Újabb baloldali mantra dőlt meg, a magyarok szerint ugyanis hiteles a közmédia
Sokszor halljuk a baloldalról, hogy a közmédiát nem nézi senki, a "királyi tévé" nem hiteles, elnyomja az ellenvéleményeket. Az Eurobarometer felmérése viszont mást mutat, eszerint ugyanis az európaiak a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekintik a leghitelesebb hírforrásnak; legtöbbjük számára a televízió, Magyarországon tévé és a rádió mellett a közösségi média a fő hírforrás.
A kutatás szerint az európaiak elsődleges hírforrása a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), valamint a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy blogokon keresztül a híreket; ez igaz a 15−24 év közöttiek 46 százalékára, szemben az 55 évnél idősebbek 15 százalékával. Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék), mint az online hírportálokról (57 százalék), azonban az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.
A közszolgálati csatornáktól várják a hitelességet
Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban, valamint azok online változataiban, mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, amelyet 39 százalékuk választott. Másfelől a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat.
Lengyelország az egyetlen tagállam, ahol a kereskedelmi tévékben és rádiókban minden más hírforrásnál jobban bíznak az emberek. Magyarországon a válaszadók negyede a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként; ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22−22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).
Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire, például egy újság honlapjára látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel: a 15−24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával. A megkérdezettek 70 százaléka kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas − írták.
A magyarokat a külpolitika jobban érdekli
A válaszadók a belpolitikai események érdeklik leginkább, 50 százalékuk adta meg ezt első helyen. Az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien, a válaszadók 46 százaléka tájékozódik, csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről. Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a külpolitika (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).
Az európaiak több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban "nagyon gyakran" vagy "gyakran" találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és Hollandiában a legalacsonyabb (3 százalék "nagyon gyakran", 9 százalék "gyakran"). A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. Az álhírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő − derült ki a felmérésből.
Forrás: MTI
