Uniós főképviselő: a globális szolidaritás az egyetlen eszköz a koronavírus okozta válságból való kilábaláshoz

A globális szolidaritás az egyetlen eszköz ahhoz, hogy a világ a koronavírus-járvány okozta válságból kilábaljon –jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kedden. Josep Borrell az unió kül- és védelempolitikájáról, valamint az emberi jogok nemzetközi tiszteletben tartásáról folytatott EP-vitán hangsúlyozta, a koronavírus-járvány megfékezését célzó globális, de mindenekelőtt a partnerországokkal való szolidaritás mellett az Európai Uniónak továbbra is védelmeznie kell a demokráciát és az emberi jogokat világszerte.

A főképviselő kiemelte, Kínával összefüggésben pragmatikus kapcsolatra van szükség az európai elvek szem előtt tartása mellett. Ez utóbbiak közé tartozik az emberi jogok védelme fontosságának hangsúlyozása Hongkong esetében. Az EU Törökországgal jobb kapcsolatra törekszik, ehhez azonban Ankara ilyen irányú szándéka elengedhetetlen – közölte. Kiemelte továbbá, hogy a NATO-val ápolt intenzív együttműködés mellett, az EU-nak meg kell erősítenie saját védelmi képességét. A kettő nem áll szemben egymással, azonban a felesleges, a képességek hatékonyságát gyengítő párhuzamosságok megszüntetése elengedhetetlen – húzta alá. Az uniós diplomácia vezetője végezetül azt közölte, akár megszorító intézkedések alkalmazása révén kell elérni azt, hogy minden ország komolyan vegye az emberi jogok érvényesítését, és tiszteletben tartsa az emberi méltóságot, egyebek mellett a gyerekmunka felszámolásával. Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a koronavírus-járvány tanulsága, hogy mennyire számít az Európai Unió súlya, és azt milyen mértékben tudja érvényesíteni a világban. Aláhúzta, a közös védelmi politikában a tagállamok közötti együttműködés a legfontosabb, ami azt jelenti, hogy az EU jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása. Ezzel összefüggésben kiemelte, a közös külpolitikában az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok szembe mennek az uniós szerződésekben foglaltakkal.

Az unió érdeke, hogy megmaradhasson a kisebb tagállamok súlya is a közös külpolitikában – fogalmazott a politikus. A szomszédságpolitikát illetően a képviselő kiemelt fontosságúnak nevezte a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felgyorsítását. Szavai szerint a bővítés meghatározó jelentőséggel bír az unió egészének stabilitása és biztonsága szempontjából. Gál Kinga arról is beszélt, hogy az éves emberi jogi jelenés nem tesz említést a jelenkori keresztényüldözés problémájáról annak ellenére, hogy a keresztények képezik a világ legüldözöttebb kisebbségét. Mint emlékeztetett, néppárti kollégáival számos módosító javaslatot adtak be erre vonatkozóan, azok azonban figyelmen kívül maradtak, amely csak az ideológiai megfontolásoknak tudható be – tette hozzá a képviselő. Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a korrupció és az emberi jogi jogsértések egy azon tőről fakadnak. Ez azt jelenti, hogy a korrupció ellenes harcnak az emberi jogok megsértése elleni harc részének kell maradnia. Kijelentette, a politikai elnyomás a korrupcióból fakad, azaz a korrupció elleni harc, és a szankciók fenntartása azokkal szemben, akik lábbal tiporják az emberi jogokat, a demokrácia megóvását jelenti. A tekintélyelvűség ugyanolyan világjárvány, mint a koronavírus okozta járvány. Meg kell állítani ezt a pandémiát is – tette hozzá Cseh Katalin.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Soós Lajos