Pesti Srácok

Új internetre van szükség

Új internetre van szükség

Ha meg akarjuk őrizni szabadságunkat és függetlenségünket, új internetre van szükség – állítja Martin Avila, amerikai informatikai vállalkozó. Az ausztrál kormány meg akarta rendszabályozni a Google-t és a Facebookot, a két legnagyobb techcéget, amelyek a hagyományos sajtó sírját megásták. Ugyan nem ők tehetnek a hírlapok üzleti modelljének az ellehetetlenüléséről, hanem maga az internet, de mindenképpen a legnagyobb haszonélvezői a folyamatnak.

A kormány szándéka az volt, hogy a két platformot arra kényszerítse, hogy fizessenek a hírügynökségeknek és más hírforrásoknak a hírek felhasználásért. A Facebook válaszul napokra leállította Ausztráliában a hírek megjelenítését, több vészhelyzeti szolgálatot és egészségügyi hatóságot is megfosztva Facebook-fiókjától. Végül a kormány csúfos kudarcot szenvedett, hiszen a két cég maga választhatja meg, kinek fizet és miért: ezzel tovább növelik a hírszolgáltatók közötti egyenlőtlenséget és megerősítik a tartalom fölötti ellenőrzésüket. A két cég még inkább dönthet arról, milyen politikai irányultságú híreket jelenít meg. Mivel az ausztrál példát több ország, így India, Kanada, Franciaország és Nagy-Britannia is érdeklődéssel figyelte, a két nagy techcég előremenekül. Megteremtik a saját hírszolgáltatásukat, kiválogatják azokat az ügynökségeket, amelyeknek a híreit megjelenítik. A Facebook News és a Google hasonló szolgáltatása, a News Showcase még nagyobb versenyt fog támasztani azoknak a kisebb ügynökségeknek, akiknek eddig sem fizettek.

PestiSracok facebook image

Másik friss hír, hogy a szélsőbaloldali „tényellenőrző” cég, a PolitiFact csak ezen a héten ismerte el, hogy Brian Sicknick rendőrtiszt nem azért halt meg, mert a Capitoliumot elfoglaló csürhe egyik tagja poroltóval fejbe verte. A New York Times ezt már január 15-én beismerte. Sicknick testvére szerint a bátyja sztrókba halt bele, az ostrom másnapján.

A PolitiFact viszont úgy interpretálta az eseményeket, hogy

Trump két híve, Benjamin Phillips és Kevin Greeson szívrohamban halt meg az események idején. Ashli Babbittot, a légierő veteránját egy rendőr lőtte le. Roseanne Boylandet halálra taposták. Így hát mind a négy halott Trump híve volt. Több, mint egy hónapig – az alkotmányos vádeljárás alatt végig – ragaszkodott a média ahhoz a hazugsághoz, hogy a Capitolium elfoglalása felfegyverkezett emberek lázadása volt. Ehhez többek között Sicknick meggyilkolása szolgáltatta volna a bizonyítékot.

Az ilyen és hasonló esetek indították arra Martin Avilát, a Right Forge nevű, jobbközép cégeknek és csoportoknak szolgáltató informatikai vállalat elnökét, hogy egy második internet létrehozására tegyen javaslatot. A Newsweekben megjelent véleménycikkében azt írja, hogy ha elégedetlenek vagyunk egy szolgáltatóval vagy egy üzlettel, keresünk másikat. Az internettel ezt nem tehetjük meg, noha a XXI. században csak vele vehetünk részt a demokrácia alakításában, a kereskedelemben vagy a család életében. Az internet ma néhány hatalmas cég ellenőrzése alatt áll, amely az ország – az USA – lakóinak felétől megtagadná a szolgáltatást, gyakorlatilag száműzve őket. Ezek a cégek a kölcsönös megértés előmozdítása helyett visszhangkamrákat építettek ki, nehezen visszautasítható algoritmusaikkal erodálták a személyes kapcsolatokat, gyengítették érvelőképességünket és erősítették a törzsi ösztönöket. Csak azt engedik a szemünk elé, amit látni szeretnénk és ami kényezteti agyunkat. A függővé tételünk és a megosztásunk után a nyílt, becsületes párbeszédet iktatták ki. Mostanára már kirekesztenének a nyilvánosságból mindenkit, aki nem ismeri el fensőbbségüket, vagy csak egy kicsit is másként gondolkodik. Nekik a kenyérkeresetet is megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik. Tönkretették a Parler nevű alternatív céget, és megakadályozták, hogy az Egyesült Államok elnöke kommunikálhasson Amerika népével és a világgal.

Ezek a cégek nem az amerikai alkotmánynak, hanem az egyetemek és a média által szentesített radikális ideológiáknak akarnak megfelelni. Ezek az eszmék szemben állnak az egyén szabadságával, a hagyománnyal, és csak szenvedést és pusztulást hoztak eddig a világra. Régen a nagy amerikai cégek – a profit létrehozása mellett – részt vettek a nácizmus és a kommunizmus legyőzésében. Támogatták a középosztályt és a nemzeti szuverenitást. A mai multinacionális vállalatok nem hasonlítanak rájuk, ezért van szükség egy második internetre, amelyen Amerika túlélése múlik.

És nemcsak Amerikáé, hanem a szuverén közép-európai nemzetállamoké is – tehetjük hozzá.

Fotó: MTI/EPA/Washington Examiner/Pool/Graeme Jennings

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.