Pesti Srácok

Hova nem érdemes menekülni az oktatási reform elől

Hova nem érdemes menekülni az oktatási reform elől

A kiszámíthatóság fontos emberi tulajdonság, a magyari, rinyaérzelmű politikafüggők pedig adnak is erre. Reggel

jött a hír

, hogy a kormányzat ismételten át szeretné alakítani a teljes oktatást. A reform egyik

meghatározó elemének szánják a képesség- és tudásmérést

, melyek eredménye az általános iskola elvégzése után döntően befolyásolná, hogy a gyerek merre tanul tovább. A gyengébben teljesítőket a szakiskolák felé irányítják, a jobbakat a gimnáziumok felé. Ahogy vártam, rögtön meg is jelentek a „

teúristenmilyenországbanélünk

PestiSracok facebook image

” hashtaggel diktatúrázó sóhajtozások, melyekben a „

most pakolom fel a gyereket és megyünk el innen

” kitétel a demokratikus minimum. Arról most nem nyitnék vitát, hogy jó dolog-e kompetencia-tesztekkel zaklatni 13-14 éves kiskölköket, vagy egyáltalán érdemes-e megpróbálni megfeleltetni, az amúgy folyamatosan változó, „munkaerőpiaci igényeknek” az iskolai képzést. Messze nem vagyok ennyire elmélyült ismerője e területnek. Egy pepszi szigorlat senkit nem tesz oktatási szakemberré, kivéve persze, ha függetlenértelmiségi, de az meg nem vagyok… Meg amúgy is, a tanárok emberi minőségén, felkészültségén több múlik, minthogy pár oktatáspolitikusnak mit sikerült kitalálni egy unalmas kedd délután. A fogaknak csikorgatása és az

el kell innen menni

szövegek viszont jól rámutatnak, milyen embereket képzett eddig a magyar közoktatás. Az indulatos, de teljesen fogalmatlan típust. Ugyanis

elég nehéz lesz elmenekülni innen egy olyan országba, ahol az írni-olvasni képtelen gyerekeket felveszik gimnáziumba

. Ez annyira magyari specialitás volt ezidáig, hogy nyugodtan fel lehetne írni a hungaricumok listájára a téglaporból készült pirospaprika és a 0 százalékon álló Együtt mellé. Mert a sok elmenekülni szándékozónak érdemes elolvasni a vágyott célországoknál az apróbetűt is, mint a hitelszerződésen. Például a pont nekik szóló Határátkelő.blog.hu-n egy

beszámoló a svájci közoktatási rendszerről

. Az meg ügye az legvágyottabb ország, ahol mindenkinek van saját kakukkos órája, lilák a tehenek és pénz nő fű helyett a domboldalon. Ebben a vágyott, idilli országban, legalábbis a poszt írója otthonául szolgáló német nyelvterületen,

rögtön az alsó tagozat után bontják 3 csoportra képességeik alapján a gyerekeket

. Bizony 10-11 éves korban teszik őket a képességfelmérés borzalmainak és

ítélik őket csőszerelésre életük végéig

, legalábbis ahogy az

elkellinnenmenni

szószólói ezt látják. Persze érthető, hogy minden szülő szeretné, ha az ő fiából

tűzoltó, katona, hegyeket terelő juhász

bankigazgató, kutatóorvos lenne, csak éppen a

ttól, mert beíratja minden alkalmatlansága ellenére egy középesen szar gimnáziumba, még ez nem fog bekövetkezni

. Nagyobb eséllyel lesz belőle egy semmihez sem értő 18 éves a végén, aztán mehet felvételizni az ELTE Tátikára hivatásos forradalmár szakra… Visszatérve a példaként hozzott Svájcra, ők sem a fáról szüretelték le a jólétet, hanem t

öbbé-kevésbé mindent pont az ellenkezőképpen csinálnak, mint ahogy a tökéletes társadalmi berendezkedést kereső libnyaf vélekedik a világról

. Fegyverbuzik, munkamániások és rendes szakmát adnak a gyerekeiknek az önkifejezésre való bátorítás helyett. Aztán lehet az egész reformból megint annyi valósul meg, hogy a tanárok kapnak néhány száz oldalnyi tesztet, mint a hoffmanni reformkorban...      

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.