme nincs sok ennek az egésznek, mert hiába az összefogás, ha közben elveszik a baloldali szavazók választási lehetősége, az alternatíváé, amit elvileg a szoci pártok és szervezetek külön-külön képviselnek.

Fondorlatos Kuncze Gábor a felszólalásában hosszan érvelt az összefogás módszertanáról, a közös listaállításról, listavezetőről. Csakhogy, ha mind összefognak, semmi sem fog változni, mert az összes vezérecske ugyanaz maradt, aki volt. A baloldali szavazó számára mindig lesz valaki, aki kilóg a szegfűcsokorból. Ugyan ki lenne az a közöslista-vezető, akinek az arca olyan áthatóan sugárzik a megújulástól, hogy elvakítsa fényével a szavazót, és ne vegye észre a körülötte sötétlő régieket. Kuncze expozéját emiatt könnyű lefordítani: nekünk jóarcú, esetenként jószándékú baloldali balekok kellenek, akik megválasztásuk esetén az aktatáskában becsempészik a baloldal nemszeretem politikusait a Parlamentbe. Ezzel bízta meg őt a Gyuriferi főzés közben, hogy dumálja meg a tömeget a mentelmi-jogáért. Viszont ez az elképzelés a többieknek nem igazán lenne jó…

A baloldali pártocskáknak láthatóan nincs igazi programjuk. Illetve a kormány az orbánváltás a programjuk, semmi más. Szerdán sem azon egyezkedtek, hogy mit is akarnak másként, hogy hogyan lehet a különböző választási programokat egybecsiszolni, mert azok nincsenek. Hanem arról, hogy hogyan lehet az egymás számára vállalhatatlan embereket egybemontázsolni összefogás címén. Milyen legyen az ültetési sorrend, hogy ne verekedjenek össze, miközben a tanárnéni másfelé figyel.

Mesterházy jól érzi, hogy valakinek ki kell maradnia az összefogásból, különben az hiteltelen lesz. És nagyon is jól tudja, ki a kóró, akit ki kell tépni a csokorból. Eredetileg azzal a gondolattal állhatott fel a színpadra, hogy „ha nem akarjuk ezt most is elbaszni gyerekek, akkor nem szabad összefogni akárkivel… A vállalhatatlanokkal nem… Az elkunczésodott, lejárt szavatosságú Ferivel biztos nem. Meg a Gordival sem. Illetve a Gordival igen, de a szoborkéselős Dopemannel nem”. És már vette volna a levegőt, hogy ezt virágnyelven elővezesse a tömegnek, amikor megbeszélés szerint elkezdték skandálni az „ÖSSZEFOGÁS!”-t a gyurcsányisták… A picsába - gondolta Attila - most basszuk el gyerekek, most basszuk el… Aztán mégsem merte elmondani az őszintét


Mégiscsak jó húzás volt ez a Kuncze a Gyuriferi részéről… Ők így ketten most meghekkelték az eddig kitalált fékezett habzású egybeborulást. Hiába osztogattak szét 10.000 tollat az összefogók. Hiába találták ki már a módszert is, hogy ki-kinek fogja kölcsönadni a tollat a szavazás napján, ha kormányt Orbánt akarnak dönteni. Mert az egyszeri baloldali szavazó kezében megremeg majd a penna, ha arra gondol, hogy miért is fog ő szavazni. Hogy ez a korlátozott összefogás ér-e valamit. Hogy kiből kér, és kiből volt neki is elege, az lényegtelen, mert a kunczeizált Gyuriferi és a gyuriferizált Kunczegabi már elültette a kétkedés magvait. Ezért nem fognak azok a tollak világtörténelmet írni, még akkor sem, ha a Viktornak is pusztán annyi üzenete volt 23-án, hogy össze kell fogni! A baloldal ellen. Itt sincs sok választás, egyelőre nem látjuk a meghirdetett célokat, amiért érdemes lesz majd szavazni menni 14-ben. De a Viktor legalább konkrét. Remélem a Piréz, vagy a Mongúz hozott nekem is tollat. Hátha lehet azzal mégis történelmet írni. Vigyorogva. Jobb kézzel.
Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

A szerkesztett tartalom felelőssége és az érettségi

Magyar ugar május 5.
Tegnap történt, a Facebookon én is megemlékeztem róla, egy érettségiző lány, akit az Index interjúvolt meg, valami olyasmit mondott (az Index címadása alapján is), hogy a nehéz magyar érettségi a vesztes kormány bosszúja a fiatalokon. Ha valaki odakattint és megnézi a tegnapi posztomat, láthatja, nem az érettségi első napján átesett interjúalanyt bíráltam, hanem az újság címadásán háborodtam fel.