A magyar kormány azonnal reagált a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkra, és konkrét, gyors intézkedésekkel kezeli a válságot, szemben a 2008-as gazdasági világválsággal, amikor a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok folyamatos megszorításokat hajtottak végre és a magyar emberek terheit növelő intézkedéseket vetettek be. Mégis, a 2008-as válságot félrekezelő szocialisták egykori vezetői – közöttük Gyurcsány Ferenc – azok, akik ma a leghangosabban kritizálják a kormány gazdaságvédelmi akcióit, amelyek a munkahelyek védelmére és a megszűnő munkahelyek helyett újabbak teremtésére fókuszálnak.
Orbán Viktor március 18-án elindította a gazdaságvédelmi akcióterv első fázisát, amelyet a második követett április 6-án. Az első fázisban csökkentették a társadalombiztosítási járulék terheit, a legkiszolgáltatottabb foglalkozások körében a katás rendszerben adózóknak nyújtottak azonnali segítséget, és felfüggesztették a banki hitelek törlesztéseit – írta a hirado.hu. A második szakaszban a miniszterelnök bejelentette: a bértámogatást – annak egy speciális, magyar formáját –, beruházások állami támogatását, a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok védelmét és újraindítását, a kamat- és garanciatámogatott hitelopciók létrehozását – hazai vállalkozások számára –, illetve a család- és nyugdíjasvédelmi programot, amelynek a leghangsúlyosabb pontja a 13. havi nyugdíj folyamatos visszaépítése. Ezeket kiegészítendő április 3-án a szokásos reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor ötszázezer forintos pluszjuttatást ígért az egészségügyi dolgozóknak. A költségvetési hiánycélt egy százalékról 2,7 százalékra emelték. Bár a konvergenciakritériumokat átmenetileg felfüggesztették, de ez a szám az Európai Unió korábbi elvárásai szerinti három százalék alatt maradt még ebben a bizonytalan végkimenetelű válsághelyzetben is.
Az ellenzék politikai elitjének reakciója előre borítékolható volt. Azok közül, akik most a leghangosabban és legélesebben támadják a kormány intézkedéseit, korábban többen álltak már a kormányrúdnál. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, az ország korábbi miniszterelnöke a következőképpen reagált április 6-án közzétett Facebook-bejegyzésében:
A kormányfő által bejelentett mai gazdasági csomag mentőöv helyett fullasztó hullámokat kínál. Menekülés helyett süllyedést. (…) Nem kezeli a munka nélkül maradt növekvő tömegek gondját, az elbocsátással fenyegetett százezrek reménytelenségét, a gyerekekkel otthon maradt szülők nyavalyáit, a kisvállalkozók félelmeit. A nyugdíjasok idén, amikor a leginkább kellene a segítség, egy fityinget sem kapnak. A kormányfő érzéketlen vagy tudatlan, esetleg cinikus szédelgő.
Egy nappal korábban Gyurcsány azt írta:
Orbán a bosszú embere. A kicsinyes bosszúé. Itt állunk a járvány közepén. Ezer milliárdok kellenének hatásai kezeléséhez. Neki meg mi jut eszébe? (…) Elvenni a pártoktól pár százmillió forintot. Azoktól az ellenzéki pártoktól, amelyek egyébként is szegények, mint a templom egere, melyek a kivéreztetés határán vannak. Gondolja, tiltakozni úgysem fognak. Már csak jó ízlésből se. Pusztuljanak! (…) Itt áll előttünk egy kicsinyes gazember. Politikust játszik. Államférfiúi szerepben tetszeleg. Közben csak egy görcsrángatta útonálló. (…) De ezt is túléljük. Mi több, őt is.
Április 4-én online sajtótájékoztatójában pedig egy, a jelenlegi magyar kormányénál kétszer nagyobb gazdasági mentőcsomagról beszélt.
Alamizsna vs. saját erő
Röviden és tényszerűen idézzük fel, hogy Gyurcsány Ferenc milyen csomagot terjesztett be a 2008-as, a jelenleginél enyhébb gazdasági válság kezelésére! A válság eszkalálódása után egy hónappal megjelent az a tizenkét pontos javaslatcsomag, amelynek tényleges bevezetésére egyébként még hónapokat kellett várni, miközben az SZDSZ-szel közös koalíció felrúgása után, kisebbségben és egyre gyengülő legitimációval kormányzott az MSZP. Két hét múlva a kormány megegyezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval arról, hogy milyen megszorításokért cserébe kaphatja meg Magyarország az államcsőd elkerülése érdekében az azonnali, mentőövként emlegetett hitelt, amellyel az akkor kabinet feladta Magyarország szuverenitását is.
A válság megközelítésének különbségét szemlélteti, hogy ezzel szemben az Orbán-kormány részéről megszólaló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter keddi, az akcióterv részleteit ismertető sajtótájékoztatóján kiemelte:
Nem akarunk kívülről segítséget kérni, a saját problémáinkat mi akarjuk megoldani.
A 2008-as, 2009-es Gyurcsány–Bajnai-féle hitelpaktumnak és az évek alatt félrekormányzott gazdaságnak többek között az lett a következménye, hogy megszüntették a családi adókedvezményt és az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket. A hatszázmilliárdos pénzkivonástól az összeomlás szélére sodródott a betegellátás, háromezer iskola zárt be, amelyek főként a kistelepüléseket és a falvakat érintették, bérelvonás és elbocsátási hullám kezdődött a pedagógusoknál. Egyhavi nyugdíjelvonás vette kezdetét, és a nyugdíjak reálértéke drasztikusan csökkent, a beszakadás mínusz tíz százalékos volt. Háromszorosára emelték a gázárakat, kétszeresére emelték az élelmiszerek forgalmi adóját. 2009 februárjában bejelentették a Gyurcsány-kormány gazdaságélénkítő csomagját, az többek között a következő elemekből tevődött össze: a személyi jövedelemadó alsó kulcsát tizennyolcról tizenkilenc százalékra emelték, általánosan három százalékos áfaemelés következett, öt-, majd hétszázalékos lett a jövedékiadó-emelés, a nyugdíjkorhatárt pedig hatvanöt évre emelték.
Gyurcsány ment, Bajnai jött, a válság pedig kiteljesedett
Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán lemondott miniszterelnöki tisztéről, majd egy hetes casting következett; húsz név vetődött fel az utódlásra. A jelöltek spektruma az akadémikus Glatz Ferenctől a Horn-kormány megszorító intézkedéseit jegyző Bokros Lajoson és az egykori jegybankelnök Surányi Györgyön, Ferenc Takács Jánoson, az Electrolux akkori vezérigazgatóján át egészen a Hajdú-Bét csődjét levezénylő Bajnai Gordonig terjedt; a versenyfutást végül Bajnai nyerte meg. Ennek a feltételezhető okairól áthallásokkal ugyan, de elképzelést adhat az a vasárnap megjelent interjú, amelyben Orbán Viktor gazdaságvédelmi akciótervét segít értelmezni a hvg.hu-nak:
Ami a gazdasági válságkezelést illeti, ott szembe kell nézni azzal, hogy Magyarország várhatóan súlyos recesszióba süllyed – nem egyedül, ez egy világválság –, ennek megfelelően a legfontosabb a munkahelyek és a munkát adók megmentése. (…) Ehhez akár jelentős rövid távú eladósodás árán is forrásokat kell teremteni, vállalva, hogy a megnőtt adósságot le kell majd dolgozni, jó esetben növekedéssel.
A kinevezése utáni napokban Bajnai nem kormányprogramot, hanem válságkezelő csomagot jelentett be. Ez a gyakorlatban – feltehetőleg az IMF irányadásai szerint – az élet minden területén brutális megszorításokat hozott. A Bajnai-csomag keretében többek közt a következő megszorítások léptek életbe:
Két évre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét, létszámstop állt be, megszűnt a 13. havi illetmény, és csökkentették az önkormányzati támogatásokat. Eltörölték a 13. havi nyugdíjat, a hátralékokat már nem fizették ki, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezettek be. Tíz százalékkal megvágták a táppénzt. A családi pótlék korhatárát huszonháromról húsz éves korra csökkentették. A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig járt. Megszüntették a lakástámogatásokat. Felszámolták a gázár- és távhőkompenzációt – 2002 és 2010 között a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok összesen tizenötször emelték az energiaárakat, a fogyasztóktól így 1060 milliárd forintot vettek el –, ennek a döntésnek a következménye az lett, hogy Európa legmagasabb rezsijét fizették a magyar emberek.
A puccsal hatalomra jutott Gyurcsány Ferenc maga is puccs áldozata lett, utódja, Bajnai Gordon pedig csak tovább mélyítette a Magyarországot sújtó gazdasági válságot. Fotó: MTI/Beliczay László
Ahogy a XXI. Század Intézet elemzésében Deák Dániel írta:
Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább mélyített a válságon.
A Bajnai-kormány extrém mértékben növelte az államadósságot, hiszen a felvett IMF-hitel következtében az államadósság a 2007-es hatvanötről nyolcvan százalékra emelkedett 2010-ig a KSH adatai szerint. Az Alapjogokért Központ szuverenitás-tanulmányában azt írta: a 2013-ig húzódó, hosszú szünetekkel és folyamatos nemzetközi nyomásgyakorlással tarkított tárgyalási időszak alatt a magyar gazdaság magához tért. A kemény tárgyalóstratégiának és a fizetőképesség visszanyerésének köszönhetően Magyarország 2016-ban fizette vissza az EU–IMF-hitelt. A növekedést beindító kormányzati lépéseknek köszönhetően az államháztartás egyre jobb állapotba került, így már semmilyen segítségre nem volt szükségünk az IMF-től, sőt, fokozatosan vissza tudta fizetni a magyar állam a valutaalapnak a korábbi hiteleket.
Az utóbbi tíz évben az Orbán-kormány a szuverenitás megőrzése, az emberek és a rezsivédelem jegyében építi az ország gazdaságpolitikáját. Varga Mihály pénzügyminiszter is erre utalt rádióinterjújában, amikor kiemelte, hogy Magyarország nem kért külföldi szervezetektől segítséget, azaz másik nyolcvan országgal szemben a kormány nem fordult mentőövért az IMF-hez. A miniszter elmondta, hogy nem tervez külföldi hitelt felvenni a kormány, hiszen Magyarország olyan stabil pénzügyi pályára került az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy saját forrásokból megteremtse a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaságvédelmi program lehetőségét.
Fotó: hirado.hu
A válságmegoldások és a gazdasági immunreakciók jól láthatóan a Gyurcsány–Bajnai-kormányok és az IMF–EU hitelügynökei által dirigált válságkezelés módszereivel szemben, a magyar emberekért és a magyar gazdaság önállóságának megmaradásáért jöttek létre. Ez képez markáns különbséget a két politikai erőtér viszonyulásai és céljai között.
Forrás: hirado.hu; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS