Pesti Srácok

Új bizonyítékok kerülhetnek elő a romagyilkosságok ügyében, Gyurcsányék szerepét is kivizsgálhatják (Frissítve)

Új bizonyítékok kerülhetnek elő a romagyilkosságok ügyében, Gyurcsányék szerepét is kivizsgálhatják (Frissítve)

A PestiSrácok.hu információi szerint új bizonyítékokat is megjelölnek majd abban a perújítási indítványban, amit a romagyilkosságok miatt jogerősen életfogytiglanra ítélt elsőrendű vádlott, Kiss Árpád és védője nyújt be a Fővárosi Ítélőtáblához. A konkrétumokra nyilván szükség is van, ha azt akarják, hogy kérelmükkel érdemben foglalkozzon a bíróság. A sorozatgyilkosság ügyében több elvarratlan szál is van, például, hogy ki vagy kik finanszírozták az elkövetőket és kik lehetnek az esetleges felbujtók. Az elsőrendű vádlott szerint a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták tovább maradhassanak hatalomban.

A Magyar Nemzet kedden írtarról, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná perújításban Kiss Árpád Sándor, a romagyilkosságok ügyében életfogytiglanra ítélt vádlott. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. A PestiSrácok.hu információi szerint a perújítási indítványban több új bizonyítékot is megnevez Kiss és jogi képviselője, Józsa Edina. Erre egyébként szükség is, van, mert perújítást csak akkor rendel el a bíróság, ha az előkerült új bizonyítékok érdemben változtathatják meg a jogerős ítéletet.

A romagyilkosságok

A romagyilkosságok ügyében született vádirat szerint Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlott 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a „rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti „problémára”. Többször tartottak lőgyakorlatot, majd az elsőrendű vádlott 2008. július 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén a három vádlott követte el 2008. augusztus 8-án.

PestiSracok facebook image
A romagyilkosságok tárgyalása a Kúrián. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak. Az egyik égő épületből menekülő sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt Kiss Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra; senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá egy romák lakta utcában lévő több házra, de senkit sem sebesítettek meg. A félresikerült akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az első- és a másodrendű vádlott Alsózsolcán folytatta a támadásokat; itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére a másodrendű vádlott nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült.

A következő, tiszalöki támadásba sofőrként Csontos István negyedrendű vádlottat is bevonták, mert úgy vélték: négyen még eredményesebbek lehetnek. 2009. április 22-én a házából kilépő roma férfit az elsőfokú ítélet szerint szerint Kiss Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon.

Jogerősen életfogytiglan

Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg a tiszalöki és kislétai gyilkosságnál sofőrként segédkező Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Súlyos hibák történtek, az elsőrendű szerint a Gyurcsány-kormány érdekében

Noha már több éve jogerősen lezárult a romagyilkosságok ügyében zajló bírósági eljárás, továbbra is rejtély, hogy ki vagy kik segíthették az elkövetőket. Az emberölések kapcsán ugyanis nyitva maradt több kérdés is, amelyekre sem a nyomozás során, sem a bírósági szakban nem tudtak választ adni. A gyilkosságsorozat további, eddig meg nem válaszolt kérdései tekintetében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) is végzett titkos, a nyilvánossággal nem közölhető vizsgálódást, ám végül nem került sor nyílt nyomozás elrendelésére. Csupán a besenyszögi fegyverrablást illetően folyt a romagyilkosok ismeretlen társai ellen hajsza, de már azt az eljárást is megszüntették.

Fontos megemlíteni, hogy egy 2009. augusztus 15-ei rendőri jelentés szerint a négy férfi elfogása előtt felmerült további két feltételezett elkövető: R. Antal és E. László. A jelentésben az állt, hogy a két személy „a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, köze van azok elkövetéséhez, tudomással bír a végrehajtásban és szervezésben részt vevő személyekről, a cselekmények előzményeiről, az elkövetés eszkö­zeinek hollétéről”. A két személyt egyébként 2009. augusztus 21-én szintén elfogták, házkutatást tartottak náluk, ám végül mégsem gyanúsították meg őket a bűncselekményekkel. Annak ellenére, hogy a szélsőséges nézeteket valló, a negyedrendű vádlott Csontos Istvánnal korábban egy helyen katonai szolgálatot ellátó R. Antalról a jelentés például úgy fogalmazott, hogy a férfi tökéletesen beleillik a tiszalöki elkövetés profiljába, és alappal feltételezhető, hogy részt vett a cselekményben, illetve arról tudomással bírt. Árulkodó az is, hogy a helyszíni szemle megállapításai szerint a nagycsécsi, két ember halálával végződött emberölés helyszínén Kiss Árpádékon kívül egy ismeretlen személy lábnyomát is rögzítették, de a per negyedrendű vádlottja is említést tett arról, hogy lehetnek szabadlábon olyan emberek, akik anyagilag, illetve a bűncselekmények elkövetéseinél segítették a társaságot.

Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009 őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője tett olyan nyilatkozatot, miszerint elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői. A politikus is a besenyszögi rablást említette, de abban is biztos volt, hogy a vádlottakat valakik anyagilag támogatták. A gyilkosságsorozat után újabb botrány kavarta fel az indulatokat. Az egyik ilyen az volt, amikor utólag kiderült, a titkosszolgálatok látókörébe került, 2004 óta ellenőrzés alatt álló férfiak megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor Kiss István fegyverbeszerzésre készült. Ez az elsőrendű vádlott szerint az akkori szocialista kormányzat utasítására történt. A „szakmai” hibát még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte és elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket.

A romagyilkosságok tárgyalása a Kúrián. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A negyedrendű vádlott a katonai titkosszolgálat embere volt

Nem sokkal később napvilágra került, hogy a negyedrendű vádlott Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Noha a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel a romagyilkosságok ügyében, mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozó hatóságnak. A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta: a Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elől is eltitkolták. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felveti a KBH korábbi vezetőinek felelősségét. Mivel a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért büntetőeljárás indult. A bűncselekményben az elhárítótiszt akkori főnökei is közreműködhettek. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt egyébként végül vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség négy katonai titkosszolgával szemben, de a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül mindenkit jogerősen felmentettek.

A HVIM szerint romák megölésére akarták rávenni őket fedett ügynökök

Kiss Árpád levele kapcsán a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is megszólalt, közleményükbenvisszautasították az elsőrendű vádlott azon nyilatkozatát, hogy mozgalmuk a titkosszolgálatok játékszere lenne, illetve hogy bármilyen “etnikai konfliktus” kirobbantásában, megszervezésében részt vettek volna a tagjaik . Azt ugyanakkor megerősítették, hogy "ügynöki aktivitást" tapasztaltak a romagyilkosságokkal összefüggésben:

-írták.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.