Ukrajnában ragadt a Hableány-katasztrófa kapcsán gyanúsított hajóskapitány

Még a legtapasztaltabb büntetőjogászok sem emlékeznek olyan esetre, hogy akit magyar bíróság kényszerintézkedéssel sújtott, törvényesen elhagyhatta volna az országot. A Hableány-katasztrófa kapcsán 2020. január 30-án 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt meggyanúsított ukrán Fjodor S., a Viking Idun hajóskapitánya megkapta ezt a lehetőséget.

A büntetőeljárásról szóló törvény széles körben lehetőséget nyújt a leg­enyhébb kényszerintézkedés, a bűnügyi felügyelet alkalmazására, viszont nem írja elő kifejezetten, hogy az nem hajható végre külföldön. Fjodor S.-t tavaly január végén vették őrizetbe, a rendőrök a letartóztatását szorgalmazták, ám végül csak bűnügyi felügyelet alá helyezték. A bíróság kikötötte, hogy a kapitánynak minden hónap első hetében adott napon kell személyesen jelentkeznie az V. kerületi rendőrkapitányságon, egyébként szabadon mozoghatott bárhol a világon. (Ez még a pandémia előtt történt, amikor a dunai hajózást sem akadályozta semmi.) Fjodor S. hajózott tovább, és a megadott napokon meg is jelent az V. kerületi kapitányságon. A Covid-járvány miatt azonban leállt a dunai hajózás is, az ukrán kapitány pedig hazautazott Ukrajnába, és azóta nem jelentkezett személyesen a magyar rendőrségen. Hatósági források szerint ügyvédjén keresztül a bíróság által megszabott időpontban telefonon jelentkezik, él, de nem tud Magyarországra jönni. A nyomozás emiatt gyakorlatilag áll; a gyanúsítottat ki kellene hallgatni, de egyelőre nem tudják – írja a Magyar Nemzet. A nyomozásra még 2022. január 30-ig van törvényes lehetőség, addig így vagy úgy, de le kell zárni az ügyet. A rendőrség Fjodor S. távollétében is befejezheti a nyomozást és elküldheti az iratokat az ügyészségnek. A Hableány-katasztrófa nyomozási irataiból minden kérdésre választ tudnak adni, a kapitány meghallgatását pedig jogsegély részeként is kérhetik az ukrán hatóságoktól.

A Fjodor S. által vezetett hajó a tragédia utáni percben ért a helyszínre és átgázolt a roncsokon, valamint a vízbe esett testeken. A Hableányról a vízbe zuhant három dél-koreai túlélő is arról beszélt a tanúvallomásában, hogy az ütközés utáni pillanatokban majdnem elgázolta őket egy nagy hajó. Az Idun kapitánya tagadta a meggyanúsításakor, hogy tudta volna, emberek vannak a vízben, és hogy bűncselekményt követett volna el, amikor nem állt meg segíteni. A bizonyítékok szerint ugyanakkor a balesetről értesült, a két testvérhajó, a Sigyn és az Idun kapitányai ugyanis oroszul megtárgyalták rövidhullámú rádión, hogy valami történt. Fjodor S. azt tudakolta Jurij Csaplinszkijtől, a Sigyn kapitányától, hogy mi történt. Erre a másik kapitány azt válaszolta: “Elgázolhattam egy hajót. Látsz valamit mögöttem?” A válasz az volt, hogy semmit. A Sigyn eközben állt, visszacsorgott az ütközés helyszínére, majd ismét hegymenetbe kapcsolt, és csak nyolcszáz méter múlva állt meg, ahol kikötött, az Idun pedig átgázolt a hullámsírba küldött Hableány és a vízbe esett utasok fölött. Szakértők nem zárták ki eddig, hogy a huszonnyolc áldozat közül volt, aki ekkor vesztette életét, illetve azt sem, hogy a még mindig keresett eltűnt dél-koreai utas testét az Idun megsemmisítette. Az ügyhöz tartozik, hogy a katasztrófa okozásával és segítségnyújtás elmulasztásával vádolt Jurij Csaplinszkij pere február 18-án folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu