Új gyanúsítottat hallgattak ki a Balla Irma-gyilkosság ügyében
Kedden a Blikk írt arról, hogy a 2007-ben meggyilkolt fideszes képviselőnő, Balla Irma ügyében újabb fejlemények vannak. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták D. Lajost, aki egyébként-szintén a Blikk egy korábbi cikke szerint- egyszer már bevallotta tettét, vallomását mégsem vizsgálták meg. Az éppen egy másik ügy miatt nyolcéves börtönbüntetését töltő férfit most emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata az MTI megkeresésére megerősítette D. Lajos kihallgatását, akit emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vettek elő a nyomozók.
2007. április 7-ére virradó éjszaka egy ismeretlen tettes megölte debreceni otthonában a debreceni fideszes önkormányzati képviselőt, Balla Irmát, és az értéktárgyait eltulajdonította. A gyilkossággal az ügyészség az áldozat fiát, ifj. Schönstein Sándort vádolta meg. Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítélte, a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla azonban új eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat. Az ítéletet az ismételten másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla jóváhagyta, így az jogerőre emelkedett.
Forrás: vs.hu
Móricz Zoltán
2015-03-04 at 08:46
Egy újabb példa az igazságszolgáltatás hibás működésére. És ez mindaddig így lesz, amíg nem lesz jogi relevanciája a nyomozati, ügyészi, bírói tévedéseknek. Ha egy sofőr, legyen az hivatásos vagy úrvezető, balesetet okoz, annak következményei vannak. Pedig a sofőrnek a másodpercek tört része alatt kell jól reagálnia, helyes döntések sorozatát meghozni, az igazságszolgáltatásnak erre általában évei vannak. Egy baleset során történhet súlyos sérülés, de legalább ennyire súlyos az a sérülés, amit egy téves ítélet is megerősít! Jó esetben ez a tévedés kiderülhet, de a kártérítést már a MI pénzünkből, adóforintjainkból fizetik úgy, hogy a tévedés elkövetőkre nézve annak semmi kockázata nincs. Bár a Be. megfogalmazza, hogy a büntetőeljárás során a mentő és terhelő adatokat egyaránt fel kell deríteni, a valóság azonban ebben a tekintetben elkeserítő. Már a nyomozás elrendelésekor kialakítanak egy koncepciót, kialakul a tévhit, és az egész eljárás csak ennek a hibás koncepciónak az igazolására irányul. Senkit nem érdekel az idővel előkerülő olyan tény, adat, amely nem a koncepciót erősíti, sok esetben még az iratok közé sem kerül be, legfeljebb az eljárás utolsó szakaszában, a bíróság előtti bizonyítási eljárásban kerülhet felszínre. Amíg ezeknek a “tévedéseknek” nincs jogi relevanciája, addig minden résztvevő következmények nélkül gyárthat koncepciókat, hagyhat figyelmen kívül mentő körülményeket, mert nincs következménye! Még a kártérítési eljárásban sem. Nekünk, átlagembereknek, akiknek a munkájuk, és hétköznapjaik során döntéseket kell hoznunk, nekünk van akár jogi relevanciája is a döntéseink következményeit illetően. Nekik nincs, vagyis fogalmazzunk bátran, a független igazságszolgáltatás sajnos az igazságtól is független, bizonyos értelemben még az általános törvényi előírásoktól is, mert maximum eljárási szabálysértést követhetnek el. Ne tévesszen meg senki, az eljárási szabálysértésnek nincsenek relevanciái.!!!