Több tanút is meghallgattak az UD Zrt-per megismételt elsőfokú tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Tanúvallomást tett az ügy sértettje, az MDF volt alelnöke, Almássy Kornél, de meghallgatták az OTP Bank vezérigazgatóját, Csányi Sándort is. A bankelnök vallomásában cáfolta, hogy bárki is megbízást adott volna Dávid Ibolya megfigyelésére, és azt állította, az MDF elnöke a párton belüli hatalma megtartása érdekében hozta nyilvánosságra a hangfelvételeket.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Tanúk meghallgatásával folytatódott Dávid Ibolya és Herényi Károly megismételt elsőfokú büntetőperének, az úgynevezett UD Zrt-ügynek a tárgyalása szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az MDF korábbi elnökét és alelnökét társtettesként elkövetett kényszerítéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eredeti vád szerint 2008. szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. A hanganyag eljutott Dávid Ibolyához és Herényi Károlyhoz, s az anyaggal azt kívánták elérni az elnöki pozícióra törő Almássy Kornéllal szemben, hogy ő és támogatói lépjenek vissza, Almássy „húzzon el a közéletből”, és álljon Dávid Ibolya mellé. Az ügyész szerint a két vádlott „súlyos hátrányt helyezett kilátásba”, hogy a „megfenyegetettben komoly félelmet keltsenek”. Almássy ezek után 2008. szeptember 29-én mind a frakcióból, mind a pártból kilépett.
Csányi tagadta, hogy befolyása lett volna az UD Zrt-re
Csányi Sándor, az OTP Bank vezérigazgatója vallomásában elmondta, az elsőrendű vádlott 2008. szeptember 11-én találkozót kért tőle. Mivel a bankár akkoriban jó viszonyt ápolt az MDF elnök asszonyával, így másnap az OTP központi irodájában találkoztak, ahol Dávid egy olyan telefonbeszélgetés hanganyagát és egy CD-t tett elé, amin az elnök-vezérigazgató folytat tárgyalást Tóth Jánossal, az UD Zrt. egyik tulajdonosával. A Tóth János és Csányi közötti beszélgetésből a vádlottak szerint kiderült, hogy Almássy és köre nemtelen eszközökkel, Dávid Ibolyáról gyűjtött információk felhasználásával akarják befolyásolni a közelgő elnökválasztást. A megbízást a vádlottak szerint az a Tombor András adta ki, aki kétmilliárd forinttal akart támogatni egy Almássy fémjelezte Magyar Demokrata Fórumot. Csányi azzal védekezett, ő biztos volt benne, ilyen információgyűjtés nem történt, és ennek bizonyítására felhívták a társalgás másik szereplőjét, aki szintén tagadta, hogy bárkire is adatokat gyűjtöttek volna. Ehhez az elnök asszony annyi fűzött hozzá, szerinte a kihangosított telefonálás egyértelműen „megrendezett volt”. A MLSZ elnöke bírói kérdésre leszögezte, azért nem volt „rögtön elutasító” a felvételen és azért „kért időt”, mert kíváncsi volt, „mi fog történni”. A bankár beszélt arról is, noha privát vállalkozásai sok megbízást adtak az UD Zrt-nek, mégsem bírt befolyással a cég felett, közvetlen utasítási joga pedig nem volt.
Csányi szerint Dávid Ibolya hazudik
A tanú szerint Dávid Ibolya a találkozón azt kérte tőle, mondja meg Almássynak, „húzzon el a közéletből”, lépjen ki a pártból, különben a felvételek nyilvánosságra kerülnek. Csányi erre kijelentette, hogy „őt ezzel nem lehet zsarolni”, valamint csodálkozott, hogyan került egy feltételezhetően a titkosszolgálatok által rögzített hanganyag az MDF elnökéhez. Ennek ellenére Csányi átadta Almássynak az üzenetet, aki azonnal közölte, nem fog visszalépni. A tárgyaláson elhangzott, Dávid szerette volna magával vinni a leiratot, de az OTP vezérigazgatója nem adta neki vissza, majd közölte, „ő dönti el, hogy az irodájából mit visznek ki”. Csányi azt is határozottan állította, hogy a vádlott bárhogy is „formálja a vallomásokat”, „nem adtak megbízást, nem volt munkavégzés és nem történt fizetés sem”, majd kijelentette, Dávid Ibolyának a hangfelvételek nyilvánosságra hozásával nem a demokrácia megvédése volt a fő célja, hanem a párton belüli hatalma megtartása”. Kettejük szembesítésére is sor került, ami természetesen nem vezetett eredményre. Dávid tagadta, hogy ő bárkit is zsarolt volna, hiszen ő csak azt kérte, hogy pártbeli ellenfele, Almássy Kornél lépjen vissza, mert „tisztességtelen alak”, illetve közölte, tudja jól, hogy ami a hanganyagban szerepel, az „nagyon dehonesztáló volt Csányira nézve, hiszen egy lehallgatáshoz kérték az engedélyét”. Csányi azzal vágott vissza, hogy „nagyon sajnálja, mert korábban jó kapcsolatokat ápoltak, de Dávid Ibolya hazudik, amikor azt állítja, nem történt zsarolás”. A bankvezér azt is állította, hogy Dávid Ibolya tudja jól, Almássy nem akart sem róla, sem az MDF-ről információkat gyűjteni, „viszont sikerült egy fiatalember karrierjét tönkretenni”. Dávid Ibolya azonban kitartott amellett, hogy az „UD Zrt. működése fekete munkák sokaságáról szól”, azonban „a kényesebb ügyeket nem dokumentálták”.
Giró-Szász attól félt, rá nézve terhelő hangfelvételek is kikerülhetnek
A mai perben a bankelnök mellett több, az ügyben érintett szereplőt is meghallgattak. Többek között a sértett Almássy Kornélt, az MDF volt kampányfőnökét, Somogyi Zoltánt, valamint a pártnak a vádlottak szerint anyagi támogatást ígérő üzletembert, Tombor Andrást is. Somogyi szerint az egész UD Zrt. körüli ügy hozzájárult az MDF széteséséhez, valamint hozzájárult a Fidesz kétharmadához. Az egykori tanácsadó arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormányszóvivő, Giró-Szász András egyik éjszaka rémülten fordult hozzá segítségért. Az ok, amiért politológus társa megkereste, az volt, hogy találkozni szeretne az MDF elnökével. Állítólag Giró-Szász attól félt, újabb, rá nézve terhelő hangfelvételek is kikerülhetnek, ezáltal a karrierje, az egzisztenciája is veszélybe kerülhet. A találkozó aztán létrejött, ahol a tanú szerint Giró-Szász András közölte, visszaléptetik a már úgy is kegyvesztett Almássyt, csak ne kerüljenek elő újabb felvételek. Somogyi azt nem tudta megmondani, hogy konkrétan kitől, vagy kiktől tartott egykori kollégája, de ők elmondták neki, náluk nincsenek rá nézve terhelő adatok. Somogyi Zoltán szerint ebben az ügyben egyébként is „mindenki sötétben tapogatózott”.
Almássy családját is fenyegették
Az ügy egyik főszereplője, Almássy Kornél ugyanakkor azt vallotta a törvényszéken, hogy neki Hock Zoltán, egykori frakciótársa azt mondta, vannak még olyan hangfelvételek, amiket a korábban megszellőztetetteken túl, nyilvánosságra hozhatnak, ha nem lép vissza. A tanú – aki 2008 elején döntötte el, hogy megpályázza az elnöki posztot – azt is elmondta, hogy pártjában többen is „Fidesz bérencnek” tartották. A tanú lemondása okát több eseménnyel is magyarázta: ismeretlenek a családját fenyegették, a pártjában nyomás alá helyezték, az utolsó csepp pedig a Somogy megyei elnök „eltűnése” volt. Csányihoz hasonlóan Almássyt is szembesítették az elsőrendű vádlottal, ami ugyancsak nem vezetett eredményre. A tanú beszélt egy úgynevezett „követelési listáról” is, amit Tombor Andráson keresztül Herényi Károly, az ügy másodrendű vádlottja juttatott el hozzá. Ebben az szerepelt, hogy vonuljon vissza, különben nyilvánosságra fogják hozni a tanúra nézve kellemetlen hanganyagot. Utóbbiakat Tombor András is megerősítette, és hozzátette, Herényi Károllyal többször is tárgyalt, majd az utolsó találkozásuk alkalmával adta át neki az ultimátumnak számító követelésüket. A per további tanúk meghallgatásával szeptemberben folytatódik.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS