Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is”. Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök. A németek ismét fenyegetőznek az uniós támogatások elvonásával, de nem nagyon találnak ehhez partnereket, a nemzetek feletti európai szuperállam kialakítása viszont tovább dübörög.
Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké
– jelentette ki a miniszterelnök arra a javaslatra, hogy az Európai Parlament helyeit a migránsokat is figyelembe véve osztanák el. A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti. A miniszterelnök azt is kijelentette, ideje tárgyalni a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Orbán Viktor szerint az Uniónak legalább a pénz felét meg kéne térítenie, hiszen nemcsak a magyar, hanem az európai határokat is védtük.
Magukra maradtak a fenyegetőző németek
A pénzről más kérdésben is szó van, hiszen a német javaslat szerint a strukturális támogatások elosztásánál annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket. Ebben azonban nincs egyetértés a tagállami vezetők között. A magyar és a lengyel kormány már korábban tiltakozott a tervezet ellen, Dalia Grybauskaite litván elnök pedig most felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szerződések értelmében ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen, semmi más.
Mark Rutte holland miniszterelnök finoman utasította el a javaslatot, hiszen azt mondta, lát benne bizonyos előnyöket, de alaposan megvizsgálná a kérdést, és kormánya inkább az alapján osztaná el a strukturális támogatásokat, hogy azokkal elérhetőek-e „a kívánt célok, a szükséges változások”. Sebastian Kurz osztrák kancellár is udvariasan mondott nemet, és hangsúlyozta, meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak, ugyanakkor azt kérte, ne csak a menekültekre fókuszáljanak, mert a szolidaritás jóval többről szól az ő befogadásuknál. A német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök is bírálta:
Végső soron kiket fognak megbüntetni? […] nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat.
Na meg a támogatásokból sokat profitáló nyugat-európai cégeket, de ezt már nem mondta ki, legfeljebb hozzágondolta.
Máris próbálják keresztülverni az európai szuperállamot
Orbán Viktor a csúcs előtt találkozott és beszélgetett Angela Merkel német kancellárral is. A pénteki egynapos csúcstalálkozó első napirendi pontjaként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Majd a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerről, amelyet a néppárt és a szocialista párt is támogat. Számos tagállam ellenzi ugyan ezt a rendszert, azonban az Európai Parlament azzal próbál nyomást gyakorolni, hogy nem hajlandó megválasztani olyan embert az Európai Bizottság vezetőjének, aki nem volt egyik párt listavezetője sem. Mindezt úgy, hogy a hatályos szerződések szerint, az Európai Tanácsnak az Európai Parlament beleszólása nélkül kellene megválasztania a bizottság elnökét, azonban ezt a jogkört részben magához ragadta az EP – önkényesen.
Nincs okom támogatni a politikai pártok jelöltjeinek gondolatát, mivel az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban
– közölte Robert Fico a Visegrádi Négyek brüsszeli munkatalálkozója után. A szlovák kormányfő üdvözölte, hogy a tucatnyi tagállami vezető részvételével Brüsszel közelében megtartott csütörtök esti vacsorán elhangzott az a megállapítás, miszerint a tagországoknak „nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a bizottság elnökének kiválasztásába”.
Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni a tagállamok vezetői, miszerint nemcsak az Európai Bizottság elnökét, de az EP-képviselők egy részét is páneurópai listákról választanák meg. Szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.
Forrás: MTI, PS, vezető kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS