Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke

Angela Merkel korábbi kormányainak családügyi, szociális és munkaügyi, illetve védelmi miniszterét választották meg ma az Európai Bizottság elnökévé. Az eredeti jelöltek, mint Manfred Weber, majd Frans Timmermans kiesése után merült fel Ursula von der Leyen neve, és mindenki csak találgatja, hogy milyen vezetője lesz az unió legfőbb szakmai testületének. Nem frontvonalbeli politikusként éppen az lehetne az előnye, ha a folyton politikacsinálásra törekvő junckeri gyakorlattal ellentétben ő tényleg az Európai Bizottság szakmai vezetőjeként és a szerződések őreként viselkedne.

A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében és 22 tartózkodás mellett támogatták a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Egy szavazat érvénytelen volt. Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők többségének – 50 százalék plusz egy fő – szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Az alsó-szászországi születésű, 60 éves von der Leyen 2003-ban kapott először komoly politikai tisztséget, amikor Alsó-Szászország tartományi kormányának szociális minisztere lett. Innen aztán meredeken ívelt fel a pályája: 2004-ben beválasztották a CDU elnökségébe, 2005-ben pedig már a Merkel-kormány családügyi minisztere lett. Ezután folyamatosan különböző tárcákat irányított a megszakítás nélkül kormányzó Angela Merkel alatt: a családügyi után, 2009-től szociális és munkaügyi miniszter volt, majd 2013-tól egészen mai lemondásáig ő volt a német védelmi miniszter. Rossz nyelvek szerint nem volt egy fényes diadalmenet ez a hatéves időszak: a Bundeswehr, azaz a német hadsereg nem a legjobb arcát mutatja mostanság, és emiatt katonai körökben von der Leyen is meglehetősen népszerűtlen.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság elnökjelöltjeként azután merült fel a neve, hogy Orbán Viktor a francia elnökkel közösen megakadályozta Manfred Weber jelölését a tisztségre. Erre mindkettőjüknek más-más oka volt: a magyarokat megsértő Webert érthető módon nem támogathatta a magyar miniszterelnök, Macron pedig a túlzott német dominanciának akarta elejét venni azzal, hogy megfúrta a franciául nem is beszélő Weber pályafutásának beteljesedését.

A néppárt liberálisa, aki a V4-nek köszönheti a jelölését

Von der Leyen még német védelmi miniszterként nyilvánosan bírálta Orbán Viktort, amiért a magyar rendőrök könnygázt vetettek be 2015 szeptemberében a röszkei határt ostromló, erőszakos migránsok elleni védekezés közben. Feltehetően bizottsági elnökként sem fog felhőtlen viszonyt kialakítani a következetesen konzervatív magyar kormánnyal, azonban érdekes körülmény, hogy most éppen Orbán Viktor, valamint a többi V4-es ország kiállásának köszönheti a jelölését: nélkülük nem ért volna fel ide. Ezzel nyilván ő is tisztában van, így minden liberális meggyőződése – például az azonos neműek házasságának és örökbefogadási jogának pártolása – ellenére lehet ebből egy higgadt viszony is. Higgadtabb, mint amilyet Jean-Claude Juncker alakított ki a magyar kormánnyal, miközben folyamatosan az Európai Unió politikai vezetőjeként próbált viselkedni. Csakhogy az Európai Bizottság elnöke az uniós szerződések szerint egy kimondottan szakmai megbízatás, akinek a fő feladata őrködni a szerződések betartása fölött. Márpedig a szerződések betartatása nem mindig sikerült, sőt, nem is tűnt úgy, hogy fontos lenne az eddigi Európai Bizottságnak.

Lesznek húzós ügyek

Ursula von der Leyen kiállt az unió külső határainak védelme és az illegális bevándorlás csökkentése mellett, ugyanakkor beszédéből nem felejtette ki az „európai szolidaritás” varázsigét sem. Programja fontos elemét jelenti a széndioxid-kibocsátás csökkentésének előmozdítása, sőt, európai zöld programot is ígért. A közös teherviselés jelszava alatt kijelentette, hogy abban az európai humán- és társadalmi tőkéhez való hozzáférésükért Európát mindeddig nem kompenzáló technológiai óriásvállalatoknak (leginkább a Facebook és a Google – a szerk.) is részt kell venniük. Von der Leyen véglegesítené az Európai Unió csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez – ez az egyezmény körüli problémák miatt valószínűleg nem lesz akadálymentes, ahogy a migráció kezelésével kapcsolatos elképzelései – tengeri életmentés kötelesség, „emberséges” határvédelem – sem ígérkeznek annak. Beszélt a csúcsjelölti rendszer megerősítéséről, ami az ő esetében külön pikáns, továbbá a nemzeteken átívelő európai választási listák megfontolásáról.

Azt persze nem tudni, mindezekből mit fog tudni megvalósítani, egyáltalán mit fog megpróbálni, és mire lesz mozgástere bizottsági elnökként. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ő személye sem fogja egyszerűsíteni az EP-választások után is nagyon képlékeny helyzetet és a sok irányú érdekek közt kiismerhetetlen erőviszonyokat.

Ursula von der Leyen: Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unióért

Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében; a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani

– jelentette ki Ursula von Der Leyen, miután megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének kedd este Strasbourgban. Rövid köszönőbeszédében hangsúlyozta: a belé vetett bizalommal az Európai Parlament (EP) képviselői hitet tettek egy „egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa” mellett.

Nagy a felelősség, most megkezdődik a munka

– szögezte le von der Leyen, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzni a kontinens előtt álló nagy kihívásokat. Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait. A tagállamok vezetői által Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikust meglehetősen szűk többséggel hagyta jóvá az EP. Mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart. A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte: rendkívül fontos időszak következik most, ugyanis elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását.

A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, s a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink

– fogalmazott. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

Távozik a német védelmi miniszteri posztról, elnökként pedig határozottan fellép az illegális migrációval szemben

A tisztséget 2013 decembere óta ellátó konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a szavazás kimenetelétől függetlenül távozik. Von der Leyen kedden, az uniós parlamentben elmondott programbeszédében a migrációval kapcsolatban egyebek mellett úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében. Küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen. Aláhúzta: az Európai Uniónak stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk. Beszédében hangsúlyozta: biztosítani fogja, hogy a jogállamiság garantálása érdekében az EU teljes és átfogó eszköztárat használjon európai szinten.

Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt

– tette hozzá. Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére (Brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. Leszögezte: egyik fő prioritásává teszi és mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Az Európai Tanács a megválasztott bizottsági elnökkel egyeztetve fogja elfogadni azon további jelölteket tartalmazó listát, akiket Ursula von der Leyen az Európai Bizottság tagjaivá kíván kinevezni.

A szerződés szerint az uniós tagállamok a választás alkalmával egy-egy jelöltet javasolhatnak uniós biztosi pozícióra. A biztosi posztra jelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be, várhatóan szeptember elején. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik az uniós parlament elnökének. A parlament plenáris ülésének ezután – várhatóan október végén – szavaznia kell a bizottság teljes összetételének, többek között elnökének, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról. Az új összetételű Európai Bizottságot – amely testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel – novemberben iktathatják be hivatalába.

A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul. Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Hozzátette: Brüsszelben, valamint Strasbourgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára. A szoros eredménnyel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy “demokráciában a többség az többség”, és ez jó kezdőpontnak számít, minthogy két héttel ezelőtt még nem ismerte őt a képviselők egy jelentős része. Egy másik kérdés kapcsán közölte, hogy nemi és földrajzi kiegyensúlyozottságra törekszik az Európai Bizottság tárcáinak elosztásában, rámutatva, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok megfelelő képviseletét is biztosítani kell.

Angela Merkel német kancellár és több német pártvezető is gratulált

A német kancellári hivatal által közzétett közlemény szerint a kormányfő örömét fejezi ki, hogy első alkalommal kerül nő a brüsszeli testület élére, egyúttal kiemeli, hogy több, mint öt évtized után lesz ismét német elnöke a bizottságnak. A szintén német konzervatív Walter Hallstein a bizottság első elnöke volt 1958-tól 1967-ig.

Örülök, mert vele meggyőződéses és meggyőző vezetője lesz az Európai Bizottságnak

– írja közleményében régi szövetségeséről Angela Merkel, aki szerint Ursula von der Leyen nagy lendülettel áll majd neki megoldani azokat a kihívásokat, amelyek az Európai Unió előtt állnak.

Ha ma el is veszítek egy hosszú évek óta mellettem dolgozó minisztert, új partnerre találok benne Brüsszelben

– áll a kancellária kommünikéjében. Annegret Kramp-Karrenbauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szintén közleményt adott ki, melyben történelmi napnak nevezi a mai napot Európa számára.

A CDU gratulál Ursula von der Leyennek, és büszke rá

– húzza alá közleményében a CDU vezetője, aki szerint a megválasztott elnök politikailag középen áll, hidakat épít és Európa egységéért száll síkra, és ebben számíthat a CDU támogatására. Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, bajor kormányfő szintén gratulált von der Leyen elnökké választásához, amit egész Németország sikerének nevezett.

Ez eredmény Németország számára, de totális leégés a német szociáldemokratáknak

– fogalmazott a bajor politikus. A német Zöldek EP-képviselőinek többsége előzetesen von der Leyen megválasztása ellen foglalt állást, ennek ellenére a párt két társelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck gratulált a leköszönő német védelmi miniszternek megválasztásához. A két politikus mindazonáltal aláhúzta, hogy hiányolják a konkrét ígéreteket a megválasztott elnöktől a klímavédelem, a demokrácia és a jogállamiság védelme és a földközi-tengeri migráció terén.

Szép szavak helyett jó lett volna konkrét ígéreteket hallani

– húzta alá Baerbock és Habeck.